charlemagne-polo
division-italia-polo
maria-theresia-polo
kartsjager-t-shirt
awb-polo
landstorm-nederland
michael-wittmann-tiger-ace-t-shirt-2
hugin-es-munin-polo

A Nemzetiszocializmus, éppúgy mint minden forradalmi mozgalom, az önfeláldozáson alapul. A mi mozgalmunk bizonyítja a legjobban, hogy a Vezér, aki példát mutatott nemcsak a hatalom felé küzdelemben, hanem egész életében is, nem nélkülözheti ezt a fontos vonást.

Amikor Adolf Hitler még csak fiatalember volt, az árvaházi segélyét teljes egészében húgának Paulának küldte, ömaga pedig saját lábán kísérelt meg túlélni egy ellenséges világban, ahol a napi betevőért keményen meg kellett küzdeni még az egészen fiataloknak is.

Ennek a fiatalkori önfeláldozásnak a nyoma maradt meg maradandóan a Führerben, hogy a későbbiekben mások megsegítését önmaga elé helyezze.

Az I. Világháború idején az átlagos kiskatona minden nehézséget átélte. Az ebben a háborúban bevetett új típusú mérgesgáz fegyverek, az először megjelenő tankok új feladatok elé állítottak minden egyes harcoló egyént. Hitler alakulata is kész tények elé lett állítva; több önfelaldozást! Senki sem adott annyit, mint Hitler. Állandóan önkéntesnek jelentkezett minden nehezebb katonai feladatra, köztük számos életveszélyes küldetésre is. Ha valaki, akkor Adolf Hitler volt az a személy aki legalább egy tucatszor találkozott a halál szelével... A Magasabb Hatalom általi küldetését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy túlélt minden egyes legyintését a hideg halál érintésének. Amikor egysége jutalompihenést kapott, a Vezér önként lemondott egy olyan katona javára, aki családos, gyermekes apa volt, hogy szeretteit láthassa.

Hírlevél feliratkozás

Németország felsöbb vezetésének árulása (1918) miatti elkeseredése patriotizmussá változott: elhatározta, hogy életét Németország felemelkedésének és naggyá tételének szenteli és annak, hogy a gyalázatos zsidó-szabadkőmíves Versailles-i paktumot megsemmisítse.

Személyi ruhatára például olyan szegényes volt, hogy a Párt egyik lelkes tagja kölcsönzött Hitler részére öltönyt, hogy szegényes megjelenésével nehogy eltántorítsa a növekvö számban érdeklödö, hazafias-érzelmü indusztrialistákat, akik nagyobb összegekkel akarták támogatni a kibontakozó nemzetiszocialista mozgalmat. Személyes önfeláldozásához tartozik az is, hogy nemcsak gyermekkori álmaként dédelgetett müvészi ambícióinak legszebb alkotásaiból származó bevételeket adta a küzdelem javára, de fel is adta késöbb ambícióját, hogy müvész lehessen a Mozgalom és Németország javára.

Nemcsak az anyagias dolgok voltak az önfeláldozásának példái: számtalan beszélgetésben említette meg, hogy az egyetlen ok, hogy nem alapított családot az, hogy Németországgal "esküdött meg". Gyermek- és családszeretetét ezért a nyilvános gyűléseken és felvonulásokon gyümölcsöztette.

Amikor a háború kampósorrú szele ráerőszakolta véres akaratát Németországra, a Führer számára nyilvánvalóvá vált, hogy a falvak, városok újjáépítése beláthatatlan ideig szünetelni fog. Felöltötte vezéri egyenruháját és megtagadta annak levételét, amíg a Német nép újra a tervezés, építkezés, alkotás gyönyörének szentelheti mindennapjait.

A Führer bunkerjában 1945 tavaszán már "bevetésre készen" álltak azok a makettek, amelyek az újjáépített nemzetiszocialista városok tervei nyomán születtek. Az utolsó napokban is ezeket nézegette szomorúan, értetlenül állva a tények elött, hogy a kinti világ évezredeket megszégyenítő gonoszsággal tiporta el terveit.

Amikor pedig a szovjet "felszabadítók" eröszakoskodó hordái rázúdultak a német városokra, falvakra és idősek, gyerekek sikoltásai vegyültek a bombák robbanásai közé, magához rendelte a belga WAFFEN-SS tábornokát Leon DeGrelle-t és közölte vele, ha "fia lehetne éppen olyannak szeretné látni, mint DeGrelle..." Azt is tudatta vele, hogy Hans-Ulrich Rudel és Leon DegGrelle-nek mindent meg kell tenniök annak érdekében, hogy életben maradjanak. Ezzel biztosítva marad a német ifjúság felvilágosításának és nevelésének folytatása.

