Kövess minket -on és -en!

Az alpesi ország korábbi jogszabályai ugyan tiltják az „emberek becsmérlését vallási, etnikai vagy szexuális irányultságuk miatt”, de csak akkor, hogy ha az elhangzott kijelentések, a használt jelképek vagy bemutatott mozdulatok „propagandisztikus célokat” szolgálnak, jelentsen ez bármit.

A puszta nyilvános felhasználás nem büntetendő cselekmény, habár szintén erősen kérdéses, hogy ez alatt mit kell érteni.

Néhány évvel ezelőtt zsidó körökben kavart nagy port, amikor a bíróság felmentett egy nemzetiszocialistát, aki hitleri köszöntésre lendítette a karját a Rütli-réten, a „Svájc bölcsőjének” is nevezett történelmi helyszínen, ahol a legenda szerint létrejött a modern Svájci Konföderáció előfutára. Az illető hasonlóan gondolkodó emberek társaságában tartózkodott, akiket nem kellett meggyőznie az eszméiről, szólt a bíró indoklása, így ennek nem lett semmilyen következménye.

A politika most azonban rászánta magát a változtatásra, nem utolsósorban a Svájcra nehezező nemzetközi zsidó nyomás miatt, ami állítólag az úgynevezett „antiszemita incidensek” riasztó növekedésével van összefüggésben, amelyek közül a legutóbbi egy zürichi ortodox férfi megkéselése volt márciusban. És hiába követik el ezeket arabok és iszlamisták, a zsidók mégis a „náci” jelképek betiltását követelik.

A Nemzeti Tanácsa (alsóház) végül nagy többséggel elfogadta a vonatkozó indítványokat. Mindössze a jobboldali populista Svájci Néppárt (SVP) ellenezte ezeket, józanul látva a problémát. „Az az ország vagyunk, amelynek a legkevesebb problémája van a szélsőséges szimbólumokkal”, jelentette ki az egyik képviselőjük, majd így folytatta: „A szimbólumok betiltása nem enyhíti a zsidók megrendült biztonságérzetét. Ez csak látszólagos politika”.

A következő lépés az Államtanács, vagyis a felsőház szavazása lesz.

Persze Svájc nem volna Svájc, ha nem bonyolítanák meg a dolgot. Ugyanis arról még nem döntöttek, pontosan mely jelképeket tiltsák be. Így aztán első menetben csak a „náci” szimbólumokra kerül sor, és egy következő szakaszban döntenének további propagandaeszközökről, jelekről, gesztusokról, jelszavakról és zászlókról. Ide tartoznának például a Hamászt dicsőítő jelszavak vagy az orosz hadsereg által az Ukrajna elleni háborúban használt „Z” jelkép. A törvényhozók szerint ezek meghatározása nem egyértelmű és több időt vesz igénybe.

Mind a Svájci Izraelita Hitközségi Szövetség (SIG), mind a Svájci Liberális Zsidók Platformja (PLJS) imádta a szólásszabadság csorbítását. Jonathan Kreutner, a SIG főtitkára azt mondta: „Ez nagyon fontos lépés, különösen a mai világban. Elsőként ezért be kellene tiltani a náci szimbólumokat, mint például a horogkeresztet, a Hitler-köszöntést, az SS-rúnát, az SS-halálfejet és a sárga „zsidó csillagot”, amelyeket a lakosság felé közérthető módon lehet kommunikálni. A további szélsőséges, rasszista és erőszakot dicsőítő szimbólumok betiltása a következő lépésekben történhet meg”. A sajtó által feltett kérdésre – nem jött-e nagyon későn ez az indítvány, hiszen ma már nem annyira a nemzetiszocialista szimbólumok jelentik a fő veszélyforrást a zsidókra, hanem az arabok – Kreutner úr fanatikus zsidó szupremácistaként válaszolt: „A mi szempontunkból ez a tilalom a legjobbkor jön. Jobb későn, mint soha.”

Kövess minket -on és -en!

Egy 29 éves ontariói nemzetiszocialista, Matthew Althorpe, csütörtökön állt bíróság elé Torontó belvárosában, ahol három „terrorcselekmény” elkövetését ismerte be. A vádak szerint a férfi az Atomwaffen Division nemzetiszocialista csoport aktív tagja volt.

Riadó! Náciveszély! Égen-földön, éjjel-nappal, mindenhol és mindenkor. A nácik a nyugati liberális-parlamentáris kleptokráciák és a kelet-európai illiberális-autokrata kleptokráciák spájzaiban vannak.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

Az 1945. április 5-én zalai leventeként kezdődött amerikai, majd francia fogságom sok megaláztatással és szenvedéssel járt. Az amerikai őrök azzal fogadtak, hogy elszedték ékszereinket, óráinkat, gyűrűinket, kis vagyonkáinkat. 

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

Az első világháborút óriási területi nyereséggel záró Román Királyság számára – sajnos csak átmenetileg – 1940-re fordulta a kocka.

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.