Kövess minket -on és -en!

Udo Ulfkotte német újságíró új könyve A menekültipar - Miként profitálnak politikusok, újságírók és szociális szervezetek a menekülthullámból címmel jelent meg.

Korábbi írása, A megvásárolt újságírók hamar bestsellerré vált és esélyes, hogy menekülthullám visszásságairól szóló új könyve szintén az eladási listák élén végez.

A könyvből kiderül, milyen hasznot hajt egyes nagyvállalatok malmára a “menekültipar”, például azok a gyógyszer cégek, akik a migránsoknak eladott gyógyszerekkel növelték kereskedelmi forgalmukat, vagy hogy hány német szociáldemokrata politikus dolgozik mellékállásban menekülteket elszállásoló szervezetekben.

Természetesen számos párt jut törvénytelen módon pluszpénzekhez a “migránsbiznisz” keretein belül, de az újságíróknak is jár egy kis mellékes a menekültek történetéből szőtt érzékenyítő történetekért, amelyek között szép számmal akadnak kitalált sztorik is.

A könyvben szó esik arról a 300 ezer németről – közöttük 32 ezer gyerekről – is, akik hajléktalanként élnek a célországban, miközben Merkel hatalmas erőkkel politizál azért, hogy országa minél több menekültnek szolgáljon új otthonul. Mindeközben a német polgárokra havonta 3500 eurónyi plusz teher hárul minden egyes menekült után. Ez éves szinten 42 milliárd terhet ró az országra.

Ulfkotte leírja, hogy amíg Németország lett az “új haza”, addig jelentős kiáramlás indult el az országból: jelenleg minden negyedik német fontolgatja, hogy elhagyja az országot. Ez a szám éves szinten 165-170 ezer, többségük fiatal pályakezdő, friss diplomás. Az ő utánpótlásuk lesz majd a beáramló afgán és afrikai írástudatlan tömeg.

A könyvből az is kiderül, hogy sok menekültet szállodákban helyeznek el, amely ellen a tulajdonosok sem emelhetnek szót. De nem ritka, hogy kastélyokba, vagy magánnyaralókba vagy éppen idős otthonokba helyeznek el migránsokat. Az pedig, aki menedékben részesül és eltöltött 15 hónapot az országban jogosulttá válik arra is, hogy családját maga után hívja. Végül egy statisztika: Berlinben a zsebtolvajlások száma 55 százalékkal megemelkedett.

(Magyar Hírlap nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

A baloldali TikTok-felhasználók teljesen kiakadtak, miután megjelent az American Eagle új farmernadrág-kampánya, amelyben Sydney Sweeney szerepel. 

Niedermüller Péter lelkes antifasiszta. Hithű kommunista, no meg persze zsidó is. A véleményszabadság a legkisebb mértékben sem érdekli, az újbaloldalhoz hasonlóan a vélemény addig fontos neki, amíg beleilleszthető az ő nézetrendszerébe.

Budapest belvárosában „neonáci, fajvédő eszmék terjesztői verhettek tanyát” – kongatja a vészharangot Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

Feszült hangulatban kezdődött az antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken, miután kezdés előtt közel egy órával a Betyársereg, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Légió Hungária tagjai zászlókkal, csendben tüntettek a törvényszék épülete előtt.

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.