Végrendeletében közölte a Hozzá legközelebb állókkal, hogy minden ereje megvan ahhoz, hogy a harcot a legvégsőkig folytassa Németország és az európai kultúra és civilizáció ellenségeivel, de ez csak oda vezetne, hogy a kapitalista és bolsevik zsidóság gyönyörűségére egy kirakatperben közönséges bűnözőként megcsorbítsák és a zsidó "szokásoknak" megfelelően felkoncolják... Ezért úgy határozott, hogy utolsó perceit az aljafajjal való harcban tölti és amikor a mongoloidok már csak méterekre voltak a bunkertól - önként a Valhallába távozott...

Adolf Hitler feláldozta egész kora ifjúságát, életét, munkásságát a nemzetéért. Ez az igazi Nemzetiszocializmus, amikor az egyén a nagyobb jóért adja tudását, egész szívét-lelkét. És ez az amiért egy egyszerű nemzetiszocialista felér száz demokratával, vagy republikánussal. Ez az ami minket erőssé és acéllá tesz!

Mint egykori ifjú Rohamosztagos, Chicagóban a hetvenes évek elején 48 órás munkaidőm bevételét az Amerikai Náci Párt részére ajánlottam fel, részt vettem a párt-helyiségek takarításában, elláttam az irodai kifutófiú szerepét, aláírásokat gyűjtöttem a különböző politikai petíciókhoz, sőt: még a kukta szerepében is tündököltem, amikor a szükség a gyűlésre érkező éhes nemzetiszocialisták megvendégelésére hívott, vagy több esetben a helyi, vagy nemzeti TV-állomások riportereivel készítettem interjúkat. Az időt persze nem csak ezzel töltöttem: társaimmal naponta vettünk részt a söpredékkel való összecsapásokban, kisebb-nagyobb okok miatt. Saját szememmel és jelenlétemmel tapasztaltam az "alkalmi" nemzetiszocialisták feltűnését, amikor "jólt ment" a sorunk, politikusok látogattak meg minket, a sajtó gyengéd, bár konkrét támadásai inkább segítettek propagandánkban, mintsem visszavetettek volna. Mégis a legtöbb bajtárs hiányában van az ú.n. "elhivatottság" és önfeláldozás tényének, különösen, amikor dolgozni és anyagi hozzájárulással segíteni kellene a Mozgalmat.

Legtöbben azonnal valamilyen sikert akartak kikovácsolni abból, hogy most ők a legrettegettebb mozgalom részesei. Pedig, nem ez volt a célunk. Ők voltak azok, akik egy rövid idő eltöltése után hamarosan önként távoztak.

Ha a Führer önfeláldozását összevetem a magam pénz- izzadság és véráldozatával, persze a nyomában sem lehetek. Nem is akartam Vele "rivalizálni". Ennek ellenére azt is tudom, hogy manapság, amikor a körülmények sokszorta rosszabbak, rengeteg azoknak a száma, akik nemcsak mindennapi megélhetésüket teszik kockára a Mozgalommal való kötödésükkel, de igen sokan életüket is feláldozták az Ügyünkért, mint Rainer Sonntag, aki néhány éve vesztette életét Berlinben a vörösökkel való összecsapásban, vagy az osztrák Gottfried Küssel, aki 11 esztendö börtönt kapott egy közönséges amerikai TV-interjúért, vagy azok a tízezrek, akik neveit biztonsági okokból nem említhetem meg és végül de nem utolsósorban azok, akik a német elnyomó diktatúra tömlöceiben szenvednek hosszabb-rövidebb büntetésekkel politikai világnézetük miatt.

Mi nemzetiszocialisták aszerint bírálunk el egy férfit, vagy nőt, hogy milyen erős önfeláldozással bír a Magasabb Rend irányában. Azt, hogy mennyire okosak (vagy hiszik, hogy okosak...), milyen gazdagok, vagy szegények, milyen jó "harcosok" (verekedők?) vagy, hogy mennyi sört tudnak leengedni torkukon - mindez semmit nem jelent nekünk! Csak az számít: mennyit tudsz adni a mozgalomért, a fajunkért önmagadból!

És ezt a kérdést - saját magamnak úgyszintén - mindenkinek fel kell tennie magának!

thor-mit-uns-polo-2
panzerdivision-totenkopf-kapucnis-pulover
totenkopf-triko-ferfi
leibstandarte-polo
charlemagne-polo
b-h-triko-ferfi
ver-es-becsulet-avagy-feher-ellenallas-vilagszerte-polo
panzerdivision-totenkopf-kapucnis-pulover

Hírlevél feliratkozás