Kövess minket -on és -en!

A magyarok egyharmada, a jobbikosok kétharmada antiszemita.

Ahogy 2013-ban, tavaly is felmérte a Medián kutatóintézet, hányadán állnak a magyarok a zsidókkal. 1200, a társadalmat reprezentáló felnőttet faggattak hát fél-fél óráig, olyan kérdésekkel, mint hogy örülne, ha zsidó szomszédja lenne, van-e háttérhatalom és meg lehet-e nekik bocsájtani Jézus keresztre feszítését. Hogy mire jutottak, azt kedden mondták el a Tett és Védelem Alapítvánnyal közösen.

Fontos – hangsúlyozták a kutatók az eredményeket bemutató sajtótájékoztatón –, hogy az antiszemitizmus nem igen-nem kérdése, azaz nem a zsidókat teljesen elfogadó, illetve gyűlölő állampolgárok lakják csak az országot. „A magyar társadalom jelentős része számára ez nem egy központi kérdés” – fogalmazott Hann Endre, a felmérés egyik vezetője. „Sok a tájékozatlanság, változékony a megítélésük. Az embereket mindenféle befolyásolja, nem kell, hogy köze legyen a zsidókhoz: ha rossz a közhangulat, ha negatív hírek érkeznek, az kivetül a zsidósággal kapcsolatos érzésekre is és megugranak az antiszemitizmus bizonyos mutatói.” Így lehet, hogy a kutatás definíciói szerint nem feltétlenül antiszemita az, aki a megkérdezéskor éppen nem szerette volna, hogy zsidó szomszédja legyen. A magyarok többségének életét tehát különösebben nem befolyásolja ez az egész, de azért véleménye a többségnek van.

Tehát akkor a nagy kérdés: van-e Magyarországon antiszemitizmus? Röviden:


Bővebben: antiszemitizmus van, a baloldal által rendszeresen megénekelt náciveszély azonban, úgy tűnik, nincs. Nemzetközi tekintetben „nem drámaiak a számok”, mondta Hann Endre, kicsit talán az európai átlag felett vagyunk, de nehéz összehasonlítani az országokat: a zsidógyűlölet mindenütt mást jelent és másként is mérik. Nézzünk öt érdekességet a felmérésből!

1. A magyarok 37 százaléka nem nézi jó szemmel a zsidók „viselt dolgait”

Ebből az elsőre hajmeresztő arányból 28 százalék a mérsékelten, 9 az erősen antiszemita, ami enyhe emelkedés a tavalyi értékekhez (27 és 7 százalék). Tegyük hozzá: a megkérdezettek 32 százaléka egyszerűen nem tudta megmondani, hogy antiszemita-e. A fenti arány pedig egyébként sem azt jelenti, hogy több, mint minden harmadik honfitársunk kiirtaná a zsidókat; ez az összesített adat a kognitív antiszemitizmusra vonatkozik, azaz arra, hogy ki mit tud, vagy vél tudni a zsidóságról. Olyan mondatokkal mérik ezt, mint például „A zsidó származású értelmiségiek befolyásuk alatt tartják a sajtót és kultúrát” (11 százalék teljesen egyetért, 16 százalék csak egyetért), vagy, hogy létezik egy, „a politikai és gazdasági folyamatokat meghatározó titkos zsidó együttműködés” (15 és 19 százalék, azaz a magyarok harmada hisz az háttérhatalomban). Összesen minden negyedik magyar gondolja úgy, hogy Jézus keresztre feszítése a zsidók megbocsájthatatlan bűne, és minden ötödik látná szívesen, ha egyszerűen kivonulnának az országból.

Érintőlegesen ide tartozik a holokauszttagadás is: a megkérdezettek 12 százaléka szerint táborok ugyan lehettek, de gázkamrák nem, 15 százalék szerint a zsidók csak utólag találták ki a szörnyűségeket, 23 százalék szerint lehettek áldozatok, de biztosan sokkal kevesebb. A kognitív antiszemitizmus egyébként rosszabb képet mutat, mint amilyen vészes a helyzet valójában: legendák, mítoszok és tévhitek ide vagy oda, a kutatás szerint a magyarok 32 százalékáról lehet kimondani, hogy antiszemita; 21 százalékuk erősen, 11 százalékuk mérsékelten.

2. Sokkal többen gondolnak rosszat a zsidókról, mint ahányan gyűlölik is őket

A tavalyi adatok szerint a magyarok 23 százaléka szerint „a zsidók ellenszenvesek”; itt lehet tetten érni a klasszikus zsidógyűlölők arányát, azaz azokét, akiknek nem csak „érveik”, de érzelmeik is vannak. Ez évek óta nagyjából változatlan, egy kicsit magasabb a 2013-ashoz képest (21 százalék), de még mindig alacsonyabb, mint a korábbi években (2010-ben 28, utána 24 százalék). A 2010-es csúcsot egyébként könnyű lenne a választásokra fogni („az erőteljes kampányok, élesedő társadalmi feszültségek erősítik a zsidók iránti negatív érzelmeket”, fogalmazott Hann Endre), de ez nem ilyen egyszerű: egy választás sem sodorhatott ennyi magyart az antiszemitizmus felé, főleg, ha azt nézzük, hogy 2009-ben csak tíz százalék (!) volt azok aránya, akik szerint ellenszenvesek a zsidók. Itt jön a képbe a következő pont:

