Magántermészetű programok és a propagandagépezet irányításának helyszíne volt a Haus am Bogensee, Joseph Goebbels egykori villája.
Kannibálszigetnek vagy a halál szigetének nevezik a Szibériában, az Ob folyó mentén található Nazino-szigetet, amely a sztálini terror egyik legsötétebb fejezetének helyszínéül szolgált.
A világot reálisan figyelők körében több mint egy évszázadra nyúlik vissza a Judapest kifejezés, amely a nevéből adódóan Budapest elzsidósodásának gyors és jelentős mértékét hivatott kifejezni – ez az elzsidósodás már a 19. században is nagy méreteket öltött.
1945 február 13-án, nem sokkal este 10 óra előtt a nyugvóra készülő szász főváros, Drezda, „az Elba parti Firenze” belvárosának ablakai remegni kezdtek a város fölé berepülő brit bombázókötelék motorjainak egyre jobban erősöd, vészjósló basszusától.
Az első bécsi döntés, így a felvidéki magyarság jelentős részének hazatérése az elmúlt évszázadok kevés sikeres, ám annál jelentősebb epizódjának egyike a magyar történelemben.
A bolsevik Vörös Hadsereg 1944 nyarán az egész keleti frontvonalon támadásba lendült. Északon Lengyelországban átkelt a Visztulán, de a Keleti-Kárpátokban az Árpád-vonalat nem tudta áttörni a magyar és német védők szívós ellenállása miatt.
Március 12-én a belgiumi szélsőjobboldal egyik kulcsfiguráját egy év börtönbüntetésre ítélték, valamint súlyos pénzbírsággal is sújtották – írja a Kuruc.info a Politico nyomán.
A budapesti börtönben fogva tartott antifasiszta bandavezér, Ilaria Salis csalódott a magyar külgazdasági és külügyminiszterben, amiért az azt reméli, megkapja méltó büntetését tettéért.
Másodjára állt bíróság elé az antifa támadások elsőrendű vádlottja, Ilaria Salis a Fővárosi Törvényszéken. A Markó utcai épület tárgyalótermébe ismételten széles vigyorral a képén nézett végig a hallgatóságon.
Az antifasiszta szervezetek szerint Németországban megnövekedett az „antiszemita vandalizmus” a zsidó holokausztnak állított emlékműveknél.
A 98 éves ukrán Jaroslav Hunka, a Galícia SS-hadosztály veteránjának a kanadai parlamentben való kitüntetése „meghozta gyümölcsét”, de nyilván nem pozitív értelemben.
Nagyjából tizenkét kommunista jelent meg a IV. kerületi Tanácsköztársaság-szobornál, hogy méltassa a Kun (Konh) Béla-féle vörös terrort. Velük szemben kétszer ennyi hazafi fejezte ki nemtetszését – írja a Magyar Jelen.
A varégok a mai Svédország területén a középkorban letelepedett vikingek. De honnan jöttek ezek a vikingek, akikről a ma emberének a varkocsos, szakállas, baltát lóbáló északi óriások jutnak elsőre az eszébe?
Adolf Hitler életének valószínűleg egyik legboldogabb pillanata az volt, amikor 1940. június 17-én reggel, a francia-belga határ közelében elhelyezett főhadiszállásán értesült a francia kormány fegyverszüneti kérelméről.
Mecklenburg-Elő-Pomerániában egy 16 éves lányt három rendőr hirtelen kivezetett az osztályból az osztálytársai szeme láttára. A „bűne”, hogy azt írta TikTokon, Németország a hazája, és nem csak egy hely a térképen. A diákot a saját igazgatója jelentette fel, a rendőrség agymosást is végez rajta, írja a Kuruc.info a Junge Freiheit nyomán.
Másodjára állt bíróság elé az antifa támadások elsőrendű vádlottja, Ilaria Salis a Fővárosi Törvényszéken. A Markó utcai épület tárgyalótermébe ismételten széles vigyorral a képén nézett végig a hallgatóságon.
Lassan telnek a napjai, nem tudja a pontos időt és nem bízhat senkiben Ilaria Salis, akinek ügyvédei mindent megtesznek azért, hogy olaszországi házi őrizetet harcoljanak ki – olvashatjuk a szívszaggató sorokat, írja a Mandineren nyomán a Magyar Jelen.
Az idahói rendőrség elfogta az Aryan Knights (Árja Lovagok) két tagját, Skyler Meade-t, aki a börtönkórházból szökött meg társa, Nicholas Umphenour segítségével – írja a BBC.
Magántermészetű programok és a propagandagépezet irányításának helyszíne volt a Haus am Bogensee, Joseph Goebbels egykori villája.
