Kövess minket -on és -en!

Szovjet-Oroszországban nyilvános szeánszokon kötelezték önkritikára a rezsim által ideológiai-politikai ellenségeknek tekintett elemeket (burzsujokat, kulákokat, értelmiségieket) veleszületett társadalmi kiváltságaik levezekléseként.

Szovjet-Amerikában ugyancsak nyilvános önkritikára kényszerítik a rezsim szemében első számú közellenségnek számító heteroszexuális fehér férfiakat veleszületett faji kiváltságaik levezekléseként. Ugyanakkor a vállalati és intézményi vezetők mellé (fölé?) rendelt diverzitásügyi politikai komisszárok ellenőrzik a faji és nemi kvóták érvényre juttatását, vagyis a heteroszexuális fehér férfiak fokozatos lecserélését a vezető posztokon és általában a munkahelyeken.

A Goldman Sachs, a világ egyik legbefolyásosabb nagybankja ezentúl nem hajlandó olyan cégekkel üzletelni, amelyek vezetőségét kizárólag heteroszexuális fehér férfiak alkotják. A State Street, a világ második legnagyobb beruházó cége a jövőben csak különleges engedéllyel alkalmazhat fehér férfiakat, mert a woke cégvezetés arra törekszik, hogy megháromszorozza fekete és egyéb kisebbségi alkalmazottainak számát. A Bank of America, a világ harmadik legnagyobb beruházási bankja faji átnevelő programjában azt állítja, hogy az USA a „fehér felsőbbrendűség” rendszere, és arra biztatja alkalmazottait, hogy legyenek „woke-ok a munkában”, fehér alkalmazottait pedig arra, hogy „dekolonizálják az elméjüket”, és „engedjék át hatalmukat a feketéknek”.

A világ leghíresebb szórakoztatóipari konglomerátuma, a Walt Disney vezetői vállalati dogmává emelték a kritikai fajelméletet, és faji átnevelő kurzusaikon a „rendszerszintű rasszizmus”, „fehér kiváltság” és „fehér törékenység” témakörökben bombázzák dolgozóikat szegregált „affinitási csoportokban”. A Disney elvárja fehér alkalmazottaitól, hogy utasítsák el az olyan „színvak ideológiákat és retorikákat”, mint a „minden élet számít” és „nem látok színeket”, viszont „figyeljenek empátiával fekete kollégáikra”, és „ne vitassák azok átélt tapasztalatait” az őket sújtó rasszizmus tekintetében.

Néhány jellemző példa a fehér alkalmazottakkal szemben támasztott követelményekből: „vegyél részt a (feketéket megillető) jóvátételekben”, „dekolonizáld a könyvespolcodat”, „ne költözz el fekete lakókörnyezetből”, „adakozz a fehér felsőbbrendűség elleni tevékenység számára, mint amilyen a helyi BLM-szekció”. De még ez sem elég. A fehér szülőknek a gyermekeiket is idejekorán öngyűlöletre (vagyis a fehérség gyűlöletére) kell nevelniük. Ezért a cég arra buzdítja őket, hogy ítéljék el és akadályozzák meg „a növekvő rassztudatosságot gyermekeikben”, mert „már a csecsemők is diszkriminálnak” más rasszhoz tartozókkal szemben, a rasszizmus első jeleit három hónapos korban mutatva, négyéves korukra pedig „erős elfogultságot tanúsítva a fehérség iránt”. A Disney-nél mindennapos fórumok, ajánlott olvasmányok és szemináriumok emlékeztetik az alkalmazottakat a fehérellenesség és antirasszizmus fontosságára, miközben a másként gondolkodó dolgozókat aktívan akadályozzák nézeteik kifejtésében.

A Lockheed, a legnagyobb amerikai hadiipari vállalat diverzitástréningre küldi fehér férfi vezetőit, hogy megszabaduljanak „fehér férfi kultúrájuktól”, és vezekeljenek „fehér férfi kiváltságukért”. A Ray­theon, az USA második legnagyobb hadipari komplexuma kritikai fajelméletet reklámozó antirasszista programjában elveti az „egyenlőség” elvét, vagyis személyzeti politikájában nyíltan előnyben részesíti a színes bőrűeket, és felszólítja fehér alkalmazottait, hogy ismerjék el (faji) „kiváltságukat”. Az American Express hitelkártya-kibocsátó cég kritikai fajelméletet oktató tréningjén azzal tömik az alkalmazottak fejét, hogy a kapitalizmus természeténél fogva rasszista, felszólítva őket, hogy interszekcionális alapon „dekonstruálják faji és nemi identitásukat”, és sorolják be magukat egy „kiváltsági hierarchián”.

A Google techbehemót antirasszista alkalmazotti kezdeményezése keretében azt tanítják, hogy „Amerika a fehér felsőbbrendűség rendszere”, és hogy „minden amerikait rasszistának neveltek”. A Walmart, a világ legnagyobb áruházlánca a kritikai fajelméletet népszerűsítő kötelező tréningjein „fehér felsőbbrendűségi rendszerként” denunciálja az Egyesült Államokat, fehér dolgozóit pedig azzal vádolja, hogy vétkesek „fehér szupremacista gondolkodásban” és „internalizált faji felsőbbrendűségben”. A világ legnagyobb olajtársasága, a Shell amerikai leányvállalatának terve a „faji változatosság, méltányosság és esélyegyenlőség” érdekében (The Shell Racial Diversity, Equity and Inclusion Plan) arra kötelezte alkalmazottait, hogy végezzék el a „fehér kiváltság” és antirasszizmus „intervenciós” tréninget, amelyen a fehérellenes „társadalmi igazságossággal” kapcsolatos BLM-es agymosásban részesültek. Ugyanakkor a woke cégvezetés a munkateljesítmény mérésére szolgáló vállalati pontrendszer (KPI) révén anyagilag is ösztönzi a fehér alkalmazottak számának csökkentését.

Az AT&T, a világ legnagyobb telekommunikációs vállalata szintén „átnevelőtréningre” kötelezi fehér alkalmazottait. A vitacsoportok, könyvklubok, mentorálási programok és faji érzékenyítő gyakorlatok keretében megkövetelik tőlük, hogy ismerjék el cinkosságukat a „fehér kiváltság” és „rendszerszintű rasszizmus” tartósításában, ha nem akarják, hogy a szakmai minősítésük lássa kárát. Ráadásul írásos fogadalmat kell tenniük, hogy „a változást fogják szorgalmazni” azzal, hogy „többet olvasnak a rendszerszintű rasszizmusról” és „elutasítják mások gyűlölködő nyelvezetét”, máskülönben rasszistának tekintik őket, annak minden következményével.

A cégvezetés arra biztatja őket, hogy tanulmányozzák egy néger nő irományát, amelyben egyebek mellett az alábbiak olvashatók: „Fehér Amerika, ha tudni akarod, hogy ki a felelős a rasszizmusért, akkor nézz a tükörbe. […] Fehérek, ti vagytok a probléma. Tekintet nélkül arra, hogy mennyire gyűlölitek a rasszizmust, ahogyan állítjátok, ti vagytok az egyedüli oka, hogy évszázadokig virágzott.” A szerző szerint „az amerikai rasszizmus kizárólag a fehérek jellemvonása”, mert „a feketék nem lehetnek rasszisták”, a fehér nők pedig „hazugságokat mondtak a fekete férfiakra azóta, hogy először behozták őket megláncolva Amerikába”, és fehér férfitársaikkal együtt „élvezik a kiváltságokat, amelyeket a fehér felsőbbrendűség nyújt nekik”. Az intenzív faji átnevelőkúra végére az agymosott alkalmazottak a cégvezetés reményei szerint megtanulják, hogy „a fehérség a valaha elkövetett egyik legnagyobb és leghosszabb életű csalás”.

Kövess minket -on és -en!

Nem egyformán szenvedtünk az éhségtől, voltak, akik a kínok kínját állták ki, de voltunk, akik fásult, közönyös állapotba kerültünk. Barátom, Kovács Bandi is a borzasztóan szenvedők közé tartozott.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

Orvosi szakvélemények ismertetésével és kamerafelvételek bemutatásával folytatódott a bizonyítási eljárás az úgynevezett antifa-perben a Fővárosi Törvényszéken, ahol ismét bíróság elé állt a négy rendbeli, két esetben társtettesként, két esetben bűnsegédként bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével és bűnszervezetben, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolt Simeon Ravi Trux.

1944 május 4-én a magyar királyi 2. páncéloshadosztály érdemeinek elismeréséül Model tábornagy elrendelte, hogy a tavaszi hadjárat idején - a magyar csapatok tűzerejének növelésére - a 2. hadosztálynak alárendelt német harckocsik egy részét a magyarok megkapják.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának „Rewards for Justice” (RFJ) programja akár 10 millió dolláros jutalmat kínál azoknak, akik olyan információkkal szolgálnak, amelyek négy, az amerikai kormány által külföldi terrorista szervezetnek (FTO) minősített, Európában működő antifa csoport pénzügyi működésének megzavarását eredményezhetik.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

A The Wall Street Journal szerint az Egyesült Államok azt szeretné, ha Kína leállítaná vagy legalábbis csökkentené az orosz olaj vásárlását. Azt gondoltam magamban, hogy ez egy téves kérés. Miért okoznának a kínaiak önmaguknak kárt, hogy a fő ellenségüknek kedvezzenek?