Kövess minket: TELEGRAMVKONTAKTE

Megosztás:

Megszavazta a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) megyei tanács azt a határozatot, amelyben a kormányhoz, valamint a sport- és ifjúsági minisztériumhoz fordulnak azzal a kéréssel, hogy Sztyepan Banderáról, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) alapítójáról nevezhessék el városuk sportarénáját.

A döntést a kormánynak kell meghoznia, ugyanis a stadion állami tulajdonban van. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a döntés újabb diplomáciai vihart kavarhat Ukrajna és Lengyelország között. E hónapban ugyanis egy másik nyugat-ukrajnai város, Ternopil az UPA egy másik volt vezetőjéről, annak főparancsnokáról, Roman Suhevicsről nevezte el stadionját.

A ternopili döntés ellen tiltakozott a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete, Ternopil lengyel testvérvárosa pedig bejelentette, hogy felfüggeszti a kapcsolatokat és a közös projekteket az ukrán várossal, valamint Joel Lion, Izrael ukrajnai nagykövete is "rosszallásának" adott hangot. Az ukrán külügyminisztérium az utóbbira azt válaszolta, hogy a diplomatáknak az ukrán és az izraeli nép közötti barátság és kölcsönös tisztelet erősítésén kell munkálkodniuk, és nem fordítva – írta a hírportál.

Az 1942-ben Bandera által alapított Ukrán Felkelő Hadseregnek (UPA) – az ukrán történészek álláspontja szerint – fő célja a független ukrán állam megteremtése volt. Ennek érdekében eleinte együttműködött Adolf Hitler embereivel, később viszont szembefordult velük és ezután mindkét hadsereg ellen harcot vívott a második világháborúban.

Az UPA szerepe a második világháborúban sokak által máig vitatott, mivel a régióban 1943-ban az UPA – lengyelországi történészek szerint – több mint százezer lengyelt mészárolt le. Ukrán kutatók szerint viszont a tragédiát az váltotta ki, hogy a nemzetiszocialisták ellen küzdő lengyel földalatti Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, és ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott. A mészárlás az ő értelmezésükben megtorlás volt UPA-partizánok és vétlen ukrán nemzetiségű civilek haláláért.