Kövess minket -on és -en!

Észtországban január 10-én katonai tiszteletadás mellett temették el a január 2-án elhunyt észt SS-veteránt, Harald Nugisekset (1921 - 2014).

Ő volt az utolsó élő észt SS-katona, aki megkapta a német vaskereszt lovagkeresztjét. A temetésen részt vettek politikusok és az észt hadsereg legmagasabb képviselői is. A szovjet Vörös Hadsereg emlékére rendszeresen parádézó szomszédos oroszok viszont felháborodtak, amiért Tallinn "hamis módon értelmezi a második világháború valóságát".

Konsztantyin Dolgov, az orosz külügyminisztérium képviselője szerint Nugiseks hivatalos pompával végrehajtott temetése "a nácizmus több millió áldozatának megsértését jelenti". Oroszország ellenérzését fejezi ki az Észtországban meggyökeresedett "neonáci és revansista" eszmék miatt, egyben felszólítja Észtországot "az emberi jogok tiszteletben tartására".

Harald Nugiseks 1941-ben csatlakozott önkéntesként a németekhez, majd később a 20. SS-páncélgránátos hadosztály (Estnische Nr.1) soraiba lépett. Ő volt az egyike annak a négy észt SS-nek, akik megkapták a III. Birodalom legmagasabb kitüntetését és egyben az utolsó élő SS-veterán is közülük. A háború után hadifogságba került, majd 1958-ig Szibériában volt munkatáborban, amelyet szerencsésen túlélt. 1991-ben, Észtország függetlenné válásakor az észt védelmi erők kitüntetésében részesült hazafias szolgálatáért. Temetésén az ország védelmi minisztere Észtország egyik legnagyobb nemzeti hősének nevezte.

A második világháború idején körül-belül 80 ezer észt harcolt a III. Birodalom oldalán önkéntesként. Észt patrióták minden évben rendeznek megemlékezéseket és felvonulásokat a tiszteletükre és ebben egyáltalán nem zavarja őket a Vörös Hadsereg emlékét ápoló oroszok és a holokausztozó zsidók bosszankodása.

RIP Harald Nugiseks (1921 - 2014)

(Harcunk.info)

Kövess minket -on és -en!

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

Az Antifa vállalta magára a felelősséget az AfD hamburgi frakcióvezetőjének az autója elleni támadásért.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

1945 telén tekintettel az önkéntesek magas számára, a magyar Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére Neuhammerben a Waffen-SS második magyar fegyveres-gránátoshadosztályának felállításába kezdtek.

Egy namíbiai helyi politikus, aki a Führer nevét viseli, sorozatban ötödször is mandátumot fog szerezni, a szavazatok 85 százalékának megszámlálása után.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Bárhogy is zajlott le a magyar állam Kárpát-medencébe költözése, azaz a honfoglalásnak nevezett folyamat, annyi tény, hogy a környező nagyhatalmaknak nagyon nem tetszett.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

1944. július 20-án reggel hat órakor két tiszt lépett ki a berlini Wannsee villanegyed egyik házából. Laus Schenk von Stauffenberg gróf vezérkari ezredes és jogász bátyja, Bertold tengerésztiszt.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.