Az első bécsi döntés, így a felvidéki magyarság jelentős részének hazatérése az elmúlt évszázadok kevés sikeres, ám annál jelentősebb epizódjának egyike a magyar történelemben.
Adolf Hitler életének valószínűleg egyik legboldogabb pillanata az volt, amikor 1940. június 17-én reggel, a francia-belga határ közelében elhelyezett főhadiszállásán értesült a francia kormány fegyverszüneti kérelméről.
A Kun (Kohn) Béla nevével fémjelzett proletárdiktatúra és vörösterror, a hírhedt 133 nap fenekestül forgatta fel az akkori magyar társadalmi és politikai életet.
A varégok a mai Svédország területén a középkorban letelepedett vikingek. De honnan jöttek ezek a vikingek, akikről a ma emberének a varkocsos, szakállas, baltát lóbáló északi óriások jutnak elsőre az eszébe?
Magyarországon már több mint két hónapja vége volt a II. világháborúnak, amikor a budapesti összekötő vasúti híd építéséről elhurcoltak, a vasúti peronon elfogott civilekkel együtt.
Március 12-én a belgiumi szélsőjobboldal egyik kulcsfiguráját egy év börtönbüntetésre ítélték, valamint súlyos pénzbírsággal is sújtották – írja a Kuruc.info a Politico nyomán.
Bajtársunk és barátunk Cseresznye György, a Titkolt Ellenállás egykori énekese már lassan egy évtizede, idén 9 éve, hogy a Hadak Útjára távozott.
Ahhoz, hogy megérthessük a totalitárius woke ideológia amerikai elhatalmasodását lehetővé tévő mentális légkört, célszerű vázlatosan feleleveníteni az Egyesült Államok történelmi gyökereit.
1945 januárjának elején a komáromi vasútállomáson kivagonírozott Tigris harckocsik hosszú sora nagy zajt csapva kígyózott a macskaköves utcákon, hogy a Vág-Duna hídján túl elfoglalják harcállásukat.
Soha nem is kapták el, hiába szerepelt négy évtizeden át az FBI körözési toplistáján. 1985-ben végül magát adta fel.
A „német” gondolatrendőrség feloszlatott egy nemzetiszocialista rockkoncertet a türingiai Sonnebergben szombat este.
Jól emlékszem, 1945. január 19-e volt. Mi, gyerekek már feküdtünk szüleim Barcika alsói házában. Éjszaka két pulin zörgetett be, puskával a vállán: értem jöttek.
A magyar származású önkéntesekből felállítandó Waffen-SS hadosztályok ügyében a tárgyalások még a Lakatos-kormány idején megkezdődtek. Az írásbeli, előzetes megállapodást végül is Beregfy Károly, a Szálasi-kormány honvédelmi minisztere és Otto Winkelmann, a magyarországi német SS- és rendőri erők parancsnoka 1944. október 23-án írta alá Budapesten.
A Hetek című filoszemita lap egyik olvasója küldte be az újság számára azt a fotót, amelyen Budapesten, az Egyetem tér környékén kiragasztott, az említett orgánum szerint „uszító antiszemita” szövegű plakát látható.
A korabeli német sajtóban csodafegyverként (Wunderwaffe) emlegetett rakéta a mai robotrepülőgépek elődjének tekinthető.
A liberális brit bíróság „elkötelezett fajgyűlölőknek” nevezte őket, akik a bíró szerint „terrorizmusra buzdítottak”.
Másodjára állt bíróság elé az antifa támadások elsőrendű vádlottja, Ilaria Salis a Fővárosi Törvényszéken. A Markó utcai épület tárgyalótermébe ismételten széles vigyorral a képén nézett végig a hallgatóságon.
Egyre szélesebb körűvé válik az X (volt Twitter) elleni nagyvállalati hirdetési bojkott, sőt, az amerikai cégek mellett az Európai Bizottság is közölte, hogy felfüggeszti a hirdetéseit az oldalon, mert nem akarja, hogy azok „antiszemita és náci” tartalmak mellett jelenjenek meg.
1944-ben és 1956-ban a történelem megismételte önmagát. Az 1944/1945-ös vérhullással újabb magok kerültek az áldott magyar földbe.
Tizenhárom, „szélsőjobboldali mozgalmakhoz tartozó” embert letartóztattak vasárnapra virradóra Párizsban, miközben horogkereszteket festettek a földre a 17. kerületben – közölték a helyi francia hatóságok.
Kun Béla, születési és 1916-ig használt nevén Kohn Béla, a 133 napos magyarországi tanácsköztársaság zsidó vezére 1886. február 20-án született.
Kitiltotta a fehéreket az ünnepi vacsoráról a húzott szemű bostoni polgármester, de szerinte ez nem rasszizmus és nem is diszkrimináció.