"Allah akbar!" kiáltásokkal rohamozta meg a szerb-magyar határt 1000 migráns Horgosnál

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Mintegy ezer fős, férfiakból álló migránscsoport rohamozta meg a szerb-magyar határt Horgosnál.

A feldühödött tömeg botokkal és kapákkal felfegyverkezve és Allah akbar felkiáltással tört rá a hatósági szervekre - írja a belgrádi Alo című lap online kiadásának információira hivatkozva a Délhír portál. Az incidensre azután került sor, hogy a határrendészek néhány kilométerre a határtól egy nagyobb csoport bevándorlót tartóztattak fel.

A zömében katonakorú férfiak a forgalmat is veszélyeztetve haladtak Magyarország irányába, hogy ott törvénysértő módon a zöldhatáron lépjék át az államhatárt.

A belügyi szervek intézkedésére a migránsok tömege agresszívan reagált, ordítozni és fegyverkezni kezdett, a rendőrségnek ezért vissza is kellett vonulnia a helyszínről - idézi a belgrádi lapot a délvidéki hírportál.

Archívum

Végül a rendőri erők átcsoportosítása után sikerült megfékezni a migránsok tömegét, akiknek zöme megtagadott mindenféle együttműködést a hatósággal. Az erőszakos és vallásilag is fanatizált tömeg egy része az incidens előtt még a magyarkanizsai menekülttáborban pihent, ahol a teljes ellátás és ingyen wifi mellett készülhetett fel az esti rohamra.

(Délhír nyomán)

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

Megszólaltak a német közmédiának azoknak a feltételezett elkövetőknek a szülei, akiket a tavaly februári budapesti támadások elkövetése miatt köröznek.

A vérzivataros 20. század során több híres és hírhedt személyiség is megfordult a szegedi Csillag börtön celláiban.

A liberális brit bíróság „elkötelezett fajgyűlölőknek” nevezte őket, akik a bíró szerint „terrorizmusra buzdítottak”.

Adolf Hitler életének valószínűleg egyik legboldogabb pillanata az volt, amikor 1940. június 17-én reggel, a francia-belga határ közelében elhelyezett főhadiszállásán értesült a francia kormány fegyverszüneti kérelméről.

Most, amikor szívemre tett kézzel és felemelt fővel esküszöm, hogy mindörökre ott hagyom a szélsőbaloldalt és katonás, kemény léptekkel átmasírozok a legszélsőjobboldal frontjára, be kell vallanom, hogy ezt végtelen keserűséggel, nagy kíváncsisággal és ugyanakkor örömkönnyet fakasztó forró magyarsággal teszem.

Halála óta számos összeesküvés-elmélet terjed, miszerint legszűkebb környezete megölte, hogy Berija megfojtotta, vagy újabban: patkányméreggel végeztek vele, miközben pár nappal később pedig a hasonmásával rendezték meg a „hivatalos” halálát.

A Római Birodalom és Oroszország történelmi példája meggyőzően bizonyítja, hogy a kollektivista-bolsevista ideológia pszichésen-mentálisan beteg társadalmakban alig talál ellenállásra.

Csupán néhány évvel ezelőtt, kilencvenhat évesen hunyt el Rochus Misch, Adolf Hitler testőre, a Führerbunker végóráinak utolsó szemtanúja.

A cionista német hatóságok vizsgálódnak, ugyanis egy olyan videó terjedt el, amelyben egy hazafias viseletbe öltözött férfi osztogatott léggömböket óvodásoknak.

Hét évtizeddel a második világháború vége után még éltek emberek, akiknél hitelesebben senki sem tudta elmondani, mit tapasztalhatott egy civil a budai oldalon 1944-45 telén.

Egy fagylaltárus remek üzleti lehetőséget láthatott abban, hogy furgonjával az auschwitzi emlékmúzeum bejárata előtt parkoljon le, hogy az odalátogató turistáknak árulja a fagyit.

A mennoniták anabaptista felekezetét a 16. században hozta létre egy frízföldi reformátor, Menno Simons. A javarészt Poroszországban letelepedett mennoniták a 18. században a militarista alapokra épülő államból II. Katalin cárnő Oroszországába menekültek.

Ausztráliában elsőként Tasmaniában tiltották be az összes „náci jelképet”, amibe beleértenek mindent, ami a „nácizmussal” kapcsolatos, tehát konkrétan nem neveztek meg semmit, így gyakorlatilag bármire ráfoghatják.

A frankfurti zsidó szupremácisták Németországban elsőként indítottak el egy olyan alkalmazást, amely az antiszemiták elleni küzdelemben segít azáltal, hogy figyelmezteti a zsidókat a potenciális „biztonsági fenyegetésekre”.

Joszif Dzsugasvili, ismertebb nevén Sztálin híresen rossz kapcsolatot ápolt elsőszülött gyerekével, Jakovval.

A német páncélos fegyvernem által 1941 őszéig elért sikerek sokkal inkább a csapatok kiképzettségének, a harcjárművekbe szerelt híradóeszközök útján megvalósult céltudatos vezetésnek és a gyakorlatban nagyrészt bevált szervezeti formáknak voltak köszönhetőek.

„Természetszerűleg akárhogy is történjék a megosztás, az egyik fél mindig jajgatni fog, Erdély esetében valószínűleg mind a kettő” – jegyezte meg a Führer, amikor az egyre inkább háborúval fenyegető magyar revíziós igényt a béke megőrzése érdekében tárgyalásos úton kellett megoldani.

A diktatúra Magyarországon 1950-re elérte az otthonokat, a hétköznapok része lett.

A magyar munkás és kisember pedig nem felejtette el »a virágok népszavazását«.

Aki nem volt a fronton, nem tudja elképzelni, milyen érzés napról-napra embereket ölni. Ellenfeleid jönnek feléd, lőnek, még nem találtak el, de menekülni nincs idő.

Az 1912. március 29-én született Hanna Reitsch kislány korában doktornőnek készült, de emellett imádta a vitorlázórepülést is, amivel már ekkor is felállított néhány rekordot.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

1945. január 30-án süllyesztette el egy szovjet tengeralattjáró a Balti-tengeren a többségében második világháborús menekülteket szállító Wilhelm Gustloff német személyszállító hajót. 

Ez az írás annak az előadásnak a leirata, melyet Léon Degrelle Waffen-SS tábornok adott az Institute of Historical Review (USA) számára, 1982-ben.

Rengeteg mende-monda kering a magyar tenger partjának lakói között néhány eltűnt Tigris harckocsiról. Az urbánus mítosz szerint a tó alja ugyanis pár második világháborús német harckocsi maradványait őrzi.

Egy New York állambeli veteránkórházban hosszú gyűlölködés után 2014-ben, 88 évesen halt meg Richard Marowitz zsidó származású amerikai katona.