Kövess minket -on és -en!

Charles Augustus Lindbergh (1902–1974) svéd bevándorlók leszármazottjaként látta meg a napvilágot Amerikában.

Édesapja ügyvéd volt, aki kongresszusi képviselőként ellenezte országa belépését a második világháborúba, míg édesanyja egy városi iskola kémiatanárnőjeként kereste kenyerét. Lindbergh a Wisconsin–Madison Egyetem mérnöki szakának elvégzése után az amerikai légierőbe lépve, eleinte postafutár-szolgálatot látott el.

Legendás tettére 1927. május 20-án került sor, amikor New Yorkból Spirit of Saint Louis nevű, Ryan NYP típusú repülőgépével felszállva másodpilóta vagy navigátor segítsége nélkül 33,5 óra alatt átrepülte az Atlanti-óceánt. Lindbergh 5810 kilométer megtétele után május 21-én szállt le a párizsi Le Bourget repülőtérre. Tette hírnevet és a dicsőséget hozott számára nemcsak az Egyesült Államokban, hanem az egész földkerekségen. A Time magazin az Év embere újonnan alapított címét is elnyerte – erre egyébként nála fiatalabb férfit mindmáig nem jelöltek.

Lindbergh 1929-ben feleségül vette Anne Morrow-t, akitől összesen hét gyermeke született, köztük Reeve Lindbergh, a későbbi írónő. Óriási nemzetközi visszhangja volt, amikor 1932 márciusában elsőszülött kisfiát elrabolták, ötvenezer amerikai dollár váltságdíjat követeltek érte, és bár a pénzt végül átadták, a húszhónapos gyermek mégis csak holtan került elő.

A feltételezett gyilkost később villamosszékben kivégezték. Ez volt a világon az első ekkora publicitást kapó emberrablás. Fontos megjegyezni, a gyerek utáni nyomozás során Lindbergh gyakorlatilag jó ideig maga irányította a rendőrség munkáját, így számos olyan nyom is megsemmisült, amely elvezethetett volna a valódi tetteshez. A kriminológusok többsége ma úgy véli, nem a valódi tettest ítélték halálra.

A háborút megelőző években többször is járt Németországban, ahol Adolf Hitler és Hermann Göring is fogadta, sőt, magas kitüntetést is kapott. Elismerően nyilatkozott a Luftwaffe csúcstechnikát képviselő harci repülőgépeiről, mi több, akadt olyan is, amit ki is próbálhatott. Izolacionista (elzárkózáspárti) nézeteket vallott – így számos alkalommal kijelentette, szerinte az Egyesült Államoknak mindenáron távol kell tartania magát az európai konfliktusoktól. Lindbergh többször tett antiszemita kijelentéseket, így csak idő kérdése, amíg elkezdik kiradírozni a történelemből.

Az 1941. december 7-i Pearl Harbort ért japán támadás után belépett hazája légierejébe, bár ezt épp nézetei miatt maga Roosevelt elnök próbálta megakadályozni, így végül rendfokozat nélküli közlegényként szolgált. 1954-ben, rehabilitálása után Dwight D. Eisenhower tartalékos dandártábornokká nevezte ki. Republikánus barátai és hívei között államelnökjelöltként is szóba került a neve az 1940-es elnökválasztáson.

Kövess minket -on és -en!

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

Lipcsében az antiimperialista és szélsőbaloldali migránsok (Migrantifa) készültek összecsapni a filoszemita, németellenes szélsőbaloldaliakkal (Antifa Ost).

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

Miközben a Wehrmacht katonái a rommá lőtt Berlin utcáin elszánt és hősies küzdelmet folytattak a Vörös Hadsereggel, 8,5 méterrel a Birodalmi Kancellária kertje alatt, egy türelmes asszony álmai a beteljesülés előtt álltak.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

Ásatások kezdődtek Lengyelországban egy feltételezett SS-bunkernél, ahol második világháború végén elrejtett aranyat és műkincseket keresnek.

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

Az elmúlt években Mozgalmunk központi, nyári táborának egy fejér vármegyei szálláshely adott otthont, ahol az eddigiekben problémáktól mentesen tudtuk lebonyolítani a zártkörű eseményt.

William Joyce-ra gyakran utalnak „Lord Haw-Haw” néven, ami viccnek tűnik, és ami tényleg az is. Akik azonban valóban tudják, ki volt Joyce, tisztában vannak vele, hogy kivételes ember volt, aki Nyugat-párti nézeteiért szenvedett mártírhalált.

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

Mint tüzér műszaki tisztet, 1944 tavaszán a honvédség tüzérségi szertárával Nyugatra telepítettek. Állomásaink: Prága mellett, németországi Naumburg an der Saale, majd a német kapituláció után már mint fogoly Remagen, Attichy, Reims és Mailly le Camp.

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.