Kövess minket -on és -en!

Charles Augustus Lindbergh (1902–1974) svéd bevándorlók leszármazottjaként látta meg a napvilágot Amerikában.

Édesapja ügyvéd volt, aki kongresszusi képviselőként ellenezte országa belépését a második világháborúba, míg édesanyja egy városi iskola kémiatanárnőjeként kereste kenyerét. Lindbergh a Wisconsin–Madison Egyetem mérnöki szakának elvégzése után az amerikai légierőbe lépve, eleinte postafutár-szolgálatot látott el.

Legendás tettére 1927. május 20-án került sor, amikor New Yorkból Spirit of Saint Louis nevű, Ryan NYP típusú repülőgépével felszállva másodpilóta vagy navigátor segítsége nélkül 33,5 óra alatt átrepülte az Atlanti-óceánt. Lindbergh 5810 kilométer megtétele után május 21-én szállt le a párizsi Le Bourget repülőtérre. Tette hírnevet és a dicsőséget hozott számára nemcsak az Egyesült Államokban, hanem az egész földkerekségen. A Time magazin az Év embere újonnan alapított címét is elnyerte – erre egyébként nála fiatalabb férfit mindmáig nem jelöltek.

Lindbergh 1929-ben feleségül vette Anne Morrow-t, akitől összesen hét gyermeke született, köztük Reeve Lindbergh, a későbbi írónő. Óriási nemzetközi visszhangja volt, amikor 1932 márciusában elsőszülött kisfiát elrabolták, ötvenezer amerikai dollár váltságdíjat követeltek érte, és bár a pénzt végül átadták, a húszhónapos gyermek mégis csak holtan került elő.

A feltételezett gyilkost később villamosszékben kivégezték. Ez volt a világon az első ekkora publicitást kapó emberrablás. Fontos megjegyezni, a gyerek utáni nyomozás során Lindbergh gyakorlatilag jó ideig maga irányította a rendőrség munkáját, így számos olyan nyom is megsemmisült, amely elvezethetett volna a valódi tetteshez. A kriminológusok többsége ma úgy véli, nem a valódi tettest ítélték halálra.

A háborút megelőző években többször is járt Németországban, ahol Adolf Hitler és Hermann Göring is fogadta, sőt, magas kitüntetést is kapott. Elismerően nyilatkozott a Luftwaffe csúcstechnikát képviselő harci repülőgépeiről, mi több, akadt olyan is, amit ki is próbálhatott. Izolacionista (elzárkózáspárti) nézeteket vallott – így számos alkalommal kijelentette, szerinte az Egyesült Államoknak mindenáron távol kell tartania magát az európai konfliktusoktól. Lindbergh többször tett antiszemita kijelentéseket, így csak idő kérdése, amíg elkezdik kiradírozni a történelemből.

Az 1941. december 7-i Pearl Harbort ért japán támadás után belépett hazája légierejébe, bár ezt épp nézetei miatt maga Roosevelt elnök próbálta megakadályozni, így végül rendfokozat nélküli közlegényként szolgált. 1954-ben, rehabilitálása után Dwight D. Eisenhower tartalékos dandártábornokká nevezte ki. Republikánus barátai és hívei között államelnökjelöltként is szóba került a neve az 1940-es elnökválasztáson.

Kövess minket -on és -en!

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

Kevesen tudják, hogy a második világégés idején a Szent Korona földjét védő honvédeink a német fegyvertársaktól igazi nagymacskákat is kaptak. A magyar kezek által megszelídített ragadozók sokszor nagyot haraptak a vörös rém testéből. A legsikeresebb vadász Tarczay Ervin páncélos százados volt.

Tektonikus folyamatok zajlanak az amerikai jobboldalon. Tucker Carlson, a messze legbefolyásosabb konzervatív véleményvezér, „egy rákos daganat, amelyet ki kell vágni a konzervativizmus testéből” (Ben Shapiro) és Nick Fuentes, az Amerika-firster, kereszténynacionalista fiatalok (groyperek) bálványa, „egy szemétláda, az egyik legelítélendőbb emberi lény és oxigéntolvaj a bolygón” (Gorka Sebestyén) elásta a csatabárdot, és egy kétórás interjú során az amerikai zsidó lobbi hatalmát boncolgatta.

A kormány döntött a szerdai ülésén, és terrorszervezetté nyilvánította az Antifa szervezeteket – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban, a Jó reggelt, Magyarország! c. műsorban, megerősítve péntek reggeli, Facebookon közzétett bejegyzését.

Brüsszelben a különleges egységek tartottak házkutatást a NATION nevű belga nacionalista párt volt vezetőjénél, Hervé Van Laethemnél. Otthonát átkutatták, őrizetbe vették, majd hosszas kihallgatás után végül vádemelés nélkül elengedték, de a telefonját és a laptopját lefoglalták.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

A Falange hívei közül mintegy 700-an vonultak végig a spanyol fővároson az alkotmány ellen tüntetve, fasiszta jelszavakat skandálva.

Még nyugat-európai mércével mérve is brutális, és szomorú események zajlottak le a franciaországi Lyonban múlt hét csütörtökön.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.