Kövess minket -on és -en!

A német hadsereg tábori főorvosa belső használatra szánt, de kiszivárgott tájékoztatójában ismerteti,

milyen a helyzetet az erfurti menekültek számára kialakított nagycsarnokban. A Mopo 24 nevű német hírportál erről ír, a „Szex, erőszak és szemét! A hadsereg orvosa meghúzta a vészharangot a menekültek miatt” című cikkében.

Egy napvilágra került, belsőhasználatú katonai dokumentumban a német hadsereg orvosa egészen elképesztő állapotokat említ: „Bármely sarokba vizelés rutinszerű. Az elszállásolási térben lévő,  egyedül álló nőkre más országokból érkező személyek vizelnek…”, írja.

A csarnokban ezer menekültet helyeztek el, akik Szíriából, Irakból, Afganisztánból, Sierra Leonéből, Bangladesből és Eritreából érkeztek. A hadsereg portálnak nyilatkozó szóvivője ígérte, „a viszonyokat felülvizsgálják”. A hírportál hozzátette: a haderő vezetése felháborodott, amiért a belső használatra szánt írat nyilvánosságra került – található a blogstar nemzetközi sajtószemléjében.

Közben Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón a szövetségi belügyminisztérium szóvivője, Tobias Plate azt mondta, a kormány “nagyon nagy aggodalommal” tapasztalja, hogy erőszakos cselekmények történnek menedékkérőket befogadó állomásokon, mint ahogy azt is, hogy előfordulnak menedékkérők ellen irányuló erőszakos cselekmények. Hangsúlyozta, hogy a hatóságok minden szükséges lépést megtesznek a közrend fenntartásáért.

A jelenség már rég óta tart. Korábban a a The Huffington Post című lap német internetes kiadása arról írt, hogy jelentős veszély fenyegeti a nőket és a gyermekeket a giesseni befogadóállomáson. Menekült férfiak bántalmazzák és erőszakolják meg menekülttársaikat, legyen szó akár nőkről, akár gyerekekről.

A giesseni eset nem egyedülálló. Más befogadóközpontok is jelentettek hasonló eseteket – írta az újság, hangsúlyozva: nem tűrhető, hogy a menekültek legsebezhetőbb csoportjai, a nők és gyermekek áldozatokká váljanak.

“Angela Merkel kancellárnak inkább a giesseni nőket kellene meglátogatnia ahelyett, hogy menedékkérő férfiakkal szelfizik” – fogalmazott a The Huffington Post.

(Magyar Idők nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Kétnapi hajóút után megérkeztünk Szevasztopolba. A kiszállás után a kikötő melletti nagy rétre tereltek bennünket. Rongyos, kiéhezett lakosság rohant meg bennünket – ruhát, cipőt és ennivalót kunyeráltak tőlünk.

Kanye West legújabb bejegyzésében megvédte a horogkeresztes pólók árusítását, és azt állította, hogy már nem áll zsidók irányítása alatt.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

A svájci törvény nem csak a legismertebb jelképekre vonatkozik. A horogkereszt és a karlendítés mellett a kódolt jelképeket is tiltják majd.

Három náció volt az óriási lágerben: németek, japánok és magyarok. Nekünk, magyaroknak a japánok jelentették a szenzációt. Voltak vagy tízezren. Az atombomba ledobása után magát megadó mandzsúriai hadsereg egy része került ide. Fegyelmezettségük, összetartásuk csodálatra méltó volt.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

A kisinyovi vasúti láger udvarán mukába indulásra sorakoztunk fel 1946 januárjában az egyik reggelen. Egyszer csak kiáll a munkaelosztó tiszt, és 6 fő jelentkezőt kér vágóhídi munkára.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Elképesztő pénzt költött és ezreket internált a magyar kommunista vezetés, hogy a jugoszláv határon kiépítse a „magyar Maginot-vonalat”. Nem volt semmi értelme.

Összesen mintegy százan, főleg idős emberek vettek részt azon a rendezvényen, melynek célja a Budapest 80 évvel ezelőtti „felszabadítására” való megemlékezés volt.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.