Kövess minket -on és -en!

A XIX. század folyamán román területeken is lezajlott a “nemzetté válás”. Megtörtént a nyelv latin alapokra való áthelyezése, megszületett a románokat az ősi dákokból levezető elmélet és a román nacionalizmus.

Havaselve és Moldva egyesüléséből 1859-ben létrejött a Román Királyság, és nemsokára megfogalmazódott az igény az ősi román földnek tekintett Erdélyre is.

Területszerzésre az Osztrák-Magyar Monarchiával szemben természetesen semmiféle esély nem lehetett, de a román propaganda ettől függetlenül lázasan dolgozott. Aztán az első világháború mindent megváltoztatott. Románia a központi hatalmak “mellett” foglalt állást, de a harcokba nem szállt be, fegyveres semlegesen szemlélte az eseményeket 1916-ig.

Titkos szerződés, váratlan támadás

Ekkor ugyanis, augusztus 17-én Bukarestben az antant és a Román Királyság titkos szerződést kötött: az ország szűk két hét alatt belép a háborúba, megtámadja Magyarországot. Cserébe katonát és hadianyagot kap, illetve a békekötés során határait a Vásárosnamény–Debrecen– Csongrád–Tisza vonalig tolhatja nyugat felé.

Az antant egyetlen feltételt szabott: Románia nem teheti le a fegyvert idő előtt, vagyis nem köthet különbékét a háború befejezéséig.

A román támadás teljesen váratlanul érte a Monarchiát, a Tömösi-szoroson augusztus végén betörő 650 ezer román katona elfoglalta Brassót, Csíkszeredát majd Nagyszebent is. Hamar bebizonyosodott viszont, hogy többet markoltak, mint amennyit meg tudtak volna fogni. Görögországban az antant akciója kudarcba fulladt, a felszabaduló bolgár és török haderő pedig délről támadást indított Dobrudzsa ellen.

Csúnya vereség

Szeptemberben a németek is támadást indítottak, Románia október 23-tól már saját területén volt kénytelen védekezni. Sőt, nagyon kellemetlen helyzetbe került: négy országgal találta magát szemben egy 1100 kilométeres frontvonalon.

Ezt nem lehetett sokáig bírni, a németek december 6-án be is vonultak Bukarestbe.

Év végére Havasalföld és Dobrudzsa teljes területe a központi hatalmak kezére került, I. Ferdinánd király Moldvába húzódott vissza. A front ’17 végére megmerevedett, de kitartott: Románia csak decemberben kért fegyverszünetet, az úgynevezett bukaresti békét pedig 1918. május 7-én kötötték meg.

A győztes mellé kell állni

Amennyit pedig az antant nyert azzal, hogy a románok jelentős haderőt kötöttek le, annyit vesztett ezután: Németország a háború végéig egymillió tonna kőolajat bányászott ki az országban, és jelentős gabonaszállítmányokban részesült, keletről pedig nagy erőket szállítottak a nyugati harctérre. A magyar-román határt természetesen “visszatolták” a Kárpátok déli és keleti lábához, Dobrudzsa egy részét pedig bekebelezte Bulgária.

Nem maradt így sokáig. A háború végnapjaiban, november 26-án Románia újra beléphetett a világháborúba, és végül megszerezte később Erdélyt, Máramarost, a Bánát egy részét, sőt Dél-Dobrudzsát és Besszarábiát is. A ’16-os bukaresti szerződés “kitétele” és a különbéke ekkor már senkit nem érdekelt.

(24.hu)

Kövess minket -on és -en!

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

Egy 29 éves ontariói nemzetiszocialista, Matthew Althorpe, csütörtökön állt bíróság elé Torontó belvárosában, ahol három „terrorcselekmény” elkövetését ismerte be. A vádak szerint a férfi az Atomwaffen Division nemzetiszocialista csoport aktív tagja volt.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

Körülbelül 30–40 ember gyűlt össze a Niedermüller Péter által meghirdetett tüntetésre a Nordic Sun Pub előtt kedd délután. 

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Gömbös Gyula egykori miniszterelnök fia katonatisztként fontos szerepet játszott a magyar rohamtüzérség létrehozásában. Gömbös Ernő a nyilas hatalomátvétel után Szálasi Ferenc mellett szolgált szárnysegédként. 

Egy aktív életmód- és önvédelmihálózat az edzés és testvériség szellemében ismerteti meg az amerikai tinédzsereket a nemzetiszocialista, fajvédő ideológiával. 

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg.