Afrika: Klímaváltozás kontra demográfiai bomba

Kövess minket -on és -en!

Mi jelenti a nagyobb fenyegetést Afrikára (és az egész világra) nézve: az "éghajlatváltozás" (régi nevén: globális felmelegedés) vagy a népességrobbanás?

Jelenleg mindenki teljesen normálisnak találja, hogy a négerek rohamosan szaporodnak nemcsak Afrika, hanem az egész bolygó, főleg Európa "boldogítására", olyannyira, hogy az évszázad végére előreláthatólag több mint négymilliárdos lélekszámmal ők fogják képviselni az akkori emberiség csaknem felét. Afrikának köszönhetően tehát a következő évtizedekben valóságos demográfiai kataklizma vár az emberiségre, amelyért az afrikaiak mellett óriási felelősség terheli a "humanitárius" szervezeteket is. Ezek majdnem kizárólag fehér tagjai jobb esetben öntudatlan, az altruizmus ideáljaitól megfertőzött cinkosai, rosszabb esetben bűnös kollaboránsai az emberi történelem legszörnyűbbnek ígérkező válságának. Nyilvánvalóan a fehéreknek kell majd meghúzniuk a nadrágszíjukat és még inkább kinyitni a pénztárcájukat, hogy a négerek továbbra is exponenciális mértékben szaporodhassanak. Egy bizonyos sajtó ugyanakkor a fehéreket kapacitálja, hogy mellőzzék a gyermekvállalást "az emberiség jövője és a Föld jóléte érdekében", ahogyan a klímaváltozásért is őket hibáztatja. Micsoda szemetek is ezek a fehérek!

Valójában ez az "ember okozta klímaváltozás" sztori az elejétől kezdve bűzlik, és nyilvánvalóan arra szolgál, hogy bűntudatot keltsen a fehér emberben, elfogadtatva vele az afrikai "klímamenekültek" várható százmillióit. Miután "a nyugdíjfizetések biztosítására érkezett bevándorlók" meséje kezd devalválódni, valami mást kellett kitalálni helyette. Az éghajlat változása egy dolog, az viszont, hogy kiváltó oka az emberi tevékenység lenne, puszta fantáziálás, és elsősorban politikai célokat, pontosabban lobbiérdekeket szolgál, hogy ily módon igazolni lehessen az adók emelését, amelyek aztán egyenesen a bankszterek zsebébe vándorolnak "adósságszolgáltatás" címén. (Az üzemanyagra tervezett környezetvédelmi sarc miatt robbant ki a francia sárgamellényesek mozgalma.)

Jelentések

Ami pedig a lényeget illeti: a Business Insider szerint az afrikai városok súlyos ivóvízhiánnyal küszködnek, és legalább 66 milliárd dollárra lenne szükségük a járványok és a tömeges kiszáradás elkerüléséhez. Az Afrikai Fejlesztési Bank tavalyi jelentése határozta meg ezt az összeget, valamint azt a további 170 milliárdot is, amennyibe megfelelő infrastrukturális létesítmények (gátak és víztisztító állomások) kivitelezése kerülne a fekete földrészen. Egy a Bloomberg News Service által idézett másik jelentés ugyanakkor felfedte, hogy mivel az afrikaiak képtelenek létrehozni ezeket a létesítményeket és biztosítani fenntartásukat, folyamatosan növekvő lélekszámuk miatt a vízhiány elkerülhetetlenül folytatódni fog. Accrában, Ghána csaknem ötmilliós fővárosában például hetente csak általában egyszer folyik víz a csapokból, főleg éjjel. A rendszeres és bőséges csapadék ellenére fellépő krónikus vízhiány főleg a különböző vízügyi létesítmények gyatra karbantartásának rovására írandó.

Ki hitte volna? De talán mégis sikerül megfejteni a rejtélyt. Ehhez az egyik kedves olvasóm leveléből idézek: "Az 1960-as évek első felében olvastam a Fizikai Szemlében azt a tanulmányt, amelynek írója, egy Afrikában tanító magyar fizikus számolt be ottani, ha nem tévedek, ghánai oktatási tapasztalatairól. Elképesztő példákat sorolt fel hiábavaló erőfeszítéseiről. Vele együtt dolgozó nyugati kollégáival ugyanarra a véleményre jutottak: néger tanítványaik értelmi képességei nem teszik lehetővé az igazán eredményes oktatást. Hogy miképpen jelenhetett meg a beszámoló, azt csak azzal tudom magyarázni, hogy a cenzor elvtársak érdeklődési körén kívül esett a fizikai szaklap, nem szereztek tudomást a »rasszista« tudósításról."

Eddig az idézet, amelyhez egy elméleti és egy érdemi megjegyzés kívánkozik. Egyrészt bármilyen sokkolóan is hangzik, a Kádár-rezsimben, még a hatvanas évek elején is, vagyis nem sokkal ’56 után, bizonyos témákban nagyobb volt a szólás és a tudományos kutatás szabadsága, mint a nyugati "fejlett demokráciák" némelyikében manapság. Másrészt az előbb idézett jelentések szerzői a "fajok nem léteznek" dogma híveiként nem hajlandók elfogadni a rasszok közötti IQ-szintbeli, következésképpen civilizáltsági különbségeket, és nem merik kimondani, hogy mi a "lepusztult infrastruktúra" valódi oka Afrikában. Pedig teljesen nyilvánvaló a dolog. Mivel a fekete földrészen az átlagos IQ-szint 59 (Mozambik, Gabon, Kamerun, Guinea, Libéria) és 91 (Uganda és Nigéria) pont között változik, ezek az értékek egész egyszerűen nem teszik lehetővé, hogy a helyi "szakembergárda" megfelelően ellássa a fehérek által kifejlesztett, rendkívül bonyolult műszaki rendszerek kezelését, fenntartását és karbantartását.

Ténylegesen az afrikai ivóvízínség közvetlen kiváltó oka a helyi népesség robbanásszerű szaporodása, amelyet a fehérek által évtizedek óta a fekete kontinensre ömlesztett fejlesztési segélyek és a nyugati orvostudomány vívmányai tettek lehetővé. Ezeknek a segélyeknek azonban gyakorlatilag semmilyen tartós hatásuk nem volt az afrikai országok fejlődésére nézve, viszont nekik köszönhetően a népességük abnormális mértékben növekedhetett, túlnépesedési válsághelyzetet eredményezve. Amíg ezt a tényezőt figyelmen kívül hagyják, a fehér ember minden segítőkészsége és a róla számolatlanul le­gombolt milliárdok ellenére Afrika még tovább fog sodródni az előbb-utóbb elkerülhetetlenül bekövetkező környezeti katasztrófa spiráljában. A klímaváltozás politikailag korrekt önáltatásként és felelősségelhárító alibiként való használata ellenére is.

Gazdag István - Demokrata.hu

Kövess minket -on és -en!

A brit Telegraph arról ír: részletes útmutatót kaptak walesi óvodák, hogy a kisgyermekek körében is lépjenek fel a rasszista jelenségek ellen.

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

Donald Trump a 2024-es választási kampánya során rendszeresen megígérte, hogy a titkosítás alól feloldja és nyilvánosságra hozza a kormány összes Epstein-aktáját, amit republikánus és konzervatív bázisa lelkesen támogatott.

Egy 35 éves zsidó férfit mellkason szúrtak Brooklyn Crown Heights negyedében, miután támadója antiszemita szidalmakat kiáltott – közölték a hatóságok.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Spanyol falangisták tartották gyűlésüket október 12-én Vitoria-Gasteiz városában, amikor antifasiszták támadtak rájuk. A Falange Española de las JONS által szervezett Spanyolság Napja (Día de la Hispanidad) rendezvényt a baszk rendőrség biztosította, azonban a megjelent baszk antifasiszta ellentüntetők könnyen áttörtek a csekély rendőri erőkön.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.

Tizenkét hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a 34 éves férfit, aki az idei ausztrál nemzeti ünnepen (Australia Day) a zsidókat kritizáló beszédet tartott és nemzetiszocialista nézeteket népszerűsített egy sydney-i tüntetésen.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

2025. október 9-én, vasárnap, egy fajvédő akció zajlott Portugáliában az A1-es autópálya egyik pihenőhelyén. Egy invazív, Portugáliában élő indiai férfit 20–30 főből álló nemzetiszocialista csoport vett középre, miközben Lisszabonból Portóba tartottak.

Miután fogságom 52. napján, 1945. március 15-én elhagytuk a gödöllői poklot, csalárd módon áthajtottak bennünket Budapest helyett Monoron át Ceglédre.

1938-ban az első bécsi döntés, felülírva a trianoni rablóbékét, visszajuttatta a Felvidék magyarok lakta déli részét, 1939-ben pedig a Magyar Királyi Honvédség bevonult Kárpátaljára, ezután a vezetés figyelme Erdély felé fordult.

Az 1936-ban a brit trónról lemondó VIII. Eduárd ismert volt arról, hogy a németekkel rokonszenvezett, ennek mértékére azonban a királyi levéltárak titkosítási irányelvei miatt nem derülhetett fény.

Rákosi elégedetten nyugtázhatta a perek után, hogy a „Gazda” balján ülhetett egy, a Kremlben rendezett lakomán, ami óriási kiváltságnak számított. 

A nemzetiszocializmus hatalomra jutása után a világ legirigyeltebb kétkezi munkásai a németek lettek.

Mesterséges intelligencia segítségével színezték és rekonstruálták a felvételeket.

A leginkább narancsos ízben fogyasztott szénsavas ital a Coca-Cola mellett talán a legismertebb üdítő szerte a világon.

A második világháborúhoz kapcsolódó megtorlássorozat, beleértve a fogolylétszám-kiegészítést és a málenkij robotot, csaknem egymillió magyart érintett.

A világháború előrehaladtával, 1940 és 1945 között a teljes német ipar fokozatosan átállt a háborús termelésre.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

A nemzetiszocialisták dúsított uránjából készült az első amerikai atombomba, a németek sokkal közelebb jutottak az atombombához, mint ahogy azt korábban feltételezték.

Nem egyformán szenvedtünk az éhségtől, voltak, akik a kínok kínját állták ki, de voltunk, akik fásult, közönyös állapotba kerültünk. Barátom, Kovács Bandi is a borzasztóan szenvedők közé tartozott.