Maradj velünk kapcsolatban:
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE

Kövess minket: TELEGRAM — VK — TWITTER

A második világháború végén a Harmadik Birodalom és a szövetