Kövess minket -on és -en!

Ásatások zajlanak Ukrajna egyik legnagyobb Sztálin-kori tömegsírjánál, Odessza közelében.

A várostól 10 kilométerre lévő tömegsírba egyes becslések szerint több mint 8 ezer embert temethettek, akik történészek szerint minden bizonnyal a Sztálin-terror áldozatai lehettek.

A munkálatokat irányító szervezet vezetője, Andrij Bizsko azt mondta, hogy találtak 1938-ból és ’39-ből származó pénzérméket, későbbieket nem. Feltételezhető, hogy az érmék azoké az embereké voltak, akiket ezekbe a sírokba temettek.

Az ukrán hatóságok felhívást küldtek román, német és orosz levéltáraknak, hogy segítsenek az emberi maradványok azonosításában. Az exhumálások az idei év végén vagy a jövő év elején kezdődhetnek meg.

Tetyana Szamojlova történész szerint minden országban voltak hasonló tömegsírok, és vannak, amelyeket meg sem találtak, ezért a munkájuk nagy jelentőségű sok más ország számára is.

„Az embereknek látniuk kell, hogy Ukrajna nem akarja elrejteni történelmének sötét fejezeteit, ellenkezőleg, megmutatják az egész világnak. Ez mindenek feletti kötelességünk az itt eltemetettek iránt” – mondta a történész.

A régészeknek azt is meg kell vizsgálniuk, hogy az áldozatokat a helyszínen ölték-e meg, vagy a holttestük csak a kivégzésük után, valahonnan máshonnan került a tömegsírba.

Kövess minket -on és -en!

A szlovák Specializált Büntetőbíróság bírója bűnösnek találta Marián Magátot „szélsőséges gondolatbűncselekmények” elkövetésének vádjában.

Mindig bátorító, amikor a tudományos felfedezések megerősítik azt, amit az emberek mindig is tudtak. Különösen így van ez manapság, amikor a józan észt elnyomják, de a tudomány mégis megerősíti azt (ami ilyen esetekben forradalminak tekinthető).

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

Ásatások kezdődtek Lengyelországban egy feltételezett SS-bunkernél, ahol második világháború végén elrejtett aranyat és műkincseket keresnek.

Nem sok fotós használt színes filmet az 1930-as években, és közülük is kevesen hagytak hátra olyan nagyszerű képeket, mint Hugo Jaeger, aki tehetségét és egyéni látásmódját már jóval a háború előtt a német nemzetiszocializmus szolgálatába állította.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

A The Base nevű nemzetközi nemzetiszocialista akciócsoport, amely az Egyesült Államokból ered, gyors ütemben építi újra globális és hazai hálózatát.

1902. május 31-én kötötték meg a második búr háborút lezáró vereenigingi egyezményt. A terepadottságokat és korszerű lőfegyvereiket jól kihasználó búrok közel három éven keresztül álltak ellent az ötszörös túlerőben lévő brit haderővel szemben.

Európa, történelmében átélt minden felforgató népvándorlást, látott véres háborúkat és átkos széthúzást, de a második világháborút követő lét és nemlét ily tragikus válaszútja elé nem került még soha.

A skandináv származású, óészaki nyelvet beszélő kereskedő, hajós és harcos vikingek a 8. század vége és a 11. század között Európa-szerte rettegett harcosokká váltak.

Egy volt „neonáci” tengerészgyalogost hét év börtönbüntetésre ítélték, mert rövid csövű puskát gyártott egy csoport tagjaként, amelynek célja energia létesítmények támadása volt Idaho környékén – közölte az amerikai Igazságügyi Minisztérium.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.