Kövess minket -on és -en!

Ásatások zajlanak Ukrajna egyik legnagyobb Sztálin-kori tömegsírjánál, Odessza közelében.

A várostól 10 kilométerre lévő tömegsírba egyes becslések szerint több mint 8 ezer embert temethettek, akik történészek szerint minden bizonnyal a Sztálin-terror áldozatai lehettek.

A munkálatokat irányító szervezet vezetője, Andrij Bizsko azt mondta, hogy találtak 1938-ból és ’39-ből származó pénzérméket, későbbieket nem. Feltételezhető, hogy az érmék azoké az embereké voltak, akiket ezekbe a sírokba temettek.

Az ukrán hatóságok felhívást küldtek román, német és orosz levéltáraknak, hogy segítsenek az emberi maradványok azonosításában. Az exhumálások az idei év végén vagy a jövő év elején kezdődhetnek meg.

Tetyana Szamojlova történész szerint minden országban voltak hasonló tömegsírok, és vannak, amelyeket meg sem találtak, ezért a munkájuk nagy jelentőségű sok más ország számára is.

„Az embereknek látniuk kell, hogy Ukrajna nem akarja elrejteni történelmének sötét fejezeteit, ellenkezőleg, megmutatják az egész világnak. Ez mindenek feletti kötelességünk az itt eltemetettek iránt” – mondta a történész.

A régészeknek azt is meg kell vizsgálniuk, hogy az áldozatokat a helyszínen ölték-e meg, vagy a holttestük csak a kivégzésük után, valahonnan máshonnan került a tömegsírba.

Kövess minket -on és -en!

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

Az 1945 telén a budai Várban rekedt magyar és német katonák ostromgyűrűt áttörő támadási kísérlete, a háború és az európai történelem egyik legtragikusabb és leghősiesebb pillanata.

A Budapest Antifascist Solidarity Committee (BASC) is közzétette az X-en azt a bejegyzést, melyben görög antifasiszták elismerik, hogy ők támadtak az athéni magyar nagykövet autójára március 4-én kedden - írja a Magyar Jelen.

Június 1-jén, szombat hajnalban az ausztrál National Socialist Network tagjai gyülekeztek a melbourni Northland Bevásárlóközpont előtt, hogy fehér fajvédő tüntetést tartsanak.

Árvíz ide, árvíz oda, ez a Telex szerkesztőségét amúgy sem érinti túlságosan, nem jelentetnének komoly erősítést a homokzsákok pakolásában, és amúgy is van „fontosabb” témájuk. Kitaláltátok már, micsoda, ugye? Hát persze, hogy az. Mintegy 3 (!) hónap múlva „neonáci koncert” lesz Budapesten!

Egyes források szerint a Waffen-SS állományának 83 százaléka sem az NSDAP-nak, sem pedig az általános SS-nek nem volt tagja.

Ismét a Mihály Arkangyal Légiója nevű egykori román fasiszta mozgalmat és annak alapítóját, Corneliu Zelea Codreanut népszerűsítő falfirkák és matricák jelentek meg Bukarestben. 

A nemzetiszocializmus szolgálatába állt tudósok és mérnökök számos olyan új eszközt alkottak, amelyek – így köztük a sugárhajtású repülőgép, az első cirkáló, illetve ballisztikus rakéta – döntő hatást gyakoroltak az 1945 után kibontakozó hidegháború fegyverkezési versenyére. 

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

Akármennyire hihetetlen, a cionisták által megszállt alpesi országban nem tiltott a nemzetiszocialista jelképek használata. Úgy tűnik, ez nemsokára megváltozhat.

A világ legnagyobb darabszámban eladott autójának számító, a történelemben először húszmillió példányban legyártott, egy korszak jelképének is tekinthető Volkswagen Bogár ötlete Hitler fejéből pattant elő, a terveket pedig Ferdinand Porsche készítette. 

A szabadpiaci kapitalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdasági szereplők között sikerorientált verseny zajlik, és az állam közvetlenül nem avatkozik bele a gazdasági folyamatokba. Amerika ezt már régóta feladta, és helyette államkapitalizmust gyakorol, amelyben a Fed (központi bank) jutalmazza a haverjait, akár sikeresek, akár nem.

Októberben kapta meg a Fővárosi Törvényszék kérelmét az Európai Parlament elnöke, amiben kérik Ilaria Salis mentelmi jogának felfüggesztését. 

„Nem engedhetjük meg, hogy a zsidókból nácikat csináljanak” – üzente a rabbi, aki büszke a garázdaságra, amit elkövetett.

Alig egy hónappal Szálasi Ferenc kivégzése után a magyar határon önként jelentkezett a Szálasi-kormány egyik még szabadlábon lévő tagja: Kovarcz Emil.