Kövess minket -on és -en!

Joszif Sztálin 1953-ig volt a Szovjetunió vezetője. A véres diktátort 74 évesen Moszkvában érte a halál, abban az otthonában - dácsájában -, ahol élete utolsó két évtizedének jelentős részét töltötte.

A dácsa a ma már Moszkva Fili városrészébe beolvadt Kuncevó területén feküdt, a Kremltől nem messze, a Győzelem park erdős, csendes, kissé eldugott környékén.

A közeli otthonként is emlegetett épületet Miron Merzsanov tervezte, és olyan vezetők érkeztek ide vendégségbe, mint Churchill vagy Mao Ce-tung. A kétemeletes dácsát zöld színe a légi fenyegetésekkel szemben volt hivatott elrejteni, ám ezenkívül légvédelmi fegyverek és mintegy háromszáz őr vigyázott éjjel-nappal a paranoiás diktátorra.


Sztálin agyvérzésben halt meg, noha arról is születtek feltételezések, hogy Berija, szovjet politikus és a titkosszolgálat vezetője gyilkolta meg. Valójában nem hívtak hozzá időben orvost, így ezen az ágyon haldoklott napokig. Szintén vitatott, hogy ez idő alatt magához tért-e.


Sztálin a legtöbb idejét a dolgozószobájában töltötte, de mindenütt máshol is a fa természetes szépségét megmutató, lakkozatlan tölgyburkolatok, faragott bútorok és meleg, otthonos luxus várta.


Az emeletre szinte sosem ment fel, noha az ötágú csillaggal díszített lift beépítéséhez ragaszkodott. A folyosók ablakai nem az utcára, hanem a ház többi helyiségére nyíltak, hogy az életét féltő diktátor mindent szemmel tarthasson.


Az ételek ebben a konyhában készültek. A kemence nemcsak a friss kenyér sütése miatt kellett, de néha Sztálin is leült elé fájós hátát melengetni.


A kis ebédlő Sztálin kedvenc helyisége, dolgozója, hálószobája is volt, ahol az agyvérzés érte. A nagy ebédlőt csak fogadások alkalmával használták. Ilyenkor svédasztalos kiszolgálás várta a vendégeket. A padlót óriási értékű, kézzel készült, iráni szőnyeg borítja.


Sztálin Churchilltől egyszer rádiót kapott ajándékba, ami igazi technikai csoda és faragott mestermű volt. Főként lakomák alkalmával csendült fel belőle a zene, amikor a diktátor orosz, ukrán és grúz népdalokat hallgatott.


Mao Ce-tung ajándékait kevésbé kedvelte Sztálin. Tőle díszes vázákat kapott, melyeket csak utólag, a diktátor halála után állítottak ki a Kínai sarokban.


Az orosz vegyipar dolgozói akkor nagy értéknek tartott, különlegesen kidolgozott, egyedi plasztik írókészlettel lepték meg vezetőjüket, de sok más dísztárgyat is kapott ajándékba.


A Fehér veranda Sztálin egyik kedvenc helye volt. Még télen is gyakran kijárt ide, hogy báránybőr kabátban, vastag sapkában lepihenjen, és gyönyörködjön az ablakok nyújtotta kilátásban.


Számos apró tárgy fennmaradt: itt látható a diktátor kedvenc teáskészlete, néhány fürdőköntös és az eredeti fürdőszobai mérleg.

Kövess minket -on és -en!

Athénban antifasiszták próbáltak felrobbantani egy lakást, ahol görög hazafiak voltak, ám ehelyett önmagukat sikerült kiiktatniuk. A német hazafiakhoz kötődő Ein Prozent további információkra hívja fel a figyelmet, például arra, hogy az elkövetők kiváló kapcsolatokat ápoltak a berlini antifa színtérrel, s valószínűleg a Hammerbande néven elhíresült terrorcsoporttal is.

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

1939. november 8-án este 20.45-kor Konstanznál, a svájci-német határt alkotó drótkerítéstől 25 méterre két német határőr feltartóztat egy Georg Elser nevű ácsot, majd a határállomásra kísérik gyanús viselkedése miatt.

Joszif Sztálin 1953-ig volt a Szovjetunió vezetője. A véres diktátort 74 évesen Moszkvában érte a halál, abban az otthonában - dácsájában -, ahol élete utolsó két évtizedének jelentős részét töltötte.

Hitler ambíciózus tervét a háború megnyerése után szerette volna megvalósítani, a 180 ezer fős építmény megtervezése az építészzseni Albert Speer feladata lett volna.

Magát nemzetiszocialistának valló fehér ember ítéltek börtönbüntetésre Ausztráliában a nézeteiért. A szigetországban ez az első eset, hogy a bíróság döntése nyomán valaki karlendítésért részesül elzárásban.

Trump láthatóan Gorbacsov kényszerpályájára került, és elkezdi szanálni az amerikai birodalmat. Akárcsak elődje, ő sem önszántából teszi.

A német szövetségi ügyészség közölte, hogy a kelet-németországi Szászországban és Lengyelországban őrizetbe vették egy „szélsőjobboldali terrorszervezet” nyolc feltételezett tagját.

Izrael immár Libanont is támadja, de Irán mindenféle okokból (félelem, korrupció, zsarolás, gyilkosság, „stratégiai türelem”) nem fog határozottan beavatkozni.

Egy angol nemzetiszocialista éppen a saját fehér fajvédő kiáltványát írta, amikor elfogták a rendőrök, amiért megszúrt egy invazív migránst a mellkasán.

„Antifasisztaként kriminalizáltak az Orbán-rezsim alatt” – Ilaria Salis olasz szélsőbaloldali verőemberből lett EP-képviselő, valamint társai emelték fel hangjukat a magyar igazságszolgáltatással szemben az Európai Parlamentben.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Három brit szélsőjobboldali aktivista olyan akciókat tervezett, amelynek célja mecsetek vagy zsinagógák elleni támadás lett volna, legalábbis a vádak szerint.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Az európai szuverenista jobboldal szőke üdvöskéje, Eva Vlaardingerbroek lelkendezve tudatja egymillió követőjével az X-en, hogy reményei szerint Donald Trump tervezett vámintézkedései „az EU végének a kezdetét” fogják jelenteni, mert visszahozhatják a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat, és így majd összeomlik az EU gazdasági „szükségességének” hazugsága.