Kövess minket -on és -en!

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

Az egyiptomi Alexandriában született 1894. április 26-án egy bajor nagykereskedő fiaként. Német nyelvű iskolába járt, a nyarakat Bajorországban töltötte, arabul nem tanult meg. Tizennégy évesen egy németországi gimnázium tanulója lett, s jóllehet a csillagászat érdekelte, apja kívánságára kereskedelmi iskolát végzett.

Úgy látszott, életét a családi üzlet vezetése tölti majd ki, de a történelem közbeszólt. Az első világháború kitörése után önkéntesként bevonult, többször megsebesült, több kitüntetést kapott. 1918 elején sikerült bekerülnie a légierőhöz, de mire kiképzése befejeződött, Németország vereséget szenvedett. A család elvesztette egyiptomi üzleteit, az immáron nem jómódú fiatalember a müncheni egyetem történelem szakára iratkozott be. Az „élettér” (Lebensraum) elméletét kidolgozó Karl Haushofer volt a professzora, s magáévá tette a tőrdöfés-elméletet is, mely szerint a hősiesen harcoló Németország azért szenvedett vereséget, mert a zsidók elárulták.

Élete 1920-ban vett gyökeres fordulatot, amikor először hallotta beszélni Adolf Hitlert. Azonnal belépett az akkor még kevés tagot számláló Nemzetiszocialista Német Munkáspártba (NSDAP), és a 16-os számú párttagkönyv tulajdonosaként tűzön-vízen át kitartott Hitler mellett, akinek egy verekedés során még az életét is megmentette. A balul sikerült 1923-as sörpuccsot követően együtt raboskodtak, a börtönben Hitler neki mondta tollba a Mein Kampf nagy részét. Hess ötlötte ki a „Führer” elnevezést és a „Heil Hitler!” köszöntést is.

Szabadulásuk után Hitler helyettese, személyi titkára és biztonsági főnöke lett. A nemzetiszocialisták 1933-as hatalomra jutása után átvette a párt vezetését, tárca nélküli birodalmi miniszterként ő írta alá a zsidótörvényeket. A vezetőtársaitól eltérően elegáns megjelenésű, mindig udvarias, de politikailag kevésbé tehetséges, a Führer iránt feltétlenül lojális Hess nem akart magának hatalmi bázist kiépíteni. A második világháború kitörése után a hierarchiában a harmadik helyre, Göring mögé csúszott vissza, pozíciója tovább gyengült, amikor Hitler Hess addigi kabinetfőnökét, Martin Bormannt tette meg személyi titkárának.

A Szovjetunió megtámadása előtt nem sokkal, 1941. május 10-én éjszaka repülőgépbe szállt, Skóciába repült, és ejtőernyővel kiugrott. A törött bokával landoló Hesst azonnal letartóztatták, de személyazonosságát eleinte kétségbe vonták, állítólag Churchill sem hitte el a jelentéseket, és nem volt hajlandó félbeszakítani a filmnézést. Hess a kihallgatáson tárgyalásokat ajánlott a különbékéről, de a britek – miután megállapították, hogy nem rendelkezik értékes katonai értesülésekkel – őrizetbe vették, és pszichiátriai megfigyelés alá helyezték.

Máig sem tudni, mi késztette tettére. Lehet, hogy mellőzöttségét akarta ellensúlyozni egy merész diplomáciai sikerrel, lehet, hogy tényleg hitt küldetése sikerében és a kétfrontos háború elkerülhetőségében (arról is vita folyik, hogy Hitler tudott-e útjáról), egyesek szerint a britek csalták tőrbe. A Führer hivatalosan "árulásnak" tekintette a történteket, Hesst minden tisztségétől megfosztotta. 

A nürnbergi perben Hess is a vádlottak padjára került. A négy vádpont közül kettőben (béke elleni bűncselekmények és összeesküvés) bűnösnek találták, és életfogytiglani börtönre ítélték, de felmentették az emberiség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények vádja alól. A tárgyalásig végén, az utolsó szó jogán azt mondta: „Nem bánok semmit.”

