Kövess minket: TELEGRAMVK — HUNDUB

1990. március 10-én írták alá Moszkvában a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásáról szóló egyezményt.

(Múlt-Kor)

A dokumentum szerint 1991. június 30-ig kellett kivonni az itt állomásozó szovjet haderő teljes személyi állományát.

A második világháború után - a többi kelet-európai országhoz hasonlóan - Magyarországot sem hagyták el a megszálló szovjet csapatok. Itt-tartózkodásukat az 1947. évi párizsi békeszerződés szentesítette, melyben szerepelt, hogy így biztosítható a kapcsolat az ausztriai szovjet megszállási övezettel. Miután Ausztria az 1955. május 15-i államszerződéssel visszanyerte függetlenségét, a szovjet haderő további magyarországi állomásoztatását az 1955. május 14-én megalakult Varsói Szerződés "legitimálta".

Az 1956-os forradalmat leverő szovjet csapatok jogi helyzetét az 1957. május 27-én kötött szovjet-magyar kormányközi megállapodás rögzítette, de ez az alig három és fél oldalas dokumentum nem határozta meg sem létszámukat, sem itt-tartózkodásuk időtartamát, sem költségeik fedezésének forrását. Az "ideiglenesen hazánkban állomásozó" szovjet Déli Hadseregcsoport kivonása már 1958-ban szóba került, de a megvalósulásra még több mint három évtizedet várni kellett.

Fordulatot csak a nyolcvanas évek végének gorbacsovi reformpolitikája hozott. Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke 1988. december 7-én jelentette be az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, hogy a Szovjetunió 1991-ig 25 százalékkal csökkenti kelet-közép-európai haderejét. Az önkéntes, részleges kivonás részeként Magyarországot 1989. április 25-én hagyta el az első szovjet alakulat, a kiskunhalasi 13. harckocsi-gárdaosztály.

A rendszerváltás előestéjén az ellenzék már a teljes csapatkivonást sürgette. Ezt szorgalmazta a Németh Miklós vezette kormány is, de mindenki tisztában volt azzal, hogy erre csak a nagyhatalmak közötti megállapodás után kerülhet sor. Gorbacsov és George Bush amerikai elnök 1989. december 2-3-i máltai csúcstalálkozóján aztán lényegében lezárult a hidegháború, véget ért a jaltai világrend, és bár konkrét megállapodásokat nem írtak alá, a Szovjetunió "elengedte" a kelet-európai országokat.

A szovjet-magyar csapatkivonási tárgyalások 1990. február 1-jén kezdődtek meg, a mindvégig feszült hangulatban tartott tárgyalások végső szakaszában megfigyelőként részt vett a márciusi parlamenti választásokra országos listát állító 12 párt képviselője is. Megállapították, hogy a magyar küldöttség mindvégig a magyar érdekek képviseletére törekedett, de kifogásolták, hogy az elfogadott dokumentum nem jelezte: a szovjet csapatok mindvégig jogalap nélkül tartózkodtak Magyarországon, és úgy vélték, a kivonulási határidőt jobban le lehetett volna rövidíteni.

A csapatkivonásról szóló kormányközi egyezményt 1990. március 10-én Moszkvában írta alá Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. A dokumentum szerint 1991. június 30-ig kellett kivonni Magyarországról az itt állomásozó szovjet haderő teljes személyi állományát, beleértve a szovjet állampolgárságú civileket, valamint a fegyverzetet, a harci technikát és az anyagi eszközöket (a megegyezés a pénzügyi részről későbbre maradt). A kivonási ütemtervnél ügyeltek arra, hogy elsőként a csapásmérő, támadó erők távozzanak.

A csapatkivonás két nappal később kezdődött meg, amikor a Veszprém megyei Hajmáskérről egy szovjet harckocsizó alakulat hazaindult. Magyarországon mintegy 100 ezer katona és civil állomásozott 60 helyőrségben, katonavárosban és hat repülőtéren, a szovjetek több mint 27 ezer harcjárművel és gépjárművel rendelkeztek, ebből 860 volt harckocsi, 600 önjáró tüzérlöveg, az 560 ezer tonna különféle hadianyagból 230 ezer tonnát tett ki a lőszer, 100 ezer tonnát az üzemanyag. (Az óriási mennyiségnek az a magyarázata, hogy Magyarországon halmozták fel a feltételezett agresszióra válaszoló támadó hadművelethez szükséges harci anyagokat, továbbá a Csehszlovákiában állomásozó szovjet csapatok háborús konfliktus esetén való ellátásához szükséges stratégiai tartalékot.)

A felszereléseket, a harcászati eszközöket és a lebontott laktanyák épületelemeit a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei mándoki és tornyospálcai átrakó-pályaudvaron létesített katonai bázison rakodták át a keskeny nyomtávú magyar szerelvényekből a széles nyomtávú szovjet vagonokba. A szállításhoz 35 ezer vasúti kocsit vettek igénybe, másfél ezer szerelvényt állítottak össze, a hatalmas volumenű szállítás a MÁV-nak mintegy egymilliárd forintnyi árbevételt hozott. A szerelvények naponta indultak, hogy a felszerelés mellett a személyi állományt is visszaszállítsák a Szovjetunióba.

Az utolsó szovjet katonavonat a kijelölt határidő előtt, 1991. június 16-án hagyta el az országot a záhony-csapi határállomásnál, majd június 19-én 15 óra 1 perckor az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka is áthajtott a határon lévő hídon. Magyarország területén így 1944. március 19. óta először nem állomásoztak idegen csapatok. Ennek emléket állítva az Országgyűlés 2001-ben június 19-ét nemzeti emléknappá, a június 30-i határidő emlékére pedig június utolsó szombatját a magyar szabadság napjának nyilvánította.

A csapatkivonást elhúzódó vagyonjogi-pénzügyi vita követte, mert az 1957-es kormányközi egyezmény több kérdést nem tisztázott. A felek a hátrahagyott katonai objektumok át-, illetve visszaadása, leromlott állaga, valamint az okozott környezeti károk miatt hosszas vitába bonyolódtak. Végül "nulla megoldás" született: a magyar kormány nem fizetett a szovjet csapatok által hátrahagyott vagyonért, de nem is követelte az általuk okozott környezeti károk megtérítését. Az egyezséget 1992. november 11-én Budapesten írta alá Antall József miniszterelnök és Borisz Jelcin orosz elnök.

Fotóarchívum

nemet-katonak-franciaorszagban-a-6-hetes-villamhaboru-soran-sean-varosaban-1940
benito-mussolini-es-adolf-hitler-a-muencheni-konferencia-elott-a-rajongoik-toemegeben-muenchenben-1938-szeptember-29
panzerkampfwagen-iv-szemelyzete-uedvoezoel-egy-focke-wulf-fw-189-et-1940
a-nemet-12-hitlerjugend-ss-pancelos-hadosztaly-granatosa-franciaorszagban-1944-junius-21
adolf-hitler-kezet-raz-wilhelm-keitel-vezertabornagygyal-1941-marcius-9
adolf-hitler-robert-ley-es-rudolf-hess-a-nemzetiszocialista-part-felvonulasan-az-albert-speer-altal-tervezett-zeppelin-fotribuen-tetejen-nuernbergben-11-september-1936
a-hitlerjugend-tagjainak-uedvoezlese-a-tokioi-vasutallomason-japanban-1938
5-cm-pak-38-a-sztalingradi-csataban-1942-osz
hitlerjugend-tagok-taborozas-koezben-hangszereiken-jatszanak-1930-as-evek
a-fuhrer-udvozli-a-spanyol-polgarhaborubol-visszatero-condor-legio-csapatait-2
adolf-hitler-viktor-lutze-es-heinrich-himmler-tiszteleg-a-nemzetiszocialista-nemet-munkaspart-gyulesen-nurnbergben-1934-szeptember-5-10
adolf-hitler-a-bajororszagi-rosenheimben-tartott-partgyulesen-mond-beszedet-1935
adolf-hitler-balszelen-elso-vilaghaborus-bajtarsaival-a-franciaorszagi-hantay-tersegeben-1917-aprilis
hugo-jaeger-archiv-a-reich-monumentalis-pillanatai-szinesben-1567
a-iv-panceloshadtest-granatosai-egy-stug-iv-esen-a-balaton-felvideken-1945
elhagyott-stug-iii-rohamloeveg-a-pragai-felkeles-alatt-1945-majus
a-231-es-toronyszamu-pzkpfw-vi-ausf-e-tiger-i-nehezharckocsi-oroszorszagban-1943-nyar
benito-mussolini-es-adolf-hitler-a-muencheni-konferenciarol-tavozoban-a-hatterben-ciano-goering-es-himmler-1938-szeptember-29
adolf-hitler-es-jozef-tiso-az-elso-szlovak-koeztarsasag-elnoeke-1940-julius
imredy-bela-gazdasagi-csucsminiszter-a-szoevetseg-elnoeke-beszel-a-keleti-arcvonal-bajtarsi-szoevetseg-nagygyulesen-a-tattersallban-budapesten-1944-julius
a-nemet-12-hitlerjugend-ss-pancelos-hadosztaly-panzer-iv-harckocsijainak-es-legenysegenek-szemleje-rundstedt-tabornagy-altal-eszak-franciaorszagban-1944-januar
osztrakok-tomegei-oromujjongassal-fogadjak-adolf-hitlert-ausztria-es-nemetorszag-egyesitesenek-eloestejen-1938-ban
a-fuhrer-udvozli-a-spanyol-polgarhaborubol-visszatero-condor-legio-csapatait
otto-carius-nemet-pancelos-asz-217-es-toronyszamu-tiger-i-nehezharckocsija-a-keleti-fronton-1944-tel
biciklizo-hitlerjugend-tagok-nemzetiszocialista-karlenditessel-szalutalnak-berlin-koezeleben-nemetorszagban-1932
magyar-nyilaskeresztesek-vonulnak-egy-panzer-vi-tiger-ii-koenigstiger-nehezharckocsi-elott-a-budavari-szent-gyoergy-teren-1944-oktober-15
kimeruelt-wehmarcht-motorosok-bmw-r12-konvoja-halad-valahol-az-orosz-sztyeppen-keleti-front-1941
a-hitlerjugend-ifjainak-felvonulasa-wormsban-nemetorszagban-1938
panzerkampfwagen-vi-b-kiralytigris-nehezharckocsi-budavarban-budapesten-1944-oktober
az-nsdap-tagjainak-gyulese-nuernberg-kuelterueleten-eloel-hitler-moegoette-az-ifju-hess-streicher-strasser-himmler-es-fraz-pfeffer-von-salomon-1927