Egy amerikai hős, akit Göring kitüntetett

Kövess minket -on és -en!

Charles Augustus Lindbergh (1902–1974) svéd bevándorlók leszármazottjaként látta meg a napvilágot Amerikában.

Édesapja ügyvéd volt, aki kongresszusi képviselőként ellenezte országa belépését a második világháborúba, míg édesanyja egy városi iskola kémiatanárnőjeként kereste kenyerét. Lindbergh a Wisconsin–Madison Egyetem mérnöki szakának elvégzése után az amerikai légierőbe lépve, eleinte postafutár-szolgálatot látott el.

Legendás tettére 1927. május 20-án került sor, amikor New Yorkból Spirit of Saint Louis nevű, Ryan NYP típusú repülőgépével felszállva másodpilóta vagy navigátor segítsége nélkül 33,5 óra alatt átrepülte az Atlanti-óceánt. Lindbergh 5810 kilométer megtétele után május 21-én szállt le a párizsi Le Bourget repülőtérre. Tette hírnevet és a dicsőséget hozott számára nemcsak az Egyesült Államokban, hanem az egész földkerekségen. A Time magazin az Év embere újonnan alapított címét is elnyerte – erre egyébként nála fiatalabb férfit mindmáig nem jelöltek.

Jelentések

Lindbergh 1929-ben feleségül vette Anne Morrow-t, akitől összesen hét gyermeke született, köztük Reeve Lindbergh, a későbbi írónő. Óriási nemzetközi visszhangja volt, amikor 1932 márciusában elsőszülött kisfiát elrabolták, ötvenezer amerikai dollár váltságdíjat követeltek érte, és bár a pénzt végül átadták, a húszhónapos gyermek mégis csak holtan került elő.

A feltételezett gyilkost később villamosszékben kivégezték. Ez volt a világon az első ekkora publicitást kapó emberrablás. Fontos megjegyezni, a gyerek utáni nyomozás során Lindbergh gyakorlatilag jó ideig maga irányította a rendőrség munkáját, így számos olyan nyom is megsemmisült, amely elvezethetett volna a valódi tetteshez. A kriminológusok többsége ma úgy véli, nem a valódi tettest ítélték halálra.

A háborút megelőző években többször is járt Németországban, ahol Adolf Hitler és Hermann Göring is fogadta, sőt, magas kitüntetést is kapott. Elismerően nyilatkozott a Luftwaffe csúcstechnikát képviselő harci repülőgépeiről, mi több, akadt olyan is, amit ki is próbálhatott. Izolacionista (elzárkózáspárti) nézeteket vallott – így számos alkalommal kijelentette, szerinte az Egyesült Államoknak mindenáron távol kell tartania magát az európai konfliktusoktól. Lindbergh többször tett antiszemita kijelentéseket, így csak idő kérdése, amíg elkezdik kiradírozni a történelemből.

Az 1941. december 7-i Pearl Harbort ért japán támadás után belépett hazája légierejébe, bár ezt épp nézetei miatt maga Roosevelt elnök próbálta megakadályozni, így végül rendfokozat nélküli közlegényként szolgált. 1954-ben, rehabilitálása után Dwight D. Eisenhower tartalékos dandártábornokká nevezte ki. Republikánus barátai és hívei között államelnökjelöltként is szóba került a neve az 1940-es elnökválasztáson.

Kövess minket -on és -en!

Az Antifa vállalta magára a felelősséget az AfD hamburgi frakcióvezetőjének az autója elleni támadásért.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

Immár világos, hogy az Irán elleni háború elindításakor Donald Trump súlyosan alábecsülte Irán kormányát, katonai erejét és népét. Irán megtámadása során ismét a cionista érdekeket helyezte az amerikaiak és a világ érdekei elé.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Nyugaton a fehér tömegek az etnomazochizmus (Guillaume Faye) és az önpusztítás között ingadoznak, és ez a magatartás felelőtlen toleranciában nyilvánul meg minden iránt, ami valójában pusztítja a társadalmukat.

Megkezdődött pénteken a drezdai tartományi felsőbíróságon a "militáns neonáci csoportként" számon tartott Szász Szeparatisták nyolc tagjának pere.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

A Szent István csatahajó építése idején nemzeti ügy volt, a sajtó rendszeresen nyomon követte a magyar hajógyártás legnagyobb vállalkozásának minden mozzanatát.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

Nagy Imre november 4-én hajnali 5.20-kor elmondott híres rádióbeszéde nem felelt meg a valóságnak. A kormány nem állt a helyén, a fegyveres ellenállásra nem a hadsereg, hanem a felkelő csoportok készültek.

Ahhoz, hogy hatékonyan kontrázhassuk a neoliberális babonát, először is semlegesítenünk kell a nyelvezetét és az általa megnyilvánuló tabusító mechanizmust.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

1944. november harmadikán egy szovjet páncélos jelent meg Budapest határában, ezzel pedig kezdetét vette Budapest százkét napon át tartó ostroma.

1937. szeptember 9-én Adolf Hitler rakta le a Deutches Stadion alapkövét Nürnbergben. Bár nekiálltak megépíteni a világ legnagyobb, 400 ezer fős stadionját, végül sosem készült el, a második világháború keresztbe verte a gigantikus tervet.

Elvetemült provokatőrök újabban egy minden alapot nélkülöző álhírt terjesztenek Nyugaton, miszerint a globalista lobbi nyomására a kollaboráns kormányok harmadik világbeli újgyarmatosítókat importálnak futószalagon az őshonosok lecserélésének nyilvánvaló szándékával.