Kövess minket: TELEGRAMVK — HUNDUB

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Magyarországon utoljára Budapest ostroma alatt, 1944. december 10-én lépett színpadra a Blaha Lujza téren Gárdonyi Géza Annuska című színművének címszerepében. A később szélsőjobboldaliként emlegetett színésznő, akit a "magyar kórházak üdvöskéje", illetve a "katonák és a nemzet kishúga" néven is illettek, a világháború után emigrált. Emigrációs évei alatt önálló műsoraival, szavalóestjeivel fáradhatatlanul látogatta a világban szétszóródott magyarokat, küldetésnek tekintette a magyar kultúra terjesztését, a magyarságtudat fenntartását.

Református nemesi családból származott, a famíliának a Borsod vármegyei Nekézsenyben volt földbirtoka. Apja mérnökként dolgozott, jelentős része volt az Eger és Putnok közötti vasútvonal megépítésében, később Budapesten kapott állást.

Zita, aki kiváló tornász volt, a Testnevelési Főiskolára akart felvételizni, és leghőbb vágya az volt, hogy eljusson az olimpiára. Végül mégis a színi pálya mellett döntött, a Magyar Királyi Színiakadémiát 1937-ben Ódry Árpád tanítványaként végezte el. Már utolsó éves hallgatóként a Nemzeti Színház ösztöndíjasa lett, diplomájának kézhezvétele után azonnal szerződtették.

Elsőéves növendékként kezdett filmezni, a rendkívül vonzó fiatal színésznő természetes játékával gyorsan meghódította a közönséget és a szakmát. A harmincas évek végétől 1944-ig színpadnak és filmnek nem volt nála ünnepeltebb csillaga, még saját rajongói klubja is volt. 1936-ban forgatta a Méltóságos kisasszonyt, rá egy évre a Pusztai szélt, 1938-ban hat filmet készítettek vele, köztük a Pillanatnyi pénzzavart, a Fekete gyémántokat - ebben Jávor Pál oldalán játszott - és az Azúrexpressz című vígjátékot, amelyben Tolnay Klári, Páger Antal és Básti Lajos volt a partnere.

Összesen 24 magyar filmben szerepelt, az említetteken felül olyan sikeres alkotásokban, mint a Bercsényi huszárok, a Gül baba, a Sok hűhó Emmiért, Méltóságos kisasszony, Édes ellenfél. Az Egy éjszaka Erdélyben című filmben nyújtott alakításáért 1941-ben a Velencei Filmfesztiválon díjat kapott.

A Nemzeti színpadán emlékezetes alakításai voltak Júlia (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Titánia (Shakespeare: Szentivánéji álom), Ledér (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Solvejg (Ibsen: Peer Gynt), 1939-ben megkapta a társulat legjobb fiatal színészének járó Farkas-Ratkó-díjat. Minden sztárolás és kényeztetés ellenére 1942-ben úgy összeveszett Németh Antallal, a színház direktorával, hogy mérgében faképnél hagyta a Nemzetit.

A Madách Színház tagja lett, az Operettszínházban pedig 265 alkalommal játszotta a Mária főhadnagy címszerepét. Németh távozása után, 1944 júliusában visszatért a Blaha Lujza térre, Magyarországon utoljára Budapest ostroma alatt, 1944. december 10-én lépett színpadra Gárdonyi Géza Annuska című színművének címszerepében.

Ezután a nyugati határra utazott, az országot 1945 márciusában, az utolsó pillanatokban hagyta el. A szovjet által megszállt országrészben ekkor már halálra keresték a szélsőjobboldaliként és nemzetiszocialistaként számon tartott színésznőt. Azt hozták fel ellene, hogy az országba történő német bevonulás, 1944. március 19. után a rádióban és az úgynevezett kívánsághangversenyeken a háború folytatására buzdított, járta a frontot és hadikórházakat, ő volt a "magyar kórházak üdvöskéje", a "katonák és a nemzet kishúga".

A Népbíróság távollétében, 1948. február 7-én jogerősen háromévi börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélte népellenes bűntett, háborús uszítás miatt, hiába vallott mellette az összes tanú, beleértve a kommunista párttag Gobbi Hildát és Várkonyi Zoltánt is. A vádpontok között többek között az szerepelt, hogy esküvőjén díszmagyart viselt, és hogy 1944 novemberében elszavalta Petőfi Föl a szent háborúra című versét, benne a "Jön az orosz, jön az orosz, / itt is van már valóba'" sorokkal.

Szeleczky Zita Ausztriában, majd Olaszországban élt, 1948-ban családjával Argentínába emigrált. Nem volt egyedül, olyan színész-társai voltak kint, mint Páger Antal, Hajmássy Miklós, Vaszary Piri. Buenos Airesben alapító tagja volt az Argentínai Magyar Nemzeti Színháznak, ahol Az ember tragédiájában Évát, a Bánk bánban Melindát játszotta. 1956-ban drámai üzenetben kérte a világ asszonyainak segítségét a magyar forradalomnak, ezután kihallgatáson fogadta az argentin államfő. 1962-ben Los Angelesbe költözött, itt élt Magyarországra történt visszatelepüléséig.

