Kövess minket: TELEGRAMVK — HUNDUB

1944. december 22-én adta ki a Vörös Hadsereg azt a parancsot, amelynek alapján Magyarországról málenkij robotra, "kis munkára" hurcoltak el férfiakat és nőket a Szovjetunióba.

A "kis munka" évekig évig tartó kényszermunka - romeltakarítás, építkezés, bányászat stb. - volt a Szovjetunióban. Az elhurcoltak legalább egyharmada odaveszett, a többség 1949-re térhetett haza, több ezren már nem is Magyarország területére, mivel otthonuk a szomszédos országok valamelyikéhez került.

Csak egy kis munka

A moszkvai vezetés már a második világháború alatt terveket dolgozott ki arra, hogy a Szovjetuniót megtámadó országok hogyan téríthetik meg az általuk okozott károkat. Az elképzelések között - amelyek kidolgozói között a legújabb kutatások szerint ott volt a magyar közgazdász Varga Jenő is - szerepelt, hogy a legyőzöttek ne csak anyagi javakkal fizessenek, hanem munkaerejükkel közvetlenül is vegyenek részt a Szovjetunió újjáépítésében.

A Vörös Hadsereg, amely 1944 szeptemberében lépett a trianoni Magyarország területére, december 22-én adta ki 0060 számú parancsát, ez rendelte el a 17-45 év közötti munkaképes német származású férfiak és a 18-30 év közötti munkaképes német származású nők mozgósítását. Eszerint hadbíróság elé kerülnek, akik kivonják magukat a mozgósítás alól, és családtagjaikra, továbbá "bűntársaikra" is szigorú megtorlás vár. Az utasítást végrehajtó szovjet belügyi katonák - bár a létszámot kizárólag német nemzetiségűekkel kellett volna feltölteniük - válogatás nélkül elvittek mindenkit, számukra csak az volt fontos, hogy összetereljék a parancsnokaik által meghatározott számú embert a kényszermunkára.

Az események leírásakor a történészek sokszor csak az egyre fogyatkozó számú túlélők legendává szövődő visszaemlékezéseire hagyatkozhatnak. A szájhagyomány szerint az "orosz" katonák megnyugtatásul azt ismételgették: "malenkaja rabota", azaz kis munka. Az oroszul nem tudó érintettek ezt "málenkij robotnak" értették, s a kifejezés így honosodott meg. A katonák nemegyszer igazoltatás címén állították meg a járókelőket, akiket aztán teherautókra ültettek és elvittek, sorsukról hozzátartozóik semmit sem tudtak meg.

A "kis munka" évekig évig tartó kényszermunka - romeltakarítás, építkezés, bányászat stb. - volt a Szovjetunióban. Az elhurcoltak legalább egyharmada odaveszett, a többség 1949-re térhetett haza, több ezren már nem is Magyarország területére, mivel otthonuk a szomszédos országok valamelyikéhez került. A kommunista magyar, csehszlovák, román, szovjet kormányoktól segítséget nem kaptak, a magyar hivatalos szervek a kényszermunkát "hadifogolyügyként" kezelték.

Az elhurcoltak növekvő száma miatt az Ideiglenes Nemzeti Kormányhoz érkezett kérelmek hatására a Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság már 1945. március 18-án rendeletet adott ki a "Vörös Hadsereg által elszállított" emberek összeírására. A foglyok szabadon bocsátását azonban csak akkor lehetett volna kezdeményezni, ha a családtagok megadják a fogoly pontos szovjetunióbeli címét, ami persze egyenlő volt a lehetetlennel.

Senki sem volt biztonságban

A foglyok, akiktől minden használható tárgyat elvettek, a zömmel a vasúti csomópontok közelében felállított gyűjtőtáborokba kerültek. A zsúfoltság, a hideg, a járványok, az éhezés már itt megtizedelte őket, a szovjet táborokban aztán még többen haltak meg. A magyar foglyok zöme a donyeci iparvidéken, a Krím-félszigeten és az Urálban végzett kényszermunkát, de sokakat irányítottak Grúziába és Azerbajdzsánba, illetve Dél-Szibériába.

Jóllehet ekkoriban még a budapesti utcán sem érezhette magát senki biztonságban, a legrosszabbul a svábok és a kárpátaljai magyarok jártak. A magyarországi németek közül már 1944-45 fordulóján, néhány hét alatt hozzávetőleg 32 ezer embert deportáltak, Kárpátalján 1944 novemberétől több mint tízezer magyar és német férfit hívtak be jóvátételi munkára. Ők a szolyvai gyűjtőtáborból kerültek a hírhedt Gulag munkatáboraiba, a kevés túlélőt a Szovjetunióban háborús bűnösnek tekintették.

A szovjet Belügyi Népbiztosság Hadifogoly- és Internáltügyek Igazgatóságának 1949. december 20-i összefoglaló jelentése a magyar foglyok számát 534 539 főben adta meg, akiknek egyharmada volt civil. Mivel nyilvántartásba vételükre a szovjet táborokban került sor, ebben nincsenek benne azok, akik még a gyűjtő- és tranzittáborokban, valamint a kiszállítás közben haltak meg, miként a Don mentén 1943 januárjában fogságba esett és elpusztult több tízezer magyar katona sem. A foglyok száma így 600-700 ezer lehetett, más becslések szerint elérhette akár a 900 ezret is; a kivégzettek, az elpusztultak száma mintegy 200 ezerre tehető.

A túlélők zöme betegen tért haza, sokan munkaképtelenné váltak, s a nyolcvanas évek végéig szót sem ejthettek megpróbáltatásaikról. Különösen tragikus sors jutott a politikai elítélteknek, akik 1949-től a Gulagon belül a politikai elítéltek akkor létrehozott koncentrációs táboraiba kerültek. Az ezekben raboskodó mintegy 85 ezer magyar közül csak öt-hatezer szabadult, ők zömmel 1953-ban kerültek haza, de a szovjet rehabilitációig itthon is politikai ellenségként kezelték őket.

A "málenkij robot" részleteinek feltárása - a témában megjelent könyvek, tanulmányok nagy száma ellenére - a magyar történettudomány fontos feladata. A túlélő egykori kényszermunkásokat az 1997 júniusában hatályba lépő személyi kárpótlási törvény juttatta nyugdíj-kiegészítéshez. Az Országgyűlés 2012. május 21-én úgy határozott, hogy november 25. legyen a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja. Az időpont megválasztását ahhoz kapcsolták, hogy 1953-ban ezen a napon 1500 politikai elítélt érkezett haza a Szovjetunióból.

Magyarországon számos helyen állítottak emléket a szomorú történelmi eseménynek (Berkenye, Kazincbarcika, Pécs Szerencs, Taksony, Vállaj, Vásárosnamény, Záhony stb.). A határon túl is több helyütt alakítottak ki emlékhelyeket: Kárpátalján az egykori gyűjtőtábor tömegsírjának közelében építették fel a Szolyvai Emlékparkot, Kolozsvárott, a Házsongárdi temetőben emléktáblát avattak.

Harcunk.info (Múlt-Kor nyomán)

Fotóarchívum

hugo-jaeger-archiv-a-reich-ritka-fotoi-szinesben-1938
dr-joseph-goebbels-propagandaminiszter-willi-huebner-hitlerjugend-tagnak-gratulal-a-harcban-tanusitott-batorsagaert-kapott-vaskereszt-kituenteteshez-1945-marcius-9
a-fuehrer-leroja-tiszteletet-ernst-udet-a-nagynemet-birodalom-masodik-legeredmenyesebb-pilotaja-ravalatanal-adolf-galland-diszorseget-all-1941-november-21
panzerkampfwagen-vi-tiger-i-nehezharckocsi-ii-viktor-emanuel-olasz-kiraly-szobra-elott-romaban-olaszorszagban-1944-februar
a-wiking-hadosztaly-felderitoje-kemleli-az-ellenseges-teruletet-valahol-a-keleti-fronton-1941
magyar-es-nemet-katonak-egy-panzerkampfwagen-vi-b-kiralytigris-nehezharckocsin-a-budavari-kapisztran-teren-1944-oktober
panzerkampfwagen-vi-tiger-i-nehezharckocsik-vonulnak-at-egy-szantofoeldoen-eszak-franciaorszagban-1944-tavasz
benito-mussolini-es-adolf-hitler-a-fuehrer-mercedeszen-a-duce-nemetorszagi-latogatasakor-tartott-katonai-paraden-1937-szeptember
adolf-hitler-fuehrer-es-kancellar-az-uj-birodalmi-kancellaria-erkelyerol-koeszoenti-hiveit-1938-januar-30
adolf-hitler-13-eves-koraban-fent-jobbra-a-linzi-realiskola-osztalyanak-csoportkepen-az-osztrak-magyar-monarchiaban-koezepen-az-osztalyfonoek-oskar-lauger-professzor-1900-szeptember-4
adolf-hitler-10-eves-koraban-fent-kozepen-egy-altalanos-iskolai-csoportkepen-leondingben-az-osztrak-magyar-monarchiaban-1899-szeptember
adolf-hitler-beszel-a-nemzetiszocialista-nemet-munkaspart-gyulesen-a-lustgarten-parkban-berlinben-a-munka-unnepen-1936-majus-1
adolf-hitler-munka-uennepen-tartott-beszede-a-berlini-tempelhofer-mezon-1935-majus-1
adolf-hitler-a-barnainges-sa-tagok-felvonulasanak-resztvevoit-koeszoenti-a-nemetorszagi-braunschweigben-1932-aprilis
waffen-ss-katonak-es-magyar-honvedek-egy-panzer-vi-tiger-ii-koenigstiger-nehezharckocsi-tarsasagaban-a-budavari-szent-gyoergy-teren-1944-oktober-15
nemet-harckocsizok-panzer-vi-tiger-i-nehezharckocsi-seruelt-lanctalpat-cserelik-kurszk-tersegeben-a-keleti-fronton-1943-junius
adolf-hitler-fuhrer-es-kancellar-megerkezik-a-nemzetiszocialista-nemet-munkaspart-nagygyulesere-a-nurnbergi-zeppelin-mezon-1938-szeptember-6
a-vilaghaboru-kitoeresekor-a-muencheni-odeonsplatzon-tartott-gyulesen-adolf-hitler-tunik-fel-a-toemegben-1914-augusztus-2
tiger-i-nehezharckocsik-oesszeszerelese-egy-nemetorszagi-gyarban-1945
adolf-hitler-kezet-raz-wilhelm-keitel-vezertabornagygyal-1941-marcius-9
adolf-hitler-beszel-a-reichstag-tagjainak-a-kroll-operahazban-berlinben-1941-majus-4
pzkpfw-vi-ausf-e-tiger-i-nehezharckocsik-a-csatamezon-oryol-oroszorszag-tersegeben-1943-julius
benito-mussolini-es-adolf-hitler-a-muencheni-konferenciarol-tavozoban-a-hatterben-goering-himmler-es-ciano-1938-szeptember-29
a-leibstandarte-ss-adolf-hitler-panceloshadosztaly-tigris-tankja-es-schwimmwagen-uszo-csapatszallitoja-egy-francia-faluban-1944-tavasz
diszkivilagitas-a-brandenburgi-kapunal-adolf-hitler-50-szuletesnapjan
alfred-jodl-heinz-guderian-wilhelm-keitel-adolf-hitler-es-karl-otto-saur-a-ruegenwalde-katonai-tesztpalyanal-1943-marcius-19
panzer-v-panther-ausf-d-kozepes-harckocsik-erdelyben-a-roman-arulas-utani-visszavonulaskor-magyarorszagra-1944-augusztus-szeptember
adolf-hitler-a-reichstag-tagjaihoz-beszel-a-felhatalmazasi-toerveny-elfogadaskor-a-berlini-kroll-operahazban-1933-marcius-23
pzkpfw-vi-ausf-e-tiger-i-nehezharckocsi-vontat-egy-masik-sarban-elakadt-tigris-tankot-a-keleti-fronton-1943-szeptember
panzerkampfwagen-vi-tiger-i-ausf-e-nehezharckocsi-uton-olaszorszagban-1944