Iránban felakasztottak egy korrupt milliárdost és négy segítőjét

Kövess minket -on és -en!

Kivégeztek egy iráni milliárdost, az Iráni Iszlám Köztársaság története legnagyobb csalási ügyének fővádlottját - jelentette az állami tévé.

Mahafarid Amír Hoszrávit a Teherántól északra lévő Evin börtönben akasztották fel, miután a legfelsőbb bíróság fenntartotta a halálos ítéletet - tette hozzá a tévé. Golam Ali Riahi, Hoszrávi ügyvédje a khabaronline.ir című honlap szerint közölte, hogy védence kivégzéséről nem értesítették előzetesen.

Hoszrávi birodalmához legalább 35 cég tartozott, amelyek az ásványvízgyártástól kezdve, a futballklub-fenntartáson át a húsimportig nagyon sokféle tevékenységgel foglalkoztak.

Az ítélet szerint 2007-től kezdődően hamis dokumentumokkal vettek fel összesen 2,6 milliárd dollárnyi hitelt az egyik legnagyobb iráni banktól, a Saderattól, hogy felvásároljanak különböző vagyontárgyakat, köztük olyan állami cégeket, mint a Khuzestan acélipari vállalat.

Archívum

A bűnperben 39 vádlottat ítéltek el, öten kaptak halálbüntetést, ketten életfogytig tartó, a többiek pedig néhány évtől 25 évig terjedő börtönbüntetéseket.

Az ügyben érintett volt egy másik nagybank, a Melli is. Ennek elnöke, Mahmúd Reza Havari a botrány kirobbanása után lemondott tisztségéről, és 2011-ben Kanadába szökött. Elismerte, hogy a bank részt vett a csalásban, de kijelentette, hogy ő személy szerint ártatlan.

Az iráni hatóságok elfogatási parancsot adtak ki ellene.

(MTI nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

Amióta megnyílt, azóta áll szélsőbaloldali támadások középpontjában a Nordic Sun Kulturális Központ Budapest VII. kerületében, írja a Magyar Jelen.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

Körülbelül 30–40 ember gyűlt össze a Niedermüller Péter által meghirdetett tüntetésre a Nordic Sun Pub előtt kedd délután. 

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

A Mussolini család egykori vidéki háza Olaszország északkeleti részén, Emilia Romagnában található, Forli városában. Az épület tele van a Duce relikviáival: a telefon, amelynek segítségével a római kormányt hívta, egyenruhája, imádott motorbiciklije.

A Magyar Királyi Honvédség által a második világháborúban kiépített védelmi rendszer, az Árpád-vonal 1939 és 1944 közötti történetéről jelent meg könyv, amely nagyrészt újonnan megtalált levéltári forrásokon, iratanyagokon alapszik.

Fogságba esésem első percei veréssel teltek. Miközben a sorfalat álló angol katonák előtt elvonultunk, a géppisztoly agyával ütöttek, majd rugdaltak bennünket, gyorsabb haladásra késztetve a mintegy 300 embert.

1944. március 19-én a szövetséges Nagynémet Birodalom katonái bevonultak Magyarország területére, azonban ennek hosszú előzményei voltak.

A fehér férfi már nem képes megvédeni önmagát és családját a „migráns” fedőnevű idegen gyarmatosítóktól.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

A világot reálisan figyelők körében több mint egy évszázadra nyúlik vissza a Judapest kifejezés, amely a nevéből adódóan Budapest elzsidósodásának gyors és jelentős mértékét hivatott kifejezni – ez az elzsidósodás már a 19. században is nagy méreteket öltött.

A világháborús légi harcokban a légi fölényt a vadászgépek vívták ki. Azok teljesítményében pedig igen nagy szerepe volt a hajtóművek teljesítményének. A mostani cikkünkben ennek járunk utána a Luftwaffe esetében.

Világszenzáció! Egy afroamerikai milliárdos átvállalta az egyik amerikai néger egyetem diákjainak a tanulmányi költségeit.

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

A globalista rendszergazdák célja nem idegen területek és népességek fizikai meghódítása, hanem kivétel nélkül mindenki asszimilálása a globalista struktúrákba homogenizált tömegpiacként, tömegközönségként és világpolgárokként.

A teuton lovagok jelképét átvevő Vaskereszt eredetileg a porosz királyság katonai kitüntetése volt, a napóleoni háborúk hősei számára alapította III. Frigyes Vilmos 1813-ban.