Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Kivégeztek egy iráni milliárdost, az Iráni Iszlám Köztársaság története legnagyobb csalási ügyének fővádlottját - jelentette az állami tévé.

Mahafarid Amír Hoszrávit a Teherántól északra lévő Evin börtönben akasztották fel, miután a legfelsőbb bíróság fenntartotta a halálos ítéletet - tette hozzá a tévé. Golam Ali Riahi, Hoszrávi ügyvédje a khabaronline.ir című honlap szerint közölte, hogy védence kivégzéséről nem értesítették előzetesen.

Hoszrávi birodalmához legalább 35 cég tartozott, amelyek az ásványvízgyártástól kezdve, a futballklub-fenntartáson át a húsimportig nagyon sokféle tevékenységgel foglalkoztak.

Az ítélet szerint 2007-től kezdődően hamis dokumentumokkal vettek fel összesen 2,6 milliárd dollárnyi hitelt az egyik legnagyobb iráni banktól, a Saderattól, hogy felvásároljanak különböző vagyontárgyakat, köztük olyan állami cégeket, mint a Khuzestan acélipari vállalat.

A bűnperben 39 vádlottat ítéltek el, öten kaptak halálbüntetést, ketten életfogytig tartó, a többiek pedig néhány évtől 25 évig terjedő börtönbüntetéseket.

Az ügyben érintett volt egy másik nagybank, a Melli is. Ennek elnöke, Mahmúd Reza Havari a botrány kirobbanása után lemondott tisztségéről, és 2011-ben Kanadába szökött. Elismerte, hogy a bank részt vett a csalásban, de kijelentette, hogy ő személy szerint ártatlan.

Az iráni hatóságok elfogatási parancsot adtak ki ellene.

(MTI nyomán)

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A német hazafit a rendőrség szerint „a migránsok elleni gyűlölet vezérelte”, külföldről származó, invazív hátterű szomszédait akarta felrobbantani.

1944 szeptember utolsó napjaiban sajátos közjáték zajlott le az német 503. nehézpáncélos-osztály otthont adó Sennelagerben. Noha az újabb bevetés helyszínét még nem ismerték a katonák, egyes részek már el is indultak.

Ausztráliában hétfőtől életbe lépett a nemzetiszocialista tisztelgés és a nemzetiszocialista emléktárgyak tilalmáról szóló új törvény.

A Hetek című filoszemita lap egyik olvasója küldte be az újság számára azt a fotót, amelyen Budapesten, az Egyetem tér környékén kiragasztott, az említett orgánum szerint „uszító antiszemita” szövegű plakát látható.

Az 1913-as születésű Bosnyák Imrét az elsők között érintette meg a magyar nemzetiszocializmus, a hungarizmus eszméje.

A faji háborúra való előkészletek, illetve „terrorösszeesküvés” miatt ítéltek el finn nemzetiszocialista fiatalokat.

Észak-Írország fővárosában a jövő héten árverésre bocsátják azt a ceruzát, amelyet Eva Braun ajándékozott a Führer 52. születésnapjára.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

A mai Németországban és Ausztriában rendkívül veszélyes vállalkozásra adja a fejét az, aki úgy gondolja, megpróbál kiállni hazája és népe mellett, és ilyen irányú aktivizmust folytat. 

Lassan telnek a napjai, nem tudja a pontos időt és nem bízhat senkiben Ilaria Salis, akinek ügyvédei mindent megtesznek azért, hogy olaszországi házi őrizetet harcoljanak ki – olvashatjuk a szívszaggató sorokat, írja a Mandineren nyomán a Magyar Jelen.

A rezsim intenzív pszichológiai hadviselést folytat az őshonosok ellen, nehogy olyan következtetéseket vonjanak le, amelyek megkérdőjeleznék a tömeges bevándorlást és a többrasszú társadalmat.

A világot reálisan figyelők körében több mint egy évszázadra nyúlik vissza a Judapest kifejezés, amely a nevéből adódóan Budapest elzsidósodásának gyors és jelentős mértékét hivatott kifejezni – ez az elzsidósodás már a 19. században is nagy méreteket öltött.

A sztálinista rendszer szétválaszthatatlan magától Sztálin személyétől. A bolsevik rendszer működési mechanizmusa gyakorlatilag Sztálin személye köré épült, és a diktátor 1953-as halálával szükségszerűen meg is változott.

A mennoniták anabaptista felekezetét a 16. században hozta létre egy frízföldi reformátor, Menno Simons. A javarészt Poroszországban letelepedett mennoniták a 18. században a militarista alapokra épülő államból II. Katalin cárnő Oroszországába menekültek.

Kun Béla, születési és 1916-ig használt nevén Kohn Béla, a 133 napos magyarországi tanácsköztársaság zsidó vezére 1886. február 20-án született.