A Führer kedvenc művészeinek alkotásait állítják ki Berlinben

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Adolf Hitler kedvenc művészeinek alkotásait állítják ki a berlini Német Történeti Múzeumban.

A tárlat az "Isteni tehetség" címet viseli, az alkotók inspirálódtak az ókori, illetve a klasszikus művészetből is. De a kiállítás valójában azt feszegeti, milyen hatással volt a művészekre a második világháború.

„Ez nem egy náci művészetekről szóló kiállítás, sem a festmények, sem a szobrok. Hanem inkább azt mutatjuk be, mi történt a művészekkel 1945 után” - mondta a múzeum igazgatója, Raphael Gross.

Jelentések

A háború utáni Németországban a társadalom számos területén voltak olyan tisztviselők – bírák, rendőrök, vagy akár tanárok-, akiknek a múltja a Nemzetiszocialista Német Munkáspárthoz fűződik. Ugyanígy művészek is, akik 1945 után büntetlenül dolgoztak tovább. Egyszerűen csak folytatták a munkájukat.

„Az általunk vizsgált művészek 1945 után nagyobb megbízásokat kaptak: az államtól, önkormányzatoktól, bankoktól, az ipartól, vagy épp egyházaktól. Rengeteg megbízásuk volt. Voltak kiállításaik is, de többnyire inkább fizetett megbízások voltak” – mesélte Wolfgang Brauneis, a kiállítás kurátora.

A berlini kiállítás augusztus 27-én nyílik meg a nagyközönség előtt, és december 5-ig tart.

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Vilhelm Junnila, Finnország gazdasági minisztere azzal viccelődött, hogy a parlamenti választásokon a 88-as lett az ő jelölti száma, amelyet a finn választási bizottság véletlenszerűen osztott ki neki.

Szigorú beléptetés, hatalmas sajtóérdeklődés és csurig telt tárgyalóterem – elkezdődött az antifasiszta támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken hétfő reggel.

Göbbels ezt a beszédét 1928. január 9-én mondta el. Ez a legterjedelmesebb fejtegetése a propaganda természetéről. Annál érdekesebb, mert korai időpontban hangzott el.

72 éves korában meghalt Michael Knape, a berlini rendőrség korábbi főnöke, akit csak „neonácivadásznak”, illetve „kemény kutyának” hívtak.

Megszólaltak a német közmédiának azoknak a feltételezett elkövetőknek a szülei, akiket a tavaly februári budapesti támadások elkövetése miatt köröznek.

Hét évtizeddel a második világháború vége után még éltek emberek, akiknél hitelesebben senki sem tudta elmondani, mit tapasztalhatott egy civil a budai oldalon 1944-45 telén.

Ahhoz, hogy megérthessük a totalitárius woke ideológia amerikai elhatalmasodását lehetővé tévő mentális légkört, célszerű vázlatosan feleleveníteni az Egyesült Államok történelmi gyökereit.

Miért maradnak le a férfiak – konkrétan a fehér férfiak Nyugaton – manapság jobban, mint valaha? Vagy lemaradnak a nőkhöz képest, vagy egyszerűn teljesen kiesnek a társadalomból, olyannyira, hogy egyesek kezdik a gyengébb nemnek nevezni őket.

Lezajlott tehát a szűk körű izraeli–palesztin fogolycsere, amelynek keretében Izrael „biztonsági okokból” bebörtönzött palesztin nőket és fiatalkorúakat bocsátott szabadon.

A közelmúltban az amerikai Massachusetts állambeli West Brookfield városában a zsidókat célzó „sértő üzeneteket” tartalmazó visszazárható zacskókat osztottak szét, ami médiahisztériát váltott ki.

A szlovák Speciális Büntetőbíróság (ŠTS) a „náci” ideológia és az SS iránti szimpátia kinyilvánítása miatt ítélt el öt Slovan-szurkolót.

Mint ismert, az elmúlt napokban szörnyű esemény rázta meg Írországot: egy algériai migráns Dublinban megkéselt három kisgyereket.

Menetünk 1945 nagypénteként indult el Ausztria felé. Május 2-án Gmunden városka közelébe értünk. Az oroszok a hátunk mögött, előttünk a linzi műút, azon túl a szövetséges csapatok tanyáztak.

A szovjet hadsereg katonái 1945. január 17-én hurcoltak el budapesti lakásomról, a Fővámtér 8. alatti épületből.

„A közelgő győzelem lehetőséget ad Németországnak az európai zsidókérdés megoldására, ami véleményem szerint kötelességünk is. A kívánatos megoldás: minden zsidót kitenni Európából.

Kötelességünk emlékezni hőseinkre, emellett pedig erőt tudunk meríteni életpéldájukból.

Közvetlenül a II. világháború után Lengyelországban 277 börtönben és 1255 kommunista koncentrációs táborban több mint 200 ezer német származású polgári személyt gyűjtöttek össze, mialatt a vasfüggöny szovjet oldalán 16 millió német származású polgári lakost telepítettek ki.

A fehérellenes rendszer disztópikus Titanicja már jó ideje beleütközött a multikulti valóság jéghegyébe, és csak idő kérdése, hogy a lékeken át bezúduló „vibráló sokszínűség” mikor rántja le a mélybe.

A Führer születésnapján a magyar rádió ünnepi műsor keretében emlékezett meg a német nép vezéréről.

1945. április 30-án délután, amikor az oroszok által ostromlott Berlin már lángokban égett, Adolf Hitler Führer és kancellár, a német Wehrmacht főparancsnoka a Kancellária épülete alatti cementbunkerben öngyilkosságot követett el.

Dr. Eduard Bloch „Páciensem, Hitler” címû írása eredetileg a Collier Magazinban jelent meg, két részben, 1941. március 15-én és március 22-én.

Mussolini bukása után Pietro Badoglio marsall, az új olasz kormányfő Hitler haragjától tartva elrendelte, hogy a volt diktátort egy olyan távol eső, és katonai egységek számára megközelíthetetlen helyen őrizzék, ahol nem kell tartani a Duce kiszabadításától.

Hitler 1940. június 15-én adott parancsot Himmlernek, hogy orvvadászat miatt elítéltekből állítson fel egy különleges alakulatot. Az egység parancsnokául SS-Obersturmbannführer rendfokozattal dr. Oskar Dirlewangert nevezték ki.

„Ellenforadalmi összeesküvésért” végezték ki Lavrentyij Beriját, a sztálini terror egyik rettegett végrehajtóját, a Szovjetunió marsallját, belügyi és állambiztonsági miniszterét, akinek lefogása és bírósági pere, majd a kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harc része volt.

Sok amerikai nagyváros annyira tele van bűnözéssel, droggal és hajléktalanokkal, hogy nemcsak élhetetlenek, hanem egyenesen no-go zónák.

Ezer évvel ezelőtt egy kard pengéje csontig hatolt a nő homlokába.

A wewelsburgi kastély, amely egykor az SS vallási szentélye volt, 1945 óta őrzi titokzatos múltját.