Kövess minket -on és -en!

A hely hangulatához hozzájárul, hogy a falakat egykori rohamsisakok és korhű fegyverek is díszítik.

A francia Saint-Pabu homokos partján még mindig rengeteg olyan félig eltemetett betonbunker és katonai célú erődítmény áll, amelyeket a második világháborúban építettek a németek, hogy megállítsák a szövetséges erőket. 

Ebben a térségben a háború alatt egy radarállomás állt, ahol egy ilyen betonbunkert vásárolt meg a körülötte lévő földdarabbal együtt Serge Colliou. A férfi másfél évet töltött azzal, hogy kiássa a homokból és renoválja a 400 négyzetméteres létesítményt. Végül nyolc vendég elhelyezésére alkalmas vendégházzá alakította. A helységben bár és társalgó is helyet kapott.

Colliou elmondta, hogy új életre akarta kelteni az épületet, ugyanakkor nem múzeumot akart belőle csinálni. Ezért úgy újította fel, hogy történelmi vonásait megőrizze. Így aki betér, tudja, mire szolgált a létesítmény.

„Mióta egy éve megnyitottuk, már francia és német látogatók is voltak” – mondta el a tulajdonos a belteret körbejáró Daily Mail újságírójának.

A partvidéken néhány polgármester már megpróbálta felszámolni a bunkereket és más háborús maradványokat, mert attól tartottak, hogy veszélyt jelentenek a fürdőzőkre. Máshol viszont történelmi emlékekként igyekeznek felújítani és látogathatóvá tenni őket.

Herve Farrant bunkerspecialista és író az 1980-as évek óta foglalkozik a partvidék bunkereivel, aki a Daily Mailnek azt mondta, hogy jó dolognak tartja a német bunkerek megőrzését, azonban mindet képtelenség lenne rendbe hozni, viszont a masszív betonépítményeket elbontani sem olyan egyszerű.

Kövess minket -on és -en!

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

A brüsszeli önkormányzati tanács egyhangúlag jóváhagyta azt az indítványt, amely a belga fővárost „antifasiszta várossá” nyilvánítja – jelentette a The Brussels Times című, angol nyelvű hírportál.

Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nemzetiszocialistákkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

Alakulatunknak az orosz túlerővel szemben vissza kellett vonulnia, egészen a Stájer Alpokig. Itt ért bennünket a háború vége.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

Európa alávetettsége teljes. Az Egyesült Államok sikeresen végrehajtotta átfogó felforgatását és leigázását. Ügynökei, akiket gondosan kineveltek az Atlanti Tanács és hasonlók révén, átvették a vezetést a trójai faló szervezetek, mint a NATO és az EU élén.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Büntetőeljárás indult annak a II. kerületi történelemtanárnak az ügyében, aki egy diákját azzal a megjegyzéssel illette, hogy „Te amúgy is zsidó vagy, neked zsidó iskolában lenne a helyed”. 

2025. október 9-én, vasárnap, egy fajvédő akció zajlott Portugáliában az A1-es autópálya egyik pihenőhelyén. Egy invazív, Portugáliában élő indiai férfit 20–30 főből álló nemzetiszocialista csoport vett középre, miközben Lisszabonból Portóba tartottak.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.