Kövess minket -on és -en!

Ezer fős antifasiszta őrjöngés kísérte Brüsszelben Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés vezetőjének, valamint Orbán Viktor szövetségesének a látogatását, melyet a brüsszeli Magyar Házban tett.

A tüntetést, melynek a mottója "Takarodj, Bardella, Brüsszel nem kér belőled!", a világhálón szervezték a szélsőbaloldali aktivisták. A Nemzeti Tömörülés elnökét önéletrajzi könyvének - melynek címe: Amit keresünk - bemutatójára és dedikálására várták a brüsszeli Magyarok Házába. 17 órától apránként duzzadt a tüntetők létszáma, végül elérte az 1000 főt. A demonstráció fő szervezői a Brüsszeli Antifasiszta Koordináció, a Brüsszeli Népi Egyetem, az ADES-hálózat és az Antifasiszta Front volt.

"Ma nem csak Bardella ellen mozgósítunk, de az európai szélsőjobb ellen is" - hangzott a bolsevista tüntetők felhívása. Kijelentették továbbá, hogy "ha Bardella egy magyar állami épületben tud csak menedéket nyerni, miközben rendőrök védik, az azért van, mert a fasisztákat nem látják szívesen Brüsszelben".

A rendőrség hatalmas erőket mozgósított, hogy a szélsőbalosokat távol tudják tartani a Magyarok Házától. Ezek ellenére többen is megpróbáltak átjutni a kordonon, hogy "szóváltásba keveredjenek" Bardellával. A rendőröknek vízágyút, valamint könnygázt kellett bevetni, valamint gumibotra is szükség volt, hogy a vörös vadállatokat kicsit megszelídítsék.

Mivel a baloldali szélsőségeseknek nem sikerült bejutniuk a Magyarok Házába, így megtámadták a Madou téren található Vlaams Belang (Flamand Érdek) pártszékházát is. Tom van Grieken, a Flamand Érdek elnöke elmondta, hogy a bolsevisták széttörték az épület kameráit, szeméttel dobálták meg a székházat, megpróbálták felfeszíteni a nyílászárókat, illetve egy szomszédos lakóépületet is megpróbáltak felgyújtani, ahol emberek élnek.

Van Grieken kijelentette: „Komolyan az a benyomásunk, hogy a baloldal az igazi antidemokrata. Amikor nem tudják megbuktatni a nacionalista vagy hazafias pártokat a szavazófülkében, akkor ennek más módját választják. Jön a megfélemlítés, az erőszak és a jogi hadjárat." - mondta.

A rendőrség 40 főt tartóztatott le.

Kövess minket -on és -en!

Keresztes-Fischer Ferenc, magyar királyi belügyminiszter a Magyar Nemzeti Szocialista Párt - Hungarista Mozgalmat 1939. február 24-én feloszlatta, a Mozgalom, illetőleg a párt helyiségeit a rendőrséggel megszállatta.

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Az athéni fellebbviteli bíróság szerdai jogerős ítéletében bűnszervezetnek nyilvánította a nemzetiszocialista gyökerű Arany Hajnal pártot, és helybenhagyta az öt és fél évvel ezelőtti elsőfokú ítéletet, amely 42 tagjukat bűnösnek találta.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.