Kövess minket -on és -en!

Tucatnyi charterjárattal küldik vissza nyáron Magyarországra a német,

svájci és francia hatóságok azokat a "menekülteket", akiket illegális határátlépés után először nálunk vettek nyilvántartásba - erről Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke beszélt a TV2 Mokka című csütörtöki műsorában. A kormánypárti politikus azt közölte, a járatok érkezését már bejelentették az érintett uniós országok hatóságai. A Fidesz alelnöke szerint elképesztő nyomás nehezedik Magyarországra a menekültügyi helyzettel, annak kezelésével kapcsolatban.

Emlékeztetett arra, hogy 2012-ben 2500, 2013-ban 18 ezer, 2014-ben 42 ezer, az idén májusig több mint 50 ezer "menekült" érkezett Magyarországra; utóbbiak közül szerinte 800-nél kevesebben lehetnek azok, akiknek "jogos lehet" a menedékkérelmük, a többiek "gazdasági menekültek". Elmondta, a Magyarországra érkező "menekültek" átlagos tartózkodási ideje három nap, de az uniós szabályok szerint a többi európai országból bármikor vissza lehet őket küldeni hozzánk, ha először itt vették őket uniós nyilvántartásba. Arra hívta fel a figyelmet, már 160-200 ezren lehetnek olyanok, akiket Magyarországnak "vissza" kellene fogadnia az uniós szabály értelmében; ez közlése szerint egy valós probléma, mert több országból már vissza is küldik a "menekülteket".

Kósa Lajos közölte, idén 14 ezer ilyen határozatot hoztak a német hatóságok a menekültek Magyarországra küldéséről, míg tavaly még "csak" 800 embert küldtek vissza. A menekültügyi kérdés súlyának érzékeltetésére arra hívta fel a figyelmet, tudomásuk szerint jelenleg is mintegy 5 millióan vannak úton Európába. Szerinte erre nem lehet azt mondani, hogy minden rendben van, mindenkit engedjünk be, és legyünk humánusak. Arról beszélt, Magyarország addig tudta kézben tartani a folyamatokat, amíg létezett a menekültügyi őrizetbe vétel intézménye, de azt az unió eltöröltette.

Emlékeztetett, korábban az illegális határátlépőket csak az után engedték el, miután elbírálták a menedékkérelmüket, és ha az nem volt jogos, visszaküldték abba az országba, ahonnan érkeztek. Kósa Lajos szerint a menekültügyi őrizetbe vétel intézményét Magyarországon vissza kellene állítani, és az unió többi országában is be kellene vezetni. A Fidesz alelnöke arról is beszélt, hogy Magyarország az uniótól lényegében - néhány eszközt leszámítva - nem kap támogatást a menekültek ellátásához.

Az osztrák belügyminisztérium szerdától felgyorsítja azon "menekültek" ügyének elbírálását, akik korábban egy másik európai uniós tagállamban már benyújtották menedékkérelmüket, s így a jelenlegi EU-szabályozás értelmében Ausztriában már nem jogosultak menedékjogot szerezni - jelentette be közös sajtótájékoztatón Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter és Wolfgang Taucher, az osztrák Bevándorlási Hivatal vezetője.

Mikl-Leitner elmondta, a belügyi tárca adatai szerint a májusban az osztrák hatóságok által regisztrált menedékkérők negyede korábban már benyújtotta kérelmét egy másik EU-tagállamban, ezért az adott országba kívánják visszaküldeni őket. A miniszter szavai szerint az intézkedésre azért van szükség, hogy helyet teremtsenek azoknak a "menekülteknek", akiknek ügyében Ausztria valóban illetékes. Taucher hozzátette, hogy az érintett "menekültek" legtöbb esetben Magyarországról és Bulgáriából érkeztek Ausztriába.

(MTI nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

Megszületett az ítélet Isabel Peralta ügyében. A fehérellenes rezsim bírósága egy év börtönnel és kb. 1000 euró pénzbüntetéssel sújtotta a Marokkó madridi nagykövetsége előtt 2021. május 18-án megtartott tüntetésen elmondott beszéde miatt.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

w A katolikus és nemzeti érzelmű diák, Quentin Deranque ügye, akit több mint egy héttel ezelőtt az Antifa terrorszervezethez köthető militánsok meglincseltek és meggyilkoltak továbbra is megrázza a francia társadalmat.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Összesen mintegy százan, főleg idős emberek vettek részt azon a rendezvényen, melynek célja a Budapest 80 évvel ezelőtti „felszabadítására” való megemlékezés volt.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának „Rewards for Justice” (RFJ) programja akár 10 millió dolláros jutalmat kínál azoknak, akik olyan információkkal szolgálnak, amelyek négy, az amerikai kormány által külföldi terrorista szervezetnek (FTO) minősített, Európában működő antifa csoport pénzügyi működésének megzavarását eredményezhetik.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

Riadó! Náciveszély! Égen-földön, éjjel-nappal, mindenhol és mindenkor. A nácik a nyugati liberális-parlamentáris kleptokráciák és a kelet-európai illiberális-autokrata kleptokráciák spájzaiban vannak.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.