Emigrációs évei alatt önálló műsoraival, szavalóestjeivel fáradhatatlanul látogatta a világban szétszóródott magyarokat, küldetésnek tekintette a magyar kultúra terjesztését, a magyarságtudat fenntartását. Az Egyesült Államokban is jelentős elismerésben részesült: 1987-ben Ronald Reagan elnök kitüntetését vehette át. A rendszerváltás után egyre többször járt haza, 1993-ban az emigrációban kifejtett kultúrmunkájáért a Magyar Köztársaság Középkeresztje kitüntetésben részesült.

Abban az évben kezdeményezte az 1948-as népbírósági ítélet felülvizsgálatát, és 1994-ben a Legfelsőbb bíróság felmentette a vád alól. Az indoklás szerint Szeleczky Zita a hadba indulók buzdításakor nem valósított meg bűncselekményt, művészi tevékenysége természetes velejárója volt egy hadban álló országnak. Véglegesen 1997-ben települt haza, s csupán két itthoni év adatott meg számára. 1999. július 12-én halt meg Érden, a nekézsenyi családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

Fotóarchívum

a-nemet-6-hadsereg-katonai-ovatosan-haladnak-elore-sztalingrad-hataraban-1942-nyar
a-2-vilaghaboru-feledesbe-merult-pillanatai-budapest-ostroma-3
panzerkampfwagen-vi-b-konigstiger-kiralytigris-nehezharckocsik-canteloup-kozeleben-franciaorszagban-1944-julius
pzkpfw-vi-ausf-e-tiger-i-nehezharckocsik-a-csatamezon-oryol-oroszorszag-tersegeben-1943-julius
a-iii-birodalom-ritkan-latott-fotoi-szinesben-josef-sepp-dietrich-a-leibstandarte-parancsnoka
nemet-tigris-nehezharckocsi-municioval-es-uezemanyaggal-valo-utantoeltese-a-keleti-fronton-1944
wilhelm-knauth-ss-obersturmfuhrer-lovagkereszt-kituntetest-vesz-at-egy-tigris-harckocsi-elott-a-szovjetunioban-1943-november-17-en
kimeruelt-wehmarcht-motorosok-bmw-r12-konvoja-halad-valahol-az-orosz-sztyeppen-keleti-front-1941
adolf-hitler-es-vilmos-porosz-kiralyi-herceg-potsdamban-az-ujjaepitett-reichstag-megnyitasakor-1933-marcius-21
a-leibstandarte-stug-iii-rohamloevege-manstein-offenzivajanak-vegen-harkov-tersegeben-1943-marcius
werner-von-blomberg-haduegyminiszter-hitler-kancellar-es-hindenburg-birodalmi-elnoek-tarsasagaban-potsdamban-1933-marcius-21
dr-joseph-goebbels-es-adolf-hitler-autogrammokat-ir-a-rajongoknak-1930-as-evek
adolf-hitler-a-reichsautobahn-projekt-azaz-a-modern-nemet-autopalyahalozat-alapkoletetelenel-nemetorszagban-frankfurt-koezeleben-1933-szeptember-23
a-leibstandarte-ss-adolf-hitler-panceloshadosztaly-tigris-harckocsija-eszak-franciaorszagban-1944-tavasz
adolf-hitler-es-csapata-toebbek-koezoett-keitel-jodl-es-bormann-a-farkasveremnel-kelet-poroszorszagban-1940-majus
panzerkampfwagen-vi-b-tiger-ii-avagy-kiralytigris-nehezharckocsi-alcazasanak-festese-franciaorszagban-1944-junius
hitlerjugend-tagok-zaszlofelvonasi-ceremoniara-gyuelekeznek-a-szervezet-zaszlaja-alatt-1930-as-evek
hitler-adolf-fiatal-nemzetiszocialistakkal-a-muncheni-barna-hazban-1935
panzer-iv-ausf-h-bevetesen-a-keleti-fronton-szovjetunio-1943-december-22
tigris-harckocsik-menetoszlopa-hegymenetben-belgorod-tersegeben-a-keleti-fronton-1943-augusztus
felvonulas-es-katonai-parade-adolf-hitler-50-szuletesnapjan-berlinben
vissza-a-jovobe-a-iii-birodalom-ritkan-latott-szines-fotoi
adolf-hitler-es-kueldoettsege-megtekinti-a-parizsi-eiffel-tornyot-franciaorszag-terdre-kenyszeritese-utan-1940-junius-23
a-ii-vilaghaboru-nagy-pillanatai-szinesben-gorogorszag-1941
elfeledett-tortenelem-a-iii-birodalom-monumentalis-pillanatai-szinesben-2
nemet-harckocsizok-az-ebedjuket-fogyasztjak-a-teli-alcat-viselo-tigris-tankjuk-mellett-a-keleti-fronton-1944-januar
sonderkraftfahrzeug-251-sd-kfz-251-fellanctalpas-a-wiking-panceloshadosztalybol-1944-nyar
elfeledett-tortenelem-a-iii-birodalom-emlekezetes-pillanatai-szinesben-2
pz-kpfw-tiger-i-ausf-e-nehezharckocsi-az-502-es-nehezpancelos-osztalybol-a-leningradi-fronton-1943-januar
a-ii-vilaghaboru-feledesbe-merult-pillanatai-dora-szevasztopolban