Kövess minket -on és -en!

Az alpesi ország korábbi jogszabályai ugyan tiltják az „emberek becsmérlését vallási, etnikai vagy szexuális irányultságuk miatt”, de csak akkor, hogy ha az elhangzott kijelentések, a használt jelképek vagy bemutatott mozdulatok „propagandisztikus célokat” szolgálnak, jelentsen ez bármit.

A puszta nyilvános felhasználás nem büntetendő cselekmény, habár szintén erősen kérdéses, hogy ez alatt mit kell érteni.

Néhány évvel ezelőtt zsidó körökben kavart nagy port, amikor a bíróság felmentett egy nemzetiszocialistát, aki hitleri köszöntésre lendítette a karját a Rütli-réten, a „Svájc bölcsőjének” is nevezett történelmi helyszínen, ahol a legenda szerint létrejött a modern Svájci Konföderáció előfutára. Az illető hasonlóan gondolkodó emberek társaságában tartózkodott, akiket nem kellett meggyőznie az eszméiről, szólt a bíró indoklása, így ennek nem lett semmilyen következménye.

A politika most azonban rászánta magát a változtatásra, nem utolsósorban a Svájcra nehezező nemzetközi zsidó nyomás miatt, ami állítólag az úgynevezett „antiszemita incidensek” riasztó növekedésével van összefüggésben, amelyek közül a legutóbbi egy zürichi ortodox férfi megkéselése volt márciusban. És hiába követik el ezeket arabok és iszlamisták, a zsidók mégis a „náci” jelképek betiltását követelik.

A Nemzeti Tanácsa (alsóház) végül nagy többséggel elfogadta a vonatkozó indítványokat. Mindössze a jobboldali populista Svájci Néppárt (SVP) ellenezte ezeket, józanul látva a problémát. „Az az ország vagyunk, amelynek a legkevesebb problémája van a szélsőséges szimbólumokkal”, jelentette ki az egyik képviselőjük, majd így folytatta: „A szimbólumok betiltása nem enyhíti a zsidók megrendült biztonságérzetét. Ez csak látszólagos politika”.

A következő lépés az Államtanács, vagyis a felsőház szavazása lesz.

Persze Svájc nem volna Svájc, ha nem bonyolítanák meg a dolgot. Ugyanis arról még nem döntöttek, pontosan mely jelképeket tiltsák be. Így aztán első menetben csak a „náci” szimbólumokra kerül sor, és egy következő szakaszban döntenének további propagandaeszközökről, jelekről, gesztusokról, jelszavakról és zászlókról. Ide tartoznának például a Hamászt dicsőítő jelszavak vagy az orosz hadsereg által az Ukrajna elleni háborúban használt „Z” jelkép. A törvényhozók szerint ezek meghatározása nem egyértelmű és több időt vesz igénybe.

Mind a Svájci Izraelita Hitközségi Szövetség (SIG), mind a Svájci Liberális Zsidók Platformja (PLJS) imádta a szólásszabadság csorbítását. Jonathan Kreutner, a SIG főtitkára azt mondta: „Ez nagyon fontos lépés, különösen a mai világban. Elsőként ezért be kellene tiltani a náci szimbólumokat, mint például a horogkeresztet, a Hitler-köszöntést, az SS-rúnát, az SS-halálfejet és a sárga „zsidó csillagot”, amelyeket a lakosság felé közérthető módon lehet kommunikálni. A további szélsőséges, rasszista és erőszakot dicsőítő szimbólumok betiltása a következő lépésekben történhet meg”. A sajtó által feltett kérdésre – nem jött-e nagyon későn ez az indítvány, hiszen ma már nem annyira a nemzetiszocialista szimbólumok jelentik a fő veszélyforrást a zsidókra, hanem az arabok – Kreutner úr fanatikus zsidó szupremácistaként válaszolt: „A mi szempontunkból ez a tilalom a legjobbkor jön. Jobb későn, mint soha.”

Kövess minket -on és -en!

Donald Trump a maga bumfordi módján nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok fel akarja számolni az Európai Unió maradék politikai-gazdasági önállóságát.

Radikális jobboldali, köztük nemzetiszocialista szervezetek törvénytelen támogatása miatt emelt vádat egy ismert szélsőliberális szervezet ellen az amerikai szövetségi igazságügyi minisztérium - jelentette be Todd Blanche megbízott igazságügyi miniszter kedden.

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Egy alsó-ausztriai vendéglő április 20-án – Adolf Hitler születésnapján – felvette az étlapjára a diktátor egykori kedvenc ételét, a tojásos nokedlit. Az eset hatalmas botrányt kavart – írja a Heute.at.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Az elmúlt években Mozgalmunk központi, nyári táborának egy fejér vármegyei szálláshely adott otthont, ahol az eddigiekben problémáktól mentesen tudtuk lebonyolítani a zártkörű eseményt.

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

A német rendőrség a minap másodszorra hajtott végre több tartományban razziát a Der Schelm nevű nemzetiszocialista könyvkiadó ellen. Ezzel egyidőben Spanyolországban és Lengyelországban is végrehajtottak az ottani hatóságok házkutatásokat a német rendőrállam kérésére.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

Nem egyformán szenvedtünk az éhségtől, voltak, akik a kínok kínját állták ki, de voltunk, akik fásult, közönyös állapotba kerültünk. Barátom, Kovács Bandi is a borzasztóan szenvedők közé tartozott.

2025. október 9-én, vasárnap, egy fajvédő akció zajlott Portugáliában az A1-es autópálya egyik pihenőhelyén. Egy invazív, Portugáliában élő indiai férfit 20–30 főből álló nemzetiszocialista csoport vett középre, miközben Lisszabonból Portóba tartottak.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.