Brit történész Budapesten: Hitler nem "képregénybeli főgonosz", az USA pedig nem makulátlan hős volt

Kövess minket -on és -en!

A Harmadik Birodalom-trilógia születéséről tartott előadást Budapesten Richard J. Evans brit történész,

aki annak kapcsán látogatott Magyarországra, hogy műve harmadik kötete is megjelent magyar fordításban. Előadásában a szerző kiemelte: egyik fő célja, hogy árnyalja azt az elsősorban az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában elterjedt felfogást, amely Hitlert és a németeket mint egy képregény-történet "főgonoszait" ábrázolja, míg a szövetségesek a makulátlan hősök.

 A Cambridge-i Egyetem történészprofesszora az MTA Történettudományi Intézetének budai várbeli épületében tartott pénteki előadásán elmondta: könyve a szélesebb közönségnek szól, nemcsak szakmabelieknek. "Bár egyes vélemények szerint megkönnyebbülés elérni a térképeket, örömmel nyugtáztam, hogy az eladási adatok alapján a könyv valóban komoly érdeklődésre tart számot" - fogalmazott a 67 éves történész.

Elmondása szerint akkor merült fel benne a könyv megírásának ötlete, amikor egy holokauszt-tagadással kapcsolatos rágalmazási perben - a híres David Irving kontra Penguin Books és Deborah Lipstadt ügyben - szakértőként vett részt, és az ügyvéd azt kérte tőle, ajánljon neki egy laikusok által is érthető, de a legfrissebb kutatási eredményeken alapuló átfogó könyvet a nemzetiszocializmus hátteréről. Az eredetileg egykötetesre tervezett könyvet végül 7 év alatt írta meg - mondta, hozzátéve: a viszonylag "gyors" haladásban nagyban segítette a több évtizedes, témába vágó kurzusokon szerzett egyetemi tanári tapasztalat.

Jelentések

Evans hangsúlyozta, hogy nem száraz, akadémiai hangot akart megütni könyvében, hanem elsősorban azt akarta megmutatni, hogy a személyes történetekben hogyan nyilvánultak meg a nagy történelmi folyamatok. Vannak olyan élettörténetek, amelyek mindhárom köteten átvezetnek - tette hozzá. A politikatörténeti szál mellett nagy hangsúlyt fektetett a háttérben meghúzódó kultúr-, társadalom- és gazdaságtörténeti folyamatokra is - mondta, megjegyezve, hogy történészi felfogására nagyban hatott a francia Annales-iskola.

Kiemelte: egyik fő célja, hogy árnyalja azt az elsősorban az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában elterjedt felfogást, amely Hitlert és a németeket mint egy képregény-történet "főgonoszait" ábrázolja, míg a szövetségesek a makulátlan hősök. "Az egyes emberek váltakozó mértékben vállaltak szerepet a Harmadik Birodalom bűneiben, mint ahogy az ellenállásban is. Nem szabad elfelejtenünk, hogy emberi lényekről, emberi történetekről van szó, és a szerepek árnyaltak, gyakran összetettek vagy összemosódottak. Ezért kerülni kell az egyszerű kategóriákat, beleértve a jogiakat is - mint elkövető és áldozat -, és legfőképpen kerülnünk kell a retrospektív morális ítéletet" - fejtette ki a történész.

Az angol tudós elmondta azt is, hogy nem először jár Budapesten, és nagyon örül, hogy újra itt lehet. Elismerően szólt a háromkötetes monográfia magyar kiadásáról is. A trilógiát magyarul megjelentető Park Könyvkiadó pénteken 17 órakor tartja a harmadik kötet bemutatóját a budapesti Hadik Kávéházban, ahol a szerzővel Ungváry Krisztián történész beszélget Baló György moderálásával.

A háromkötetes mű első, magyarul 2012-ben kiadott darabja a Harmadik Birodalom születését kíséri figyelemmel a 19. századi bismarcki Németországtól az első világháborún át a legnagyobb terjedelemben feldolgozott weimari köztársaság időszakáig. A Magyarországon 2013-ban megjelent második kötet az 1933-as hatalomra kerüléstől az 1939-es háborúba lépésig mutatja be a Harmadik Birodalom történetét, míg a most megjelenő harmadik kötet a második világháború időszakát elemzi: kortársak naplóit, leveleit is felhasználva mutatja be a katonai vezetés, a tudomány és technika szakértőinek és az egyszerű katonáknak a sorsát, élethelyzeteit, dilemmáit a háborús pusztítás közepette.