3. A Jobbik az antiszemiták pártja

2009-ben robbant be a köztudatba a Jobbik és egy évre rá be is jutott a Parlamentbe, „nézetrendszere, zsidókhoz való viszonya közben pedig legitimmé vált, belekerült a magyar politika főáramába”. Azaz leegyszerűsítve: ekkortól volt szabad antiszemitának lenni. Szándékosan nem azt írtam a címbe, hogy a Jobbik antiszemita, hiszen ezt nem állíthatom: maga a Vona Gábor mosdatja évek óta a pártot. „A kérdés az, mit szólnak ehhez a választók”, fogalmazott Hann. „Elég komoly művelet lenne, ha ezzel több szavazót hoznának, mint amennyit veszítenek.” A helyzet ugyanis az, hogy – elnézést, pártelnök úr – a cukiskodó, a Jobbikot rendpárti, de azért visszafogott középpártként eladni igyekvő kommunikáció a szavazók körében teljes kudarc.

A Jobbikot választók 69 százaléka antiszemita, 54 százalék erősen (!), 15 százalék „csak” mérsékelten. A Fidesznél a teljes társadalomhoz (a már említett 21 és 11 százalék) képest kicsit felülreprezentáltak az antiszemiták (23 és 14 százalék), az MSZP-szavazóknak pedig 16 százaléka erősen, 8 százaléka mérsékelten utálja a zsidókat. Érdekes, hogy az Együtt-PM is rosszul áll (23 és 8), az LMP-szavazók körében pedig csak mérsékelt antiszemitizmust tapasztaltak, igaz, az ő arányuk 23 százalék.

4. Az igazi antiszemita gazdag, városi

A szegény, bántalmazó családból kikerült külvárosi skinheadek sztereotípiáját felejtsük el: Magyarországon ez is fordítva van. A legtöbb antiszemitát a leggazdagabbak között találjuk, Budapest látványosan antiszemitább a vidéki városoknál és községeknél (a fővárosiak pont fele az), a vallásosság és a zsidók utálata között pedig nincs összefüggés.

5. Nagy baj nincs, mindenki utál mindenkit

Az antiszemitizmus sosem áll egymagában. „Nem úgy van az” – magyarázta Hann Endre –, hogy ők egyébként minden tekintetben átlagos állampolgárok, akik a zsidókkal szemben erős ellenérzéssel viseltetnek, hanem ez egy összetett dolog: az antiszemitizmus a széles értelemben vett másság elutasításának egyik megnyilvánulása.” Azaz, aki utálja a zsidókat, az jó eséllyel utálja a melegeket, arabokat, vagy a – „bocsánat a szóért, de hát ez nem egy píszí ország” – négereket. 2014-ben a megkérdezettek 44 százaléka nem járulna hozzá ahhoz, hogy zsidó szomszédja lenne, de sokkal többen nem akarnak román (57 százalék), néger (59 százalék), homoszexuális (61 százalék) vagy cigány (73 százalék) szomszédot. A fentiek tükrében egyenesen vicces, hogy a legtöbben (79 százalék) a bőrfejű szomszéd gondolatától viszolyognak.

Kövess minket -on és -en!

Nyugaton a fehér tömegek az etnomazochizmus (Guillaume Faye) és az önpusztítás között ingadoznak, és ez a magatartás felelőtlen toleranciában nyilvánul meg minden iránt, ami valójában pusztítja a társadalmukat.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

Az 1912. március 29-én született Hanna Reitsch kislány korában doktornőnek készült, de emellett imádta a vitorlázórepülést is, amivel már ekkor is felállított néhány rekordot.

Lina Engelt még 2023 májusában ítélte egy drezdai bíróság öt év és három hónap börtönre bűnszövetkezet tagjaként elkövetett súlyos testi sértést okozó támadások miatt. 

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

Becslések szerint mintegy 200 ember vett részt a nemzetiszocialista felvonuláson Svédországban, amely a 17 éves skinhead, Daniel Wredström meggyilkolásának 25. évfordulóján elevenítette fel az emlékére rendezett salemi menetet.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

Rendkívül ritka képek az amerikai történelem egyik legdrámaibb időszakáról és tradicionális fehér fajvédő szervezetéről, a Ku Klux Klánról.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.

„Ellenforadalmi összeesküvésért” végezték ki Lavrentyij Beriját, a sztálini terror egyik rettegett végrehajtóját, a Szovjetunió marsallját, belügyi és állambiztonsági miniszterét, akinek lefogása és bírósági pere, majd a kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harc része volt.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.

Megérkezett az Egyesült Államokba a dél-afrikai menekültek első csoportja, akiket a Trump-kormányzat azért fogad be, mert az afrikai köztársaságban igazságtalan faji megkülönböztetéssel és erőszakkal kell szembenézniük.