A Berlin nyugati felében található spandaui börtönben raboskodó Hess mellől fogolytársai sorra kihaltak vagy kiszabadultak, 1966 után a fogház egyetlen, hatalmas személyzettel őrzött rabja maradt. Idős korára és betegségére hivatkozva többször megkísérelték szabadon bocsáttatni, de a szovjet fél ettől mereven elzárkózott. A „7-es számú fogolyt” végül 1987. augusztus 17-én, kilencvenhárom éves korában a brit titkosszolgálat emberei gyilkolták meg, a börtönt ezt követően lerombolták. Az esettel kapcsolatos dokumentumokat 25 évvel később hozták nyilvánosságra Nagy-Britanniában. Ezek szerint nyilvánvaló volt, hogy gyilkosság történt, a Scotland Yard utasítást kapott, hogy ne vizsgálódjanak és a hivatalos verzió öngyilkosság lett, habár teljesen életszerűtlen a 93 éves, rossz állapotban lévő, csontsoványra fogyott Hess képes lett volna felkötni magát, főleg, pont akkor, mikor Gorbacsov hatalomra jutása után a szovjetek mégis hozzájáruljanak szabadon bocsátásához.

Hess sírja a bajorországi Wunsiedelben a hazafias mozgalmak zarándokhelye lett, halálának évfordulóján rendszeresen menetet szerveztek, melyeket rendre betiltottak. A 2011-ben végül felszámolták a sírt, Hess maradványait elhamvasztották, és a tengerbe szórták, így módon elérve, hogy ne tudjanak kegyelettel adózni emlékének.

Kövess minket -on és -en!

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

Geopolitikai szempontból semmi sem indokolja, hogy Európa az Egyesült Államok „szövetségese” (valójában csatlósa) legyen, ezért az atlantista projekt nem más, mint amerikai megszállás meghatalmazott (proxy) útján.

Nem biztos, hogy egyáltalán érdemes még szót vesztegetni a franciaországi parlamenti választásokra, legfeljebb néhány groteszk jelenségre azok apropóján.

Izraeli tinédzset vettek őrizetbe és ítéltek pénzbüntetésre, miután „náci” tisztelgést hajtott végre Auschwitzban. Az izraeli oktatási minisztérium is reagált a történtekre, elfogadhatatlannak nevezte a kiskorú viselkedését. 

A szabadpiaci kapitalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdasági szereplők között sikerorientált verseny zajlik, és az állam közvetlenül nem avatkozik bele a gazdasági folyamatokba. Amerika ezt már régóta feladta, és helyette államkapitalizmust gyakorol, amelyben a Fed (központi bank) jutalmazza a haverjait, akár sikeresek, akár nem.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Elfogták múlt héten Párizsban azt az albán antifasiszta terroristát, akit a magyar hatóságok azzal gyanúsítanak, hogy társaival erőszakcselekményeket követett el a 2023-as Becsület Napja előtt.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Kiadták annak a német katonának a memoárját, aki az első világháborúban együtt harcolt a fiatal Adolf Hitlerrel, és bepillantást nyert annak az embernek a gondolkozásába, aki aztán a történelem – Jézus Krisztus után – legismertebb embere lett.

1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját.

Trump láthatóan Gorbacsov kényszerpályájára került, és elkezdi szanálni az amerikai birodalmat. Akárcsak elődje, ő sem önszántából teszi.

Az 1945 telén a budai Várban rekedt magyar és német katonák ostromgyűrűt áttörő támadási kísérlete, a háború és az európai történelem egyik legtragikusabb és leghősiesebb pillanata.

Kiadta a német hatóság a 2023. februárban Budapesten elkövetett támadássorozat egyik feltételezett elkövetőjét.

Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nemzetiszocialistákkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.