Maradj velünk kapcsolatban:
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE

Kövess minket: TELEGRAM — VK — TWITTER

Az 503. nehézpáncélos-osztályt 1942. május 5-étől állították fel egy törzsszázaddal és két önálló nehézpáncélos-századdal.

Az egység 1943. január 7-én a Don Hadseregcsoport kötelékében esett át a tűzkeresztségen Rosztovnál. Szervezetébe ekkor még a 20 darab Pz.VI Tiger E nehézharckocsi mellett 25 darab rövid csövű 75 mm-es harckocsiágyúval felszerelt Pz.III N rohampáncélos is tartozott támogató feladattal. 1943. március 5-től a nehézpáncélos-osztályokat az új szervezési előírások szerint homogén szervezetű egységgé szervezték át 45 darab Pz.VI Tiger E nehézharckocsival.

Az 503. nehézpáncélos-osztály is ilyen erővel vett részt az 1943. július 5-én kezdődő „Citadella”-hadműveletben a német támadás déli szektorában. Ezt követően 1943 telén harcolva hátrált a Dnyeperig, majd 1944. január – március folyamán részét alkotta a német szárazföldi hadsereg egyetlen (átmenetileg létező) nehézpáncélos-ezredének dr. Franz Bäke őrnagy parancsnoksága alatt, amely az 1. páncéloshadsereg kötelékében igen eredményesen harcolt. Az ezred az úgynevezett „balabonovkai zsákban” öt nap alatt egy Tiger E és négy Pz.V Panther elveszítése mellett 267 darab szovjet harckocsit semmisített meg. Az 503. nehézpáncélos-osztály 3. százada végezte el a 1944. május 6-14. között a galíciai arcvonalon harcoló magyar királyi 2. honvéd páncéloshadosztály 3/I. harckocsizászlóalja tagjainak átképzését is Tiger E harckocsikra Nadvorna közelében.

Az átképző csoport ekkor az „1. Észak – Ukrajna páncélos-tancsoport 1. Tiger-tanszázada” elnevezést viselte. 1944. május 25-től a nehézpáncélos-osztály maradványait kivonták a keleti frontról, majd állományát Németországban feltöltötték 33 darab Tiger E-vel 25és 12 darab Pz.VI Tiger B-vel. A vasúti közlekedés zavarai miatt az egység csupán július 11-től került bevetésre a nyugat fronton, Caen-től keletre a brit csapatok ellen. A franciaországi harcokban szinte teljesen felmorzsolódott 503. nehézpáncélos-osztályt 1944. szeptember 6-án vonták ki a nyugati frontról és vasúton a németországi Paderborn térségébe szállították újrafelállítás céljából.

Az osztály részei a Paderborn körüli helységekben nyertek elhelyezést, így az osztálytörzs Neuhaus-ban, az 1. század Bentfeld-ben, a 2. század Elsen-ben, a 3. század pedig Hövelhof-ban. Noha a következő bevetés helye és ideje még ismeretlen volt, a lehető legtöbb katonát szabadságolták, hiszen az otthoni környezetben eltöltendő idő nem ígérkezett túl hosszúnak.

A szabadságolások ellenére az ottmaradt legénységgel szeptember 11-én megkezdték a gyakorlatozást. A századokat a közeli 500. páncélos pót- és kiképzőosztálytól (Panzer Ersatz- und Ausbildung Abteilung 500, parancsnoka ekkor Erich Hoheisel alezredes) érkezett utánpótlással töltötték fel. Miután az egység a Franciaországból magával hozott polgári eredetű személygépkocsikat leadta, az osztály kerekes járműállományában tapasztalható hiányt is felszámolták.

Szeptember 19-e és 22-e között az alakulatot soron kívül felszerelték 45 darab széria-toronnyal szerelt Tiger B harckocsival, így a franciaországi hadszíntérről már korábban javítás céljából kivont 2 darab Porsche-tornyos változattal együtt 47 darab nehézharckocsi tartozott állományába. Az újonnan érkezett legénység beillesztése az osztály szervezetébe különösen fontos volt, bár az egység újabb útba indításáig ez nem történt meg maradéktalanul. Az alakulat régi és új katonái még alig ismerték egymást. Emellett a harckocsik felkészítése és fegyverzetük belövése volt a legfontosabb feladat.

Szeptember utolsó napjaiban sajátos közjáték zajlott le az egységnek otthont adó Sennelagerben. Az alakulat 3. százada – megerősítve az 1. század harckocsijaival – a német heti híradó (Deutsche Wochenschau) forgatócsoportja előtt vonult fel, méghozzáúgy, hogy a manőverek egy részét soronként nyolc harckocsival hajtották végre a lenyűgözőbb látvány kedvéért.

1944. október 9-én megkezdődött az alakulat bevagonírozása. A 3. század zuhogó esőben indult a paderborni pályaudvarra, ahol a lánctalpak cseréje után a harckocsikat különleges (Ssyms) vasúti kocsikra állították, akárcsak a többi század páncélosait. Noha az újabb bevetés helyszínét még nem ismerték a katonák, egyes részek már el is indultak.

Az október 12-én induló szerelvények a Halberstadt – Halle – Eger – Pilsen – Brünn – Pozsony útvonalon közelítették meg Budapestet.

Eredetileg az osztályt a magyar Alföldön (Debrecen, Szolnok vagy Tokaj körzetében) akarták bevetni, de a magyar kormánykörök fegyverszüneti tapogatózásai miatt Budapest térségébe szállították, így a „felfrissítést” ott kellett befejezni.

Másnap az első szállítmányok megérkeztek a magyar fővárosba, valószínűleg Kelenföldre.

      

Maradj velünk kapcsolatban:
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE