Kövess minket -on és -en!

Adolf Hitler helyett Charlie Chaplin színész fényképe szerepel a szerb BIGZ tankönyvkiadó nyolcadikos történelemkönyvében – írja a Szabad Magyar Szó a Nova szerb portál alapján.

A hibára akkor derült fény, amikor a tanulók egy hónap után eljutottak a két világháború közötti időszakhoz kapcsolódó tananyaghoz. Egyes szülők, akik kikérdezték gyermekeik tudását, döbbenten tapasztalták, hogy a történelemkönyvben a Führer képe helyett Chaplin fotója látható.

A tankönyv 28–29. oldalán található „Európa, a világ és a szerb nemzet a jugoszláv államban a két világháború között” című fejezetben a kiadó Chaplin fotóját használta illusztrációként. Chaplin az 1940-ben készült A diktátor című filmjében Adolf Hitlert parodizálta, és a kép is ebből a filmből származik.

A Nova.rs megszólaltatott több szülőt is, akik felháborodásuknak adtak hangot, mondván, a kiadó és az oktatási minisztérium „hülyének nézi” a gyerekeket azzal, hogy ilyen hibát követ el egy hivatalos tankönyvben.

A Szabad Magyar Szó felkereste a kiadót, hogy választ kapjanak arra, miért történt a csere, és hogy szándékos döntésről vagy véletlenről van-e szó.

A kiadó első válaszában azt közölte, hogy a tankönyvek tartalmáért az Oktatás- és Nevelésfejlesztő Intézet a felelős, nem ők. „Nincs hatáskörünk a tankönyvek tartalmára” – írták. Később azonban egy újabb levélben részletesebb magyarázatot adtak.

„A fénykép tudatosan került a tankönyvbe, mivel az 1940-ben készült A diktátor című film egy jelenetét ábrázolja. A cél az volt, hogy a két világháború közötti időszak művészeti trendjeit is bemutassuk, hiszen a tananyag nemcsak a politikatörténetről szól, hanem a korszak kultúrájáról is” – próbálta menteni a szarvashibát a BIGZ a második válaszában.

Kövess minket -on és -en!

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

Niedermüller Péter, Erzsébetváros zsidó polgármestere múlt héten tette közzé a Facebook-oldalán, hogy tudomása szerint „neonácik gyülekezőhelye” egy Damjanich utcai pinceklub.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Akármennyire hihetetlen, a cionisták által megszállt alpesi országban nem tiltott a nemzetiszocialista jelképek használata. Úgy tűnik, ez nemsokára megváltozhat.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Véget vetett több mint öt hétig tartó éhségsztrájkjának Maja T. felvett néven futó antifa terrorista – közölte a német dpa hírügynökség.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Alakulatunknak az orosz túlerővel szemben vissza kellett vonulnia, egészen a Stájer Alpokig. Itt ért bennünket a háború vége.

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.