Hadifogoly Híradó: „Csak Debrecenbe...”

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

A ceglédi táborban 1945 elején mint elhurcoltakat bevagoníroztak bennünket, azzal a mesével, hogy Debrecenbe visznek, és ott az új magyar hadsereg tagjai leszünk.

Ehelyett marhavagonokban való utazás után, éhesen, gyakran puskatussal ütve a brassói fogolytáborba érkeztünk meg, ahol a nagy hideg ellenére egy ágyúszínben helyeztek el minket.

Tüdőgyulladást kaptam, és a Brassótól néhány kilométerre lévő, egy keresztényfalvai birkahodályban működő kórházba kerültem.

Jelentések

Ebből a kórházból Focsaniba vittek, ahol a tábor melletti jeltelen tömegsírokban sok tízezer, különböző nemzetiségű hadifogoly és elhurcolt alussza örök álmát. Naponta mintegy háromszáz meztelen halottat dobtak hatalmas gödrökbe anélkül, hogy bárki is nyilvántartásba vette volna őket.

Dr. Tóth Sándor – Budapest
Hadifogoly Híradó 1994/1.

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Az Ostromkalauz után folytatódott a Festung Budapest 2024 rendezvénysorozata. A szervezést megnehezítő körülményekről évről évre egyre többet kell beszélnünk és írnunk a különböző csatornákon és felületeken – írja e sorokat honlapján a Légió Hungária.

Híradó szakaszparancsnokként szolgáltam Ungváron 1944 októberében. Közben Nyékládházára kerültem, ahonnan november 4-én a szovjet katonák vittel el többedmagammal „kicsi robotra”, amiből négyévi kényszermunka lett.

A patrióta fiatalra házmester jellemű járókelők hívták ki a rendőröket, miután a zászlót mutatta fel nekik.

A jugoszláv légierő 1941. április 7-i szegedi és pécsi légitámadását, az 1941. június 26-i ismeretlen eredetű kassai bombázást, illetve a Budapestet ért 1942. szeptember 4–5-i és 9–10-i éjszakai szovjet légitámadást követően, az ország területének, ipari és közlekedési csomópontjainak rendszeres és folyamatos bombázása 1944. április 3-án vette kezdetét.

A perui drogügyi nyomozók 58 kilogramm Adolf Hitler nevével márkázott horogkeresztes fóliába csomagolt kokaint foglaltak le. A szállítmány Belgiumba tartott.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

Most, amikor szívemre tett kézzel és felemelt fővel esküszöm, hogy mindörökre ott hagyom a szélsőbaloldalt és katonás, kemény léptekkel átmasírozok a legszélsőjobboldal frontjára, be kell vallanom, hogy ezt végtelen keserűséggel, nagy kíváncsisággal és ugyanakkor örömkönnyet fakasztó forró magyarsággal teszem.

A közelmúltban derült ki, hogy a Pest vármegyei Szigetszentmártonban 1944 novemberében négy huszárt temettek el, akik a Csepel-sziget védelmében haltak hősi halált.

Oroszok és civil román rendőrök vették körül 1945. január 2-án Érdmindszentet. Senki sem távozhatott.

A keletről érkező hírek hatására a magyar lakosság rettegett a Vörös Hadsereg katonáitól. A szovjetek 1944. augusztus 26-án értek magyar területre az Úz völgyében, komoly harcok közepette vonultak nyugat felé, míg a front 1945 áprilisában átvonult az országon.

Neobolsevik Amerikában a fehéreket – konkrétan a heteroszexuális fehér férfiakat – hibáztatni az elképzelhető összes társadalmi gondért, bajért, bánatért valósággal nemzeti sportnak számít, amely a feketék és az etnomazochista fehérek körében hovatovább népszerűbb még a kosárlabdánál is.

A „punk ötlet” régen az volt, hogy lementek a térre kannás borozni, most meg az, hogy két libsi diáklány kitalálja, miért ne lehetne Emese, a magyarság mitológiai ősanyja fekete.

Úgynevezett „tiltott önkényuralmi jelkép” használatának vádjával bíróság elé állítják Björn Höckét, az Alternatíva Németországnak (AfD) német ellenzéki párt Türingia tartományi vezetőjét – közölte a hallei tartományi bíróság.

A Szovjetunióba 1944 decemberében és 1945 januárjában tömegesen elhurcolt férfiak és nők között szép számban találunk papokat is. Közülük többen soha nem tértek vissza hazájukba.

Az alpesi ország korábbi jogszabályai ugyan tiltják az „emberek becsmérlését vallási, etnikai vagy szexuális irányultságuk miatt”, de csak akkor, hogy ha az elhangzott kijelentések, a használt jelképek vagy bemutatott mozdulatok „propagandisztikus célokat” szolgálnak, jelentsen ez bármit.

Az tény, hogy november 4-én hajnalban a szovjet csapatok ismét rátörtek Budapestre, Nagy Imre a Jugoszláv nagykövetségre menekült. Az viszont egyáltalán nem igaz, hogy ezen a napon leverték volna a szabadságharcot. Sőt.

A Life Magazine hét évtizeddel Berlin eleste után tett közzé korábban ismeretlen, a szovjet megszállás után két héttel az úgynevezett Hitler-bunkerben és annak környékén készült fényképeket.

„Alerta, alerta antifascista!”, vagyis „Riadó, Riadó antifasiszta!” – üvöltik külföldön és néhány tucatnyian idehaza is évek óta az antifa mozgalom tagjai. Évek óta, de mióta is? Egy biztos, nem idén és nem 2020-ban kell a hazai antifasizmus gyökereit keresgélnünk.

A nemzetiszocialista Németország már az 1930-as évek elejétől jelentős közlekedésfejlesztést folytatott, például autópályákat épített, vasúthálózatot bővített.

Grönland első európai telepesei a 10. században érkezett norvég és izlandi felfedezők voltak. Az általuk alapított két jelentősebb település egészen a 15. századig fennállt.

Közel négy évbe telt, mire harminckét brit Lancester bombázó 1944. november 12-én végül a tenger fenekére küldte a monstrumot.

A Harmadik Birodalom főépítésze, Albert Speer 1938. január 28-án állt a nyilvánosság elé a tervekkel, amit a sajtó lelkendezve fogadott.

Az európai háború befejezésének napján, 1945. május 9-én kerültem fogságba, jóllehet ennek eseménydús előzményei vannak.

Kiadták annak a német katonának a memoárját, aki az első világháborúban együtt harcolt a fiatal Adolf Hitlerrel, és bepillantást nyert annak az embernek a gondolkozásába, aki aztán a történelem – Jézus Krisztus után – legismertebb embere lett.

Minden iszlamista terrortámadás után az a médiamantra ömlik még a csapból is, hogy a valódi áldozatok tulajdonképpen a muszlimok.

A feltétel nélküli megadás szerencsétlen gondolata, amely nagymértékben hozzájárult a második világháború meghosszabbításához, 1943. január 1-én Casablancában született.

A történet 1945. január 6-án, Mezőberényben kezdődött.  A megszállás után először a németes nevű magyar embereket szedték össze, ám később a fogolylétszámok kiegészítése végett bárkit elhurcolhattak.