Kövess minket -on és -en!

Lettországban több ezren emlékeztek meg a második világháborúban a Waffen-SS soraiban harcoló Lett Légió katonáiról.

Az eseményen 2000-3000 ember vett részt. Doboltak és patrióta dalokat énekeltek. A volt légiósokat személyi testőrség kísérte. Az esemény egész útvonalán rendőrök felügyeltek a rendre. Az SS-veteránok találkozójának ellenzői a Simon Wiesenthal Központos Efraim Zuroff vezényletével szintén rendezvényt szerveztek Rigában, ugyanakkor az ellenzők által remélt összecsapások elmaradtak. A közösségi oldalakon azt írják, hogy ilyen nyugodt március 16-a még nem volt.

Az Adolf Hitler parancsára 1943-ban létrehozott egységnek egyetlen tagját sem ítélték el légiós minőségében "háborús bűnökért", a zsidók mégis folyamatosan feszültséget keltenek a megemlékezések miatt. Az alakulatba részben önkéntes alapon, részben sorozással kerültek be a katonák, körül-belül 150 ezer ember szolgált a lett Waffen-SS divízióban.

Az utóbbi években a rigai városi önkormányzat tiltotta a felvonulást, hogy "megakadályozza a lehetséges provokációkat és rendbontásokat", a döntést azonban a bíróságok rendszeresen felülbírálták. Lettországban az egykori Szovjetunióból való kiválás után néhány évig hivatalos emléknap volt március 16., az orosz és a nemzetközi zsidó médiahisztéria miatt azonban az emléknapot törölték az ünnepnapok sorából.

(Oroszország Hangja nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Budapest belvárosában „neonáci, fajvédő eszmék terjesztői verhettek tanyát” – kongatja a vészharangot Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Tanúk, trombitálás, skandálás – ismét hangosan vette kezdetét a 2023-as antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A teremben Simion Trux ismét a bv. kommandósai gyűrűjében érkezett, a padsorokban a német vádlott antifa szimpatizánsaival, eközben az utcán többször is kiabálva követeltek a terroristáknak szabadságot.

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.

Körülbelül 30–40 ember gyűlt össze a Niedermüller Péter által meghirdetett tüntetésre a Nordic Sun Pub előtt kedd délután. 

Októberben kapta meg a Fővárosi Törvényszék kérelmét az Európai Parlament elnöke, amiben kérik Ilaria Salis mentelmi jogának felfüggesztését. 

Archív filmfelvétel került elő a Magyarország történő német bevonulásról, ami 1944. március 19-én történt. A film tanúsága szerint a magyarok barátságosan fogadták a szövetséges csapatokat.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Szülővárosában, a nyugat-franciaországi La Trinité-sur-Merben szűk családi körben eltemették Jean-Marie Le Pent, a francia Nemzeti Front alapítóját.

A kuláküldözés 1948-ban, a kommunista hatalomátvétellel kezdődött meg. A sztálinista Rákosi-rezsim kíméletlen harcot indított a magyar agrártársadalom ellen.