Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Az antifa támadások másodrendű vádlottját, Tobias E.-t a tanács egy év tíz hónapra ítélte, de akár hamarosan szabadulhat is. Ő ismerte el egyedüliként az ügyészségi váddal egyezően a bűncselekményeit, de az ítéletet már nem fogadta el.

Börtönőrök kíséretében jelent meg a Fővárosi Ítélőtábla előtt az antifa támadások másodrendű vádlottja, Tobias E. A terem közel sem telt meg olyan szinten, mint ahogy azt Ilaria Salis esetében megszokhatta a hallgatóság. A német férfit egy év tíz hónap börtönbüntetésre ítélte a fővárosi ítélőtábla.

A döntés értelmében feltételesen már szabadulhatna, erről a bv. bíró fog a későbbiekben határozni. Ennek oka, hogy a büntetésébe beszámítják az eddig, letartóztatásban töltött közel másfél évét Tobias E.-nek. A teljes büntetéséből négy hónap maradt hátra.

A keddi tárgyaláson az ügyészség képviselője indítványozta, hogy szabja ki az ítélőtábla az előkészítő ülésen elhangzott büntetési tételt, vagyis a három év hat hónapot. A vádhatóság ezt többek között azzal indokolta, hogy Tobias tudta, hogy milyen vádat fogad el, és Németországban is folyik ellene eljárás hasonló bűncselekmény elkövetése miatt.

Tobias E. védője azzal mentegetőzött, hogy a vádlott szerinte büntetlen előéletű, mert a német ügyek jelenleg is folyamatban vannak. Hozzátette azt is, hogy az eredeti ügy harmadrendű, szintén német állampolgárságú vádlottjával szemben már a legenyhébb kényszerintézkedést sem alkalmazza a törvényszék, sőt meg sem kell jelennie a tárgyalásokon. Tobias az utolsó felszólalási lehetősége alatt igyekezett néhol magyarul szólni a tanácshoz, hogy elmondja:

„Sajnálom, hogy Magyarországra jöttem. Kérem, engedjék, hogy visszamenjek Németországba, szeretnék a német bíróság előtt is felelni a tetteimért!”

Csak ő ismerte be

Ilaria Salis és az ügy harmadrendű német női vádlottja nem ismerte be az ellenük felhozott vádakat, de Tobias ezt megtette, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A Fővárosi Törvényszék bűnösnek mondta ki bűnszervezetben való részvétel bűntettében, három év fegyházbüntetésre ítélte, valamint a határozatban öt évre ki is utasították Magyarország területéről. Feltételesen a büntetés letöltésének kétharmadakor szabadulhatna.

Mivel az ítélet ellen a védelem és az ügyészség is fellebbezett, ezért az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára került.

Négy nappal ezelőtt állt bíróság elé először bilincs nélkül a társa, Ilaria Salis. A pénteki tárgyaláson a gazdagréti támadás áldozata mondta el a történteket, elmondása szerint még mindig rossz élmény számára a másfél évvel ezelőtti bántalmazás. A törvényszéken levetítették a kamerafelvételeket, ahol látható volt, ahogy a férfi arcát elborítja a vér, miután nyolc maszkos ismeretlen megtámadta.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A francia rendőrség megölt egy kés és vasrúd miatt egy férfit, aki a palesztinok elleni népirtás elleni tiltakozásul fel akart gyújtani egy zsinagógát az északnyugati Rouen városában.

Április negyedike, vagy ahogyan az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra kánonjában szerepelt, a felszabadulás, nem csak a pártállam piros betűs ünnepének, hanem négy évtizeden át a rendszer legfontosabb legitimációs pontjának számított, és nem véletlenül.

A „náci fasizmus” elleni partizánharcot éltette Ilaria Salis, a Magyarországon fogva tartott és az olasz szélsőbaloldal által az európai parlamenti választásokon jelöltként indított terrorista a második világháború végére emlékező olaszországi ünnep alkalmából.

A 20. századi magyar történelem legsötétebb időszaka köthető Rákosi Mátyás nevéhez, aki hasonlóan a legtöbb kommunistához, a legmesszebbmenőkig álságosan élt.

Négynapos utazás után 1945. február 6-án érkeztünk Bajáról Temesvárra. Verőfényes délelőttön vagoníroztunk ki. Az éhségtől és a szomjúságtól elgyötör emberek nagy része megrohamozta az olvadó havat, és marokszámra tömte a szájába.

Újabban a gázai tragédia elhomályosította azt a még tragikusabb tényt, hogy az ukrajnai testvérháborúban immár két éve gyilkolja egymást a világ legveszélyeztetettebb demográfiai kisebbsége, a világnépesség alig 2 százalékát (!) képviselő javakorabeli (20–40 éves) fehér férfi, eddig több százezres veszteséget okozva önmagának.

Egy hétköznapi történet rendkívüli véget ért az egyik elszakított országrészben. A nyugat-felvidéki Vágegyháza-Alsózáros vagy Zárosegyháza nevű községben egy gazda ekéje szántás közben valami keménynek ütközött, amiről azt hitte, egy szikla.

Mecklenburg-Elő-Pomerániában egy 16 éves lányt három rendőr hirtelen kivezetett az osztályból az osztálytársai szeme láttára. A „bűne”, hogy azt írta TikTokon, Németország a hazája, és nem csak egy hely a térképen. A diákot a saját igazgatója jelentette fel, a rendőrség agymosást is végez rajta, írja a Kuruc.info a Junge Freiheit nyomán.

Másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a Győri Törvényszék azt a 17 éves kapuvári diákot, aki  állítólag halállistát készített és egy „neonáci” jelzővel leírt internetes csoportban azt írta tavaly ősszel, hogy másnap megöli osztálytársát a származása miatt.

1945 február 13-án, nem sokkal este 10 óra előtt a nyugvóra készülő szász főváros, Drezda, „az Elba parti Firenze” belvárosának ablakai remegni kezdtek a város fölé berepülő brit bombázókötelék motorjainak egyre jobban erősöd, vészjósló basszusától. 

Ahhoz, hogy megérthessük a totalitárius woke ideológia amerikai elhatalmasodását lehetővé tévő mentális légkört, célszerű vázlatosan feleleveníteni az Egyesült Államok történelmi gyökereit.

A patrióta fiatalra házmester jellemű járókelők hívták ki a rendőröket, miután a zászlót mutatta fel nekik.

Hollandiában büntetőjogi következményekkel fog járni a „holokauszttagadás”, a „rasszizmus” és a „diszkrimináció” tilalmára vonatkozó törvényt kiterjesztik más események megtörténtének tagadására is – döntött a holland ügyvivő kormány.

A lengyelországi Gierloz közelében, az erdőben elrejtett Adolf Hitler második világháborús bunkere. Hilter háborús főhadiszállásának romjai egy 200 épületből álló, erdőben elrejtett város volt.

Az osztrák parlament szigorította a nemzetiszocialista jelképek betiltásáról szóló törvényt, kiszélesítette annak hatályát és megerősítette a tiltott jelképek megjelenítésére és terjesztésére kiszabott büntetéseket arra hivatkozva, hogy erősödik az „antiszemitizmus”.