Kövess minket -on és -en!

Adolf Hitler helyett Charlie Chaplin színész fényképe szerepel a szerb BIGZ tankönyvkiadó nyolcadikos történelemkönyvében – írja a Szabad Magyar Szó a Nova szerb portál alapján.

A hibára akkor derült fény, amikor a tanulók egy hónap után eljutottak a két világháború közötti időszakhoz kapcsolódó tananyaghoz. Egyes szülők, akik kikérdezték gyermekeik tudását, döbbenten tapasztalták, hogy a történelemkönyvben a Führer képe helyett Chaplin fotója látható.

A tankönyv 28–29. oldalán található „Európa, a világ és a szerb nemzet a jugoszláv államban a két világháború között” című fejezetben a kiadó Chaplin fotóját használta illusztrációként. Chaplin az 1940-ben készült A diktátor című filmjében Adolf Hitlert parodizálta, és a kép is ebből a filmből származik.

A Nova.rs megszólaltatott több szülőt is, akik felháborodásuknak adtak hangot, mondván, a kiadó és az oktatási minisztérium „hülyének nézi” a gyerekeket azzal, hogy ilyen hibát követ el egy hivatalos tankönyvben.

A Szabad Magyar Szó felkereste a kiadót, hogy választ kapjanak arra, miért történt a csere, és hogy szándékos döntésről vagy véletlenről van-e szó.

A kiadó első válaszában azt közölte, hogy a tankönyvek tartalmáért az Oktatás- és Nevelésfejlesztő Intézet a felelős, nem ők. „Nincs hatáskörünk a tankönyvek tartalmára” – írták. Később azonban egy újabb levélben részletesebb magyarázatot adtak.

„A fénykép tudatosan került a tankönyvbe, mivel az 1940-ben készült A diktátor című film egy jelenetét ábrázolja. A cél az volt, hogy a két világháború közötti időszak művészeti trendjeit is bemutassuk, hiszen a tananyag nemcsak a politikatörténetről szól, hanem a korszak kultúrájáról is” – próbálta menteni a szarvashibát a BIGZ a második válaszában.

Kövess minket -on és -en!

Trump által a kampány során beígért gazdasági csodának egyelőre nem látszódnak még az előjelei sem, éppen ellenkezőleg. 

A Krummlauf, azaz a kanyar puska a németek kreatív ötlete egy hajlított csövű eszköz volt, amelyet egy MP-44-es puska végére rögzítettek, hogy a katonák átlőhessenek akadályokat anélkül, hogy kitették volna magukat a viszonzott tűznek.

Lipcsében az antiimperialista és szélsőbaloldali migránsok (Migrantifa) készültek összecsapni a filoszemita, németellenes szélsőbaloldaliakkal (Antifa Ost).

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

w A katolikus és nemzeti érzelmű diák, Quentin Deranque ügye, akit több mint egy héttel ezelőtt az Antifa terrorszervezethez köthető militánsok meglincseltek és meggyilkoltak továbbra is megrázza a francia társadalmat.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Az Amerikai Egyesült Államokban működő fehér fajvédő szervezet, a Ku Klux Klán története több szakaszra osztható, és tulajdonképpen minden időszakban aktívan szerepelnek benne a nők is.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Egy 35 éves zsidó férfit mellkason szúrtak Brooklyn Crown Heights negyedében, miután támadója antiszemita szidalmakat kiáltott – közölték a hatóságok.