Kövess minket
-on és
-en!
Elítélték Mike du Toit és fehér önvédelmi szervezete, a Boeremag több tagját Dél-Afrikában.
Bűnük, hogy fehérekként nem hagyták el az országot, hanem felvették a harcot a hatalomra került szélsőbaloldali, rasszista fekete mozgalommal az Afrikai Nemzeti Kongresszussal (ANC), 2002-ben pedig megpróbálták likvidálni Nelson Mandelát, az 1994-ben kezdődött fehérek elleni tömegmészárlás egyik főfelelősét, akit a Nyugat manapság hősként ünnepel, dacára annak, hogy a nevével fémjelzett új Dél-Afrikában tombol a rasszizmus, csakhogy immár a fehér bőrű emberek az áldozatok.
A pretoriai per közel tíz éven át tartott, mielőtt Toitot bűnösnek nyilvánították volna. A volt egyetemi előadó az apartheid vége óta az első ember, akit hazaárulásért ítéltek el Dél-Afrikában. Vele együtt a fehér önvédelmi szervezetnek, a Boeremagnak (vagyis Búr Hadseregnek) még 21 tagja állt a törvény előtt: egyiküket szintén 35 évre, a többieket 5-től 30 évre ítélték. 2002-ben a rasszista fekete kormány megbuktatását célzóan a Boeremag összesen 9 bombamerényletet hajtott végre. Akadémikusok, tanárok, mérnökök és volt katonatisztek vannak a soraikban.
Az apartheid megbuktatásával Mandela, és az általa vezetett kommunista beütésű ANC került hatalomra Dél-Afrikában. A hatalomátvétel óta megkezdődött az országban a fehér lakosság szisztematikus kiirtása. A nemzetközi Interpol szerint Dél-Afrika ma a világ harmadik legveszélyesebb állama. Minden évben 20 ezren lesznek gyilkosság áldozatai, javarészt fehérek; a nemi erőszak bűncselekménye terén a második helyet foglalja el (minden 100 ezer nőből 137 áldozat). A Genocide Watch nevű nemzetközi emberjogi, illetve népirtásokat monitorozó szervezet szerint Dél-Afrika fehér lakosságát már csupán egyetlen lépés választja el a teljes kiirtástól, a rendszerükben a veszélyeztetettségi szintet 6-os fokúra emelték, amely a szervezett népirtás előkészítésének fázisát jelenti.
A fekete hatalom kezdete óta már eddig is közel 70 ezer fehér ember lett rasszista gyilkosságok áldozata, a nemzetközi közvélemény azonban folyamatosan szemet huny a mészárlás felett, nem úgy, mint az apartheid évei alatt, amikor azért próbálták embargóval megfojtani az ország gazdaságát, mert a feketéknek külön WC és busz volt fenntartva. Napjainkban egyébként a fekete lakosság jelentős része nosztalgiázik a régi idők után, mivel akkor még működött a gazdaság és létezett a közbiztonság.
(Harcunk.info Deres.TV nyomán)
Kapcsolódó: Karádi Zoltán: Személyes véleményem a négerekről 40 éves dél-afrikai tartózkodásom után