Kövess minket -on és -en!

Ásatások zajlanak Ukrajna egyik legnagyobb Sztálin-kori tömegsírjánál, Odessza közelében.

A várostól 10 kilométerre lévő tömegsírba egyes becslések szerint több mint 8 ezer embert temethettek, akik történészek szerint minden bizonnyal a Sztálin-terror áldozatai lehettek.

A munkálatokat irányító szervezet vezetője, Andrij Bizsko azt mondta, hogy találtak 1938-ból és ’39-ből származó pénzérméket, későbbieket nem. Feltételezhető, hogy az érmék azoké az embereké voltak, akiket ezekbe a sírokba temettek.

Az ukrán hatóságok felhívást küldtek román, német és orosz levéltáraknak, hogy segítsenek az emberi maradványok azonosításában. Az exhumálások az idei év végén vagy a jövő év elején kezdődhetnek meg.

Tetyana Szamojlova történész szerint minden országban voltak hasonló tömegsírok, és vannak, amelyeket meg sem találtak, ezért a munkájuk nagy jelentőségű sok más ország számára is.

„Az embereknek látniuk kell, hogy Ukrajna nem akarja elrejteni történelmének sötét fejezeteit, ellenkezőleg, megmutatják az egész világnak. Ez mindenek feletti kötelességünk az itt eltemetettek iránt” – mondta a történész.

A régészeknek azt is meg kell vizsgálniuk, hogy az áldozatokat a helyszínen ölték-e meg, vagy a holttestük csak a kivégzésük után, valahonnan máshonnan került a tömegsírba.

Kövess minket -on és -en!

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

Az európaiak imádják a cenzúrát. Egy új felmérés, amelyet Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban végeztek, azt mutatja, hogy az európaiak közel fele (47 százalék) támogatná az X közösségimédia-platform betiltását az EU-ban, ha az továbbra is megsértené az európai szabályokat.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.