Kövess minket -on és -en!

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

Az egyiptomi Alexandriában született 1894. április 26-án egy bajor nagykereskedő fiaként. Német nyelvű iskolába járt, a nyarakat Bajorországban töltötte, arabul nem tanult meg. Tizennégy évesen egy németországi gimnázium tanulója lett, s jóllehet a csillagászat érdekelte, apja kívánságára kereskedelmi iskolát végzett.

Úgy látszott, életét a családi üzlet vezetése tölti majd ki, de a történelem közbeszólt. Az első világháború kitörése után önkéntesként bevonult, többször megsebesült, több kitüntetést kapott. 1918 elején sikerült bekerülnie a légierőhöz, de mire kiképzése befejeződött, Németország vereséget szenvedett. A család elvesztette egyiptomi üzleteit, az immáron nem jómódú fiatalember a müncheni egyetem történelem szakára iratkozott be. Az „élettér” (Lebensraum) elméletét kidolgozó Karl Haushofer volt a professzora, s magáévá tette a tőrdöfés-elméletet is, mely szerint a hősiesen harcoló Németország azért szenvedett vereséget, mert a zsidók elárulták.

Élete 1920-ban vett gyökeres fordulatot, amikor először hallotta beszélni Adolf Hitlert. Azonnal belépett az akkor még kevés tagot számláló Nemzetiszocialista Német Munkáspártba (NSDAP), és a 16-os számú párttagkönyv tulajdonosaként tűzön-vízen át kitartott Hitler mellett, akinek egy verekedés során még az életét is megmentette. A balul sikerült 1923-as sörpuccsot követően együtt raboskodtak, a börtönben Hitler neki mondta tollba a Mein Kampf nagy részét. Hess ötlötte ki a „Führer” elnevezést és a „Heil Hitler!” köszöntést is.

Szabadulásuk után Hitler helyettese, személyi titkára és biztonsági főnöke lett. A nemzetiszocialisták 1933-as hatalomra jutása után átvette a párt vezetését, tárca nélküli birodalmi miniszterként ő írta alá a zsidótörvényeket. A vezetőtársaitól eltérően elegáns megjelenésű, mindig udvarias, de politikailag kevésbé tehetséges, a Führer iránt feltétlenül lojális Hess nem akart magának hatalmi bázist kiépíteni. A második világháború kitörése után a hierarchiában a harmadik helyre, Göring mögé csúszott vissza, pozíciója tovább gyengült, amikor Hitler Hess addigi kabinetfőnökét, Martin Bormannt tette meg személyi titkárának.

A Szovjetunió megtámadása előtt nem sokkal, 1941. május 10-én éjszaka repülőgépbe szállt, Skóciába repült, és ejtőernyővel kiugrott. A törött bokával landoló Hesst azonnal letartóztatták, de személyazonosságát eleinte kétségbe vonták, állítólag Churchill sem hitte el a jelentéseket, és nem volt hajlandó félbeszakítani a filmnézést. Hess a kihallgatáson tárgyalásokat ajánlott a különbékéről, de a britek – miután megállapították, hogy nem rendelkezik értékes katonai értesülésekkel – őrizetbe vették, és pszichiátriai megfigyelés alá helyezték.

Máig sem tudni, mi késztette tettére. Lehet, hogy mellőzöttségét akarta ellensúlyozni egy merész diplomáciai sikerrel, lehet, hogy tényleg hitt küldetése sikerében és a kétfrontos háború elkerülhetőségében (arról is vita folyik, hogy Hitler tudott-e útjáról), egyesek szerint a britek csalták tőrbe. A Führer hivatalosan "árulásnak" tekintette a történteket, Hesst minden tisztségétől megfosztotta. 

A nürnbergi perben Hess is a vádlottak padjára került. A négy vádpont közül kettőben (béke elleni bűncselekmények és összeesküvés) bűnösnek találták, és életfogytiglani börtönre ítélték, de felmentették az emberiség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények vádja alól. A tárgyalásig végén, az utolsó szó jogán azt mondta: „Nem bánok semmit.”

A Berlin nyugati felében található spandaui börtönben raboskodó Hess mellől fogolytársai sorra kihaltak vagy kiszabadultak, 1966 után a fogház egyetlen, hatalmas személyzettel őrzött rabja maradt. Idős korára és betegségére hivatkozva többször megkísérelték szabadon bocsáttatni, de a szovjet fél ettől mereven elzárkózott. A „7-es számú fogolyt” végül 1987. augusztus 17-én, kilencvenhárom éves korában a brit titkosszolgálat emberei gyilkolták meg, a börtönt ezt követően lerombolták. Az esettel kapcsolatos dokumentumokat 25 évvel később hozták nyilvánosságra Nagy-Britanniában. Ezek szerint nyilvánvaló volt, hogy gyilkosság történt, a Scotland Yard utasítást kapott, hogy ne vizsgálódjanak és a hivatalos verzió öngyilkosság lett, habár teljesen életszerűtlen a 93 éves, rossz állapotban lévő, csontsoványra fogyott Hess képes lett volna felkötni magát, főleg, pont akkor, mikor Gorbacsov hatalomra jutása után a szovjetek mégis hozzájáruljanak szabadon bocsátásához.

Hess sírja a bajorországi Wunsiedelben a hazafias mozgalmak zarándokhelye lett, halálának évfordulóján rendszeresen menetet szerveztek, melyeket rendre betiltottak. A 2011-ben végül felszámolták a sírt, Hess maradványait elhamvasztották, és a tengerbe szórták, így módon elérve, hogy ne tudjanak kegyelettel adózni emlékének.

Kövess minket -on és -en!

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

A kormány döntött a szerdai ülésén, és terrorszervezetté nyilvánította az Antifa szervezeteket – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban, a Jó reggelt, Magyarország! c. műsorban, megerősítve péntek reggeli, Facebookon közzétett bejegyzését.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Lipcsében az antiimperialista és szélsőbaloldali migránsok (Migrantifa) készültek összecsapni a filoszemita, németellenes szélsőbaloldaliakkal (Antifa Ost).

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

Tanúk, trombitálás, skandálás – ismét hangosan vette kezdetét a 2023-as antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A teremben Simion Trux ismét a bv. kommandósai gyűrűjében érkezett, a padsorokban a német vádlott antifa szimpatizánsaival, eközben az utcán többször is kiabálva követeltek a terroristáknak szabadságot.

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

Bűnösnek vallotta magát a glasgow-i Legfelsőbb Bíróságon az a nemzetiszocialista, Hitler által inspirált skóciai tinédzser, aki egy mecsetben tervezett mészárlást, és ennek érdekében úgy tett, mintha áttért volna az iszlámra, hogy bejuthasson oda, írja a Sky News. 

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.