Bár Evans műve Magyarország szerepét csak érintőlegesen vizsgálja, mégsem csak a német történelem iránt érdeklődőknek lehet hasznos olvasmány, hiszen harmadik kötetében kitér többek között a német-magyar gazdasági kapcsolatokra, a román-magyar diplomáciai viszonyra, Horthy németbarát politikájára, Magyarország német megszállására, Eichmann budapesti tevékenységére, a kiugrási kísérletre és Szálasi hatalomátvételére is - hívta fel a figyelmet Horváth Sándor, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa néhány nappal ezelőtt.

(Múlt-Kor nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Mára a fehér világ elfogadta azt az állítást, hogy „Afrika az emberiség bölcsője”, tehát lényegében „mindenki afrikai”. Egy új mitológia van kialakulóban, amelynek nevében az afrikaiak egész Eurázsiát maguknak követelhetik.

A Falange hívei közül mintegy 700-an vonultak végig a spanyol fővároson az alkotmány ellen tüntetve, fasiszta jelszavakat skandálva.

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

Lipcsében az antiimperialista és szélsőbaloldali migránsok (Migrantifa) készültek összecsapni a filoszemita, németellenes szélsőbaloldaliakkal (Antifa Ost).

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

Egy 35 éves zsidó férfit mellkason szúrtak Brooklyn Crown Heights negyedében, miután támadója antiszemita szidalmakat kiáltott – közölték a hatóságok.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

Megkezdődött pénteken a drezdai tartományi felsőbíróságon a "militáns neonáci csoportként" számon tartott Szász Szeparatisták nyolc tagjának pere.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

I. e. 5. évszázad: A római civilizáció egy erős patriarchátus, az apák felelősek feleségük és gyermekeik tetteiért, és abszolút hatalommal rendelkeznek a család felett (beleértve az élet és halál feletti hatalmat).

Kevesen tudják, hogy a második világégés idején a Szent Korona földjét védő honvédeink a német fegyvertársaktól igazi nagymacskákat is kaptak. A magyar kezek által megszelídített ragadozók sokszor nagyot haraptak a vörös rém testéből. A legsikeresebb vadász Tarczay Ervin páncélos százados volt.

Tizenkét hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a 34 éves férfit, aki az idei ausztrál nemzeti ünnepen (Australia Day) a zsidókat kritizáló beszédet tartott és nemzetiszocialista nézeteket népszerűsített egy sydney-i tüntetésen.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

Noha gyászoljuk az eltávozását még 25 év után is, de tudjuk, hogy ő nem halt meg idő előtt, mint ahogy a „senki ember” meghal.

A szovjet hadsereg támadása 1945. március 19-én éjjel indult meg. Először védőállásba küldtek, majd Kéthelybe mentünk, csatlakozva egy 60-70 főből álló német csoporthoz.

Az 1920. június 4-én bekövetkezett trianoni tragédiát követően a két világháború közötti megcsonkított Magyarországon nem lehetett nem beszélni a területi revízióról.

A 20. századi magyar történelem legsötétebb időszaka köthető Rákosi Mátyás nevéhez, aki hasonlóan a legtöbb kommunistához, a legmesszebbmenőkig álságosan élt.

Mint tüzér – aki megjárta a Don-kanyar poklát – 1944. november 4-én estem szovjet fogságba Dunaföldvárnál.

Sok amerikai nagyváros annyira tele van bűnözéssel, droggal és hajléktalanokkal, hogy nemcsak élhetetlenek, hanem egyenesen no-go zónák.

A rejtélyes kép a sztálini Szovjetunióban készült, és ugyan a fotós eredeti szándéka szerint semmi riasztó nincs benne, a kép készítőjét alig egy évvel később likvidálta az államhatóság.

A brit királyi levéltárból előkerült az a titkos levél, amelyet VIII. Eduárd király írt Adolf Hitlernek a második világháború kirobbanása előtt.

Minden iszlamista terrortámadás után az a médiamantra ömlik még a csapból is, hogy a valódi áldozatok tulajdonképpen a muszlimok.

„Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” (Mt 22,39) Ferenc pápa áldásos ténykedése nyomán mára alighanem ez lett az evangélium legfontosabb parancsolata, és szerinte „felebarát” alatt a fehér országokat megszálló színes bőrűek értendők, mint megannyi „találkozási alkalom Jézussal”.

Adolf Hitler 1983-ban előkerült „naplója” olyan igénytelen hamisítvány volt, hogy még az A.H. monogramot sem sikerült helyesen leírni – mégis kollektív őrületbe kergette egy nagynevű német lap szerkesztőit.

Aldo Moro olasz miniszterelnököt a Vörös Brigádok terrorszervezete nem sokkal azelőtt rabolt el és gyilkolt meg, hogy megszületett volna az általa szorgalmazott „történelmi kompromisszum”, az olasz kommunista párt bevonása a hatalomba.