Kövess minket -on és -en!

Az Arany Hajnal hívei erődemonstrációt tartottak Athén központjában, jelezve: a májusi parlamenti választásokon is számolni kell velük.

A párt vezetője és öt másik képviselője jelenleg börtönben ül – a cionista hatóságok bűnszervezetként tartják számon az Arany Hajnalt, mióta múlt szeptemberben egyik szimpatizánsuk meggyilkolt egy antifasiszta rappert. Később ismeretlen kommunista fegyveresek támadtak a párt athéni székházára, a támadásnak két halálos áldozata volt.

„Börtönbe zártak minket, és mi történt? Leálltunk? Nem, épp az ellenkezője történt. Az Arany Hajnal immár két mártírral, úgy, hogy két harcostársunk elesett az országért vívott szent harcban, és úgy, hogy a vezetésünk börtönben van, egy pillanatra sem állt le, nem szegtük meg a szavunkat, és még erősebbek lettünk. Erősebbek vagyunk, és rövid időn belül hatalomra kerülünk” – mondta Iliász Kaszidiarisz, az Arany Hajnal szóvivője.

Az Arany Hajnal arra is felkészült, hogy az elnyomó hatóságok ígéretükhöz híven betiltják a szervezetet – erre az esetre egy Nemzeti Hajnal nevű fedőpártot alapítottak. A legfrissebb felmérések szerint ha most tartanák a görögországi választásokat, a szélsőjobboldaliak a voksok mintegy 10 százalékát szereznék meg (más felmérések 18-22 százalékot); ez azt jelenti, hogy továbbra is az Arany Hajnal a harmadik (vagy második) legerősebb párt maradhat a déli államban. Eközben egy friss közvélemény-kutatás szerint a görög lakosság 44 százaléka kifejezetten elleni az Arany Hajnal párt betiltását.

Kövess minket -on és -en!

Aszad elsősorban önmagát hibáztathatja a vereségéért, mert túlságosan is Iránra, a Hezbollahra és Oroszországra támaszkodott, és nem gondoskodott arról, hogy megtisztítsa korrupt tisztikarát és modernizálja hadseregét. Semmi ilyet nem tett, és most vesztett.

Geopolitikai szempontból semmi sem indokolja, hogy Európa az Egyesült Államok „szövetségese” (valójában csatlósa) legyen, ezért az atlantista projekt nem más, mint amerikai megszállás meghatalmazott (proxy) útján.

A komáromi várból indított szerelvény foglyait 1945. május 26-án rakták ki Cegléden. Vérhasgyanúsak voltunk, ezért nem mertek továbbvinni. 

Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nemzetiszocialistákkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Niedermüller Péter lelkes antifasiszta. Hithű kommunista, no meg persze zsidó is. A véleményszabadság a legkisebb mértékben sem érdekli, az újbaloldalhoz hasonlóan a vélemény addig fontos neki, amíg beleilleszthető az ő nézetrendszerébe.

A múlt héten elfogták Párizsban a 32 éves albán állampolgárságú Rexinho Abazajt, mozgalmi nevén Ginot. A gyerekkora óta Olaszországban lévő férfit a francia rendőrség tartóztatta le, Magyarország által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján. Abazaj Párizs előtt Finnországban bujkált a nemzetközi körözés elől.

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

Az emberek szavai, még azok is, melyeket a sugallat szülte, másra fordíthatóak, a szavaktól függnek, hozzájuk lehet adni és el lehet belőlük venni, és esendő halandók eltorzíthatják őket. Ezért minden írást vagy befolyást, régit vagy újat át kell szűrni a természeti törvény szűrőjén.

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

Antiszemita aktivisták március 15-én megsemmisítették a szigetmonostori holokauszt-emlékművet.

Ausztriában kerültem a szovjet hadsereg hatalmába 1945. május 11-én. Szörnyű utazás után – miközben a vagonlakók 25 százaléka elpusztult – lázas betegen szálltam ki a vagonból Focsaniban.

A hatóságok megerősítették, hogy a horogkeresztek és különbőz feliratok, köztük a zsidók gázkamrákba küldésére való felhívások „antiszemita cselekményeknek” minősülnek.

A szlovák Specializált Büntetőbíróság bírója bűnösnek találta Marián Magátot „szélsőséges gondolatbűncselekmények” elkövetésének vádjában.