Egy amerikai hős, akit Göring kitüntetett

Kövess minket -on és -en!

Charles Augustus Lindbergh (1902–1974) svéd bevándorlók leszármazottjaként látta meg a napvilágot Amerikában.

Édesapja ügyvéd volt, aki kongresszusi képviselőként ellenezte országa belépését a második világháborúba, míg édesanyja egy városi iskola kémiatanárnőjeként kereste kenyerét. Lindbergh a Wisconsin–Madison Egyetem mérnöki szakának elvégzése után az amerikai légierőbe lépve, eleinte postafutár-szolgálatot látott el.

Legendás tettére 1927. május 20-án került sor, amikor New Yorkból Spirit of Saint Louis nevű, Ryan NYP típusú repülőgépével felszállva másodpilóta vagy navigátor segítsége nélkül 33,5 óra alatt átrepülte az Atlanti-óceánt. Lindbergh 5810 kilométer megtétele után május 21-én szállt le a párizsi Le Bourget repülőtérre. Tette hírnevet és a dicsőséget hozott számára nemcsak az Egyesült Államokban, hanem az egész földkerekségen. A Time magazin az Év embere újonnan alapított címét is elnyerte – erre egyébként nála fiatalabb férfit mindmáig nem jelöltek.

Archívum

Lindbergh 1929-ben feleségül vette Anne Morrow-t, akitől összesen hét gyermeke született, köztük Reeve Lindbergh, a későbbi írónő. Óriási nemzetközi visszhangja volt, amikor 1932 márciusában elsőszülött kisfiát elrabolták, ötvenezer amerikai dollár váltságdíjat követeltek érte, és bár a pénzt végül átadták, a húszhónapos gyermek mégis csak holtan került elő.

A feltételezett gyilkost később villamosszékben kivégezték. Ez volt a világon az első ekkora publicitást kapó emberrablás. Fontos megjegyezni, a gyerek utáni nyomozás során Lindbergh gyakorlatilag jó ideig maga irányította a rendőrség munkáját, így számos olyan nyom is megsemmisült, amely elvezethetett volna a valódi tetteshez. A kriminológusok többsége ma úgy véli, nem a valódi tettest ítélték halálra.

A háborút megelőző években többször is járt Németországban, ahol Adolf Hitler és Hermann Göring is fogadta, sőt, magas kitüntetést is kapott. Elismerően nyilatkozott a Luftwaffe csúcstechnikát képviselő harci repülőgépeiről, mi több, akadt olyan is, amit ki is próbálhatott. Izolacionista (elzárkózáspárti) nézeteket vallott – így számos alkalommal kijelentette, szerinte az Egyesült Államoknak mindenáron távol kell tartania magát az európai konfliktusoktól. Lindbergh többször tett antiszemita kijelentéseket, így csak idő kérdése, amíg elkezdik kiradírozni a történelemből.

Az 1941. december 7-i Pearl Harbort ért japán támadás után belépett hazája légierejébe, bár ezt épp nézetei miatt maga Roosevelt elnök próbálta megakadályozni, így végül rendfokozat nélküli közlegényként szolgált. 1954-ben, rehabilitálása után Dwight D. Eisenhower tartalékos dandártábornokká nevezte ki. Republikánus barátai és hívei között államelnökjelöltként is szóba került a neve az 1940-es elnökválasztáson.

Kövess minket -on és -en!

1944 május 4-én a magyar királyi 2. páncéloshadosztály érdemeinek elismeréséül Model tábornagy elrendelte, hogy a tavaszi hadjárat idején - a magyar csapatok tűzerejének növelésére - a 2. hadosztálynak alárendelt német harckocsik egy részét a magyarok megkapják.

Charles Augustus Lindbergh (1902–1974) svéd bevándorlók leszármazottjaként látta meg a napvilágot Amerikában.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

A 32 éves Joel Davist szerdán tartóztatták le gyűlöletre való uszítás és félelemkeltés vádjával Ausztráliában. A letartóztatásra azt követően került sor, hogy a rendőrséget éles kritikák érték az antiszemitizmussal foglalkozó királyi bizottság előtt.

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

2025 júniusában egy 18 éves lányt erőszakoltak meg egy Nottinghamshire-ben lévő parkban, amit egy pakisztáni és egy afgán férfi követett el, azonban azt az információt, hogy a két férfi menedékkérőként tartózkodik az országban, a tárgyalást vezető bíró megtiltotta, hogy közöljék.

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

Bűnösnek mondta ki a Leeds-i Koronabíróság azt a 16 éves Northumberland-i fiút, aki tagja volt a „The Base” (Az Alap) nevű, Nagy-Britanniában betiltott nemzetiszocialista szervezetnek.

Trump által a kampány során beígért gazdasági csodának egyelőre nem látszódnak még az előjelei sem, éppen ellenkezőleg. 

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

A méltán világhírű brit történész , C. A. Macartney edinburghi professzor "October Fifteenth – A History of Modern Hungary 1929-1945" (Október tizenötödike – A modern Magyarország története 1929-1945) című könyve első kiadásban 1957-ben látta meg a napvilágot.

Az 1936-os berlini nyári olimpia örökre beleírta magát a történelemkönyvekbe. Az eseményre a Harmadik Birodalom nagy erőkkel készült, és Hitler is engedményeket tett a nemzetközi közvélemény kedvéért.

Kádár ugyan nem törekedett rá, de Rákosi és Nagy Imre küzdelmében egyfajta harmadik erőnek tekintették őt. Kifelé a pártvezetés egységét mutatta, a színfalak mögött viszont elvi és gyakorlati okokból is Rákosihoz állt közelebb, és tudta, ha a főtitkár bukik, akkor neki is mennie kell.

Titkos misszióra jelentkezett önkéntesként, így nem is számíthatott rá, hogy a 20. század egyik leghíresebb kivégzésének aktív részese lesz.

A korabeli német sajtóban csodafegyverként (Wunderwaffe) emlegetett rakéta a mai robotrepülőgépek elődjének tekinthető.

Az első világháborút lezáró, 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés Sopront és környékét a későbbi Burgenlanddal együtt Ausztriának ítélte.

Joseph Paul Franklin azok közé az amerikai fehér szupremácisták közé tartozott, akik nemcsak a szájukat tépik, hanem adott esetben hajlandók a tettek mezejére is lépni eszméik megvalósítása érdekében.

Az 1938 és 1941 közötti országgyarapítás során tanúsított támogatásukért a németek 1942 januárjáig nem igényeltek viszonzást, ekkor azonban a bolsevizmus elleni hadjárathoz a Magyar Királyi Honvédség teljes haderejét, azaz három hadsereg – több mint félmillió honvéd – bevetését kérték.

1941. június 26-án három felségjel nélküli repülőgép bombázta a Magyarországhoz az első bécsi döntés után visszakerült Kassát. A máig tisztázatlan hátterű incidens után Magyarország belépett a második világháborúba.

A Tanácsköztársaság bukása után Rákosi a Komintern tisztségviselője lett, de tevékenységében nem volt sok köszönet: egy olasz kommunista például ostoba fajankónak nevezte őt, akibe csöppnyi politikai intelligencia sem szorult.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

Míg egyik oldalról a csatát – méltánytalan módon – még említésre sem méltatják, másik oldalról sokszor túlmisztifikálják azt, és a magyarság életének legjelentősebb ütközeteként tartják számon.