sons-of-vikings-polo
barnainges-nsdap-rohamosztagos-sturmabteilung-sa-polo
michael-wittmann-waffen-ss-hauptsturmfuhrer-pancelos-asz-polo
14-szo-polo
feher-fajvedo-ku-klux-klan-polo
valhalla-var-rad-norveg-waffen-ss-tobororzoplakat-polo
white-power-ferfi-triko
adolf-hitler-smiley-polo
wehrmacht-harckocsizo-polo
thor-mit-uns-viking-runa-polo

Kövess minket: TELEGRAMVK — HUNDUB

1990. március 10-én írták alá Moszkvában a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásáról szóló egyezményt.

(Múlt-Kor)

A dokumentum szerint 1991. június 30-ig kellett kivonni az itt állomásozó szovjet haderő teljes személyi állományát.


A második világháború után - a többi kelet-európai országhoz hasonlóan - Magyarországot sem hagyták el a megszálló szovjet csapatok. Itt-tartózkodásukat az 1947. évi párizsi békeszerződés szentesítette, melyben szerepelt, hogy így biztosítható a kapcsolat az ausztriai szovjet megszállási övezettel. Miután Ausztria az 1955. május 15-i államszerződéssel visszanyerte függetlenségét, a szovjet haderő további magyarországi állomásoztatását az 1955. május 14-én megalakult Varsói Szerződés "legitimálta".

Az 1956-os forradalmat leverő szovjet csapatok jogi helyzetét az 1957. május 27-én kötött szovjet-magyar kormányközi megállapodás rögzítette, de ez az alig három és fél oldalas dokumentum nem határozta meg sem létszámukat, sem itt-tartózkodásuk időtartamát, sem költségeik fedezésének forrását. Az "ideiglenesen hazánkban állomásozó" szovjet Déli Hadseregcsoport kivonása már 1958-ban szóba került, de a megvalósulásra még több mint három évtizedet várni kellett.

Fordulatot csak a nyolcvanas évek végének gorbacsovi reformpolitikája hozott. Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke 1988. december 7-én jelentette be az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, hogy a Szovjetunió 1991-ig 25 százalékkal csökkenti kelet-közép-európai haderejét. Az önkéntes, részleges kivonás részeként Magyarországot 1989. április 25-én hagyta el az első szovjet alakulat, a kiskunhalasi 13. harckocsi-gárdaosztály.

A rendszerváltás előestéjén az ellenzék már a teljes csapatkivonást sürgette. Ezt szorgalmazta a Németh Miklós vezette kormány is, de mindenki tisztában volt azzal, hogy erre csak a nagyhatalmak közötti megállapodás után kerülhet sor. Gorbacsov és George Bush amerikai elnök 1989. december 2-3-i máltai csúcstalálkozóján aztán lényegében lezárult a hidegháború, véget ért a jaltai világrend, és bár konkrét megállapodásokat nem írtak alá, a Szovjetunió "elengedte" a kelet-európai országokat.


waffen-ss-langemarck-onkentes-ss-granatoshadosztaly-polo
white-pride-worldwide-himzett-galleros-polo
waffen-grenadier-division-der-ss-hungaria-polo
panzerdivision-waffen-ss-totenkopf-ss-panceloshadosztaly-polo
del-afrikai-bur-ellenallas-himzett-galleros-polo
waffen-ss-maria-theresia-ss-onkentes-lovashadosztaly-polo
waffen-ss-charlemagne-ss-fegyveres-granatos-hadosztaly-polo
good-night-left-side-skinhead-triko

A szovjet-magyar csapatkivonási tárgyalások 1990. február 1-jén kezdődtek meg, a mindvégig feszült hangulatban tartott tárgyalások végső szakaszában megfigyelőként részt vett a márciusi parlamenti választásokra országos listát állító 12 párt képviselője is. Megállapították, hogy a magyar küldöttség mindvégig a magyar érdekek képviseletére törekedett, de kifogásolták, hogy az elfogadott dokumentum nem jelezte: a szovjet csapatok mindvégig jogalap nélkül tartózkodtak Magyarországon, és úgy vélték, a kivonulási határidőt jobban le lehetett volna rövidíteni.

A csapatkivonásról szóló kormányközi egyezményt 1990. március 10-én Moszkvában írta alá Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. A dokumentum szerint 1991. június 30-ig kellett kivonni Magyarországról az itt állomásozó szovjet haderő teljes személyi állományát, beleértve a szovjet állampolgárságú civileket, valamint a fegyverzetet, a harci technikát és az anyagi eszközöket (a megegyezés a pénzügyi részről későbbre maradt). A kivonási ütemtervnél ügyeltek arra, hogy elsőként a csapásmérő, támadó erők távozzanak.

A csapatkivonás két nappal később kezdődött meg, amikor a Veszprém megyei Hajmáskérről egy szovjet harckocsizó alakulat hazaindult. Magyarországon mintegy 100 ezer katona és civil állomásozott 60 helyőrségben, katonavárosban és hat repülőtéren, a szovjetek több mint 27 ezer harcjárművel és gépjárművel rendelkeztek, ebből 860 volt harckocsi, 600 önjáró tüzérlöveg, az 560 ezer tonna különféle hadianyagból 230 ezer tonnát tett ki a lőszer, 100 ezer tonnát az üzemanyag. (Az óriási mennyiségnek az a magyarázata, hogy Magyarországon halmozták fel a feltételezett agresszióra válaszoló támadó hadművelethez szükséges harci anyagokat, továbbá a Csehszlovákiában állomásozó szovjet csapatok háborús konfliktus esetén való ellátásához szükséges stratégiai tartalékot.)

A felszereléseket, a harcászati eszközöket és a lebontott laktanyák épületelemeit a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei mándoki és tornyospálcai átrakó-pályaudvaron létesített katonai bázison rakodták át a keskeny nyomtávú magyar szerelvényekből a széles nyomtávú szovjet vagonokba. A szállításhoz 35 ezer vasúti kocsit vettek igénybe, másfél ezer szerelvényt állítottak össze, a hatalmas volumenű szállítás a MÁV-nak mintegy egymilliárd forintnyi árbevételt hozott. A szerelvények naponta indultak, hogy a felszerelés mellett a személyi állományt is visszaszállítsák a Szovjetunióba.


Az utolsó szovjet katonavonat a kijelölt határidő előtt, 1991. június 16-án hagyta el az országot a záhony-csapi határállomásnál, majd június 19-én 15 óra 1 perckor az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka is áthajtott a határon lévő hídon. Magyarország területén így 1944. március 19. óta először nem állomásoztak idegen csapatok. Ennek emléket állítva az Országgyűlés 2001-ben június 19-ét nemzeti emléknappá, a június 30-i határidő emlékére pedig június utolsó szombatját a magyar szabadság napjának nyilvánította.

A csapatkivonást elhúzódó vagyonjogi-pénzügyi vita követte, mert az 1957-es kormányközi egyezmény több kérdést nem tisztázott. A felek a hátrahagyott katonai objektumok át-, illetve visszaadása, leromlott állaga, valamint az okozott környezeti károk miatt hosszas vitába bonyolódtak. Végül "nulla megoldás" született: a magyar kormány nem fizetett a szovjet csapatok által hátrahagyott vagyonért, de nem is követelte az általuk okozott környezeti károk megtérítését. Az egyezséget 1992. november 11-én Budapesten írta alá Antall József miniszterelnök és Borisz Jelcin orosz elnök.

sons-of-vikings-polo
jelentkezz-a-hunyadi-ss-hadosztalyba-polo
white-pride-worldwide-kapucnis-pulover
adolf-hitler-smiley-polo
waffen-ss-nibelungen-ss-granatoshadosztaly-polo
waffen-ss-maria-theresia-ss-onkentes-lovashadosztaly-polo
joachim-jochen-peiper-ss-standartenfuhrer-polo
schwarze-sonne-fekete-nap-noi-triko

Fotóarchívum

blomberg-fritsch-es-hitler-egy-katonai-gyakorlaton-celleben-nemetorszagban-1935-szeptember-7
a-nemet-wehrmacht-pzkpfw-vi-ausf-e-tiger-i-harckocsija-tuneziaban-1943
a-leibstandarte-ss-adolf-hitler-panceloshadosztaly-pzkpfw-vi-ausf-e-tiger-i-nehezharckocsija-eszak-franciaorszagban-1944-tavasz
panzerkampfwagen-vi-b-tiger-ii-avagy-kiralytigris-nehezharckocsi-alcazasanak-festese-franciaorszagban-1944-junius
adolf-hitler-fuhrer-es-kancellar-horthy-magdolnat-kiseri-a-berlini-charlottenburg-palotaban-a-magyar-kormanyzo-es-felesege-nemetorszagi-latogatasakor-1938-augusztus-25
wehrmacht-katonak-pihenoje-nyugati-hadjarat-idejen-valahol-hollandia-es-belgium-hataran-1940-majus
imredy-bela-gazdasagi-csucsminiszter-a-szoevetseg-elnoeke-beszel-a-keleti-arcvonal-bajtarsi-szoevetseg-nagygyulesen-a-tattersallban-budapesten-1944-julius
a-hitlerjugend-tag-willi-huebner-kituentetese-a-masodik-osztalyu-vaskereszttel-a-harcban-tanusitott-batorsagaert-kelet-poroszorszagban-1945-marcius-9
diszkivilagitas-a-brandenburgi-kapunal-adolf-hitler-50-szuletesnapjan
nemet-tiger-i-nehezharckocsi-egy-erdos-teruleten-a-keleti-fronton-alcaban-varakozva-1944-nyar
az-508-nehezpancelos-osztaly-tiger-i-nehezharckocsija-a-porta-del-popolo-alatt-hajt-at-romaban-olaszorszagban-1944
zaszlofelavatasi-ceremoniaja-nurnbergben
nemet-wehrmacht-katona-kerekparjaval-es-gewehr-41-puskajaval-valahol-a-keleti-fronton-1941
tigris-i-harckocsik-az-507-es-nehezpancelos-hadosztalybol-ukrajnaban-tarnopol-kornyeken-1944-aprilis
a-hitlerjugend-ifjainak-felvonulasa-wormsban-nemetorszagban-1938
nemetek-elfognak-egy-orosz-katonat-egy-eredmenyes-offenziva-utan-keleti-front-1942
adolf-hitler-jobbrol-elso-az-ulo-sorban-a-bajor-16-tartalekos-gyalogsagi-hadosztaly-tagjaival-1914-1918
a-wiking-panceloshadosztaly-pancelgranatosai-es-egy-panzer-v-parduc-koezepes-harckocsi-kovel-oroszorszag-tersegeben-1944
a-12-hitlerjugend-ss-panceloshadosztaly-panzer-iv-harckocsija-belgiumban-1943
a-2-vilaghaboru-ritkan-latott-pillanatai
a-hitlerjugend-tagjainak-talalkozoja-grunewald-stadionjaban-berlin-mellett-1933-junius
a-wehrmacht-katonai-a-barbarossa-hadmuvelet-kezdo-honapjaban-a-keleti-fronton-1941-junius
adolf-hitler-fuehrer-es-kancellar-az-uj-birodalmi-kancellaria-erkelyerol-koeszoenti-hiveit-1938-januar-30
panzerkampfwagen-vi-tiger-i-ausf-e-nehezharckocsi-uton-olaszorszagban-1944
a-iii-birodalom-ritka-fotoi-szinesben-a-w-ss-parancsnokai-sylvester-stadler-1942
vitez-nagybanyai-horthy-miklos-kormanyzo-es-adolf-hitler-fuhrer-es-kancellar-a-nemet-vezer-mercedes-kabriojaban-kielben-1938-augusztus-22
heinrich-himmler-az-ss-birodalmi-vezetoje-hitlerjugend-tagokat-tekint-meg-molotschna-tersegeben-ukrajnaban-1942-oktober-31
a-ii-vilaghaboru-ritkan-latott-pillanatai
spanyol-oenkentes-a-kek-hadosztalybol-geppuskaval-a-kezeben-sztalingrad-hataraban-1943-tavaszan
a-nemet-12-hitlerjugend-ss-pancelos-hadosztaly-panzer-iv-harckocsijainak-es-legenysegenek-szemleje-rundstedt-tabornagy-altal-eszak-franciaorszagban-1944-januar