Kövess minket -on és -en!

Adolf Hitler helyett Charlie Chaplin színész fényképe szerepel a szerb BIGZ tankönyvkiadó nyolcadikos történelemkönyvében – írja a Szabad Magyar Szó a Nova szerb portál alapján.

A hibára akkor derült fény, amikor a tanulók egy hónap után eljutottak a két világháború közötti időszakhoz kapcsolódó tananyaghoz. Egyes szülők, akik kikérdezték gyermekeik tudását, döbbenten tapasztalták, hogy a történelemkönyvben a Führer képe helyett Chaplin fotója látható.

A tankönyv 28–29. oldalán található „Európa, a világ és a szerb nemzet a jugoszláv államban a két világháború között” című fejezetben a kiadó Chaplin fotóját használta illusztrációként. Chaplin az 1940-ben készült A diktátor című filmjében Adolf Hitlert parodizálta, és a kép is ebből a filmből származik.

A Nova.rs megszólaltatott több szülőt is, akik felháborodásuknak adtak hangot, mondván, a kiadó és az oktatási minisztérium „hülyének nézi” a gyerekeket azzal, hogy ilyen hibát követ el egy hivatalos tankönyvben.

A Szabad Magyar Szó felkereste a kiadót, hogy választ kapjanak arra, miért történt a csere, és hogy szándékos döntésről vagy véletlenről van-e szó.

A kiadó első válaszában azt közölte, hogy a tankönyvek tartalmáért az Oktatás- és Nevelésfejlesztő Intézet a felelős, nem ők. „Nincs hatáskörünk a tankönyvek tartalmára” – írták. Később azonban egy újabb levélben részletesebb magyarázatot adtak.

„A fénykép tudatosan került a tankönyvbe, mivel az 1940-ben készült A diktátor című film egy jelenetét ábrázolja. A cél az volt, hogy a két világháború közötti időszak művészeti trendjeit is bemutassuk, hiszen a tananyag nemcsak a politikatörténetről szól, hanem a korszak kultúrájáról is” – próbálta menteni a szarvashibát a BIGZ a második válaszában.

Kövess minket -on és -en!

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

A brit Telegraph arról ír: részletes útmutatót kaptak walesi óvodák, hogy a kisgyermekek körében is lépjenek fel a rasszista jelenségek ellen.

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

A poloskáktól szenvedtem a legtöbbet. Este hazaérve a barakkban poloskazápor fogadott: a deszkákról, a gerendákról zuhanórepülésben tömegesen leptek el bennünket. Nem egy fogolytársam pusztult bele abba, hogy a fülébe hatoló rovartól képtelen volt megszabadulni.

Házkutatásokat kezdett szerdán kora reggel a német rendőrség tizenkét tartományban feltételezett „neonácikhoz” köthető ingatlanokban.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

Az elmúlt években Mozgalmunk központi, nyári táborának egy fejér vármegyei szálláshely adott otthont, ahol az eddigiekben problémáktól mentesen tudtuk lebonyolítani a zártkörű eseményt.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

„Púpos gnóm”, „vörös hóhér”, „a diktatúra legvéresebb hiénája”, „egy emberkeverék karvalyból és hiénából gyúrva” – írták a korabeli újságok a Tanácsköztársaság bukását követően Korvin Ottóról. „Nemes jellemű, izzó lelkű forradalmár”, „egy elvi vasember” – zengtek róla dicshimnuszokat az 1945–1989 közötti politikai rendszerek tollnokai.

Charles Augustus Lindbergh (1902–1974) svéd bevándorlók leszármazottjaként látta meg a napvilágot Amerikában.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

Isabel Peralta, Spanyolország egyik legismertebb nemzetiszocialista aktivistája – aki szoros kapcsolatokat ápol brit szélsőjobboldali körökkel is – erőszakos zavargások középpontjába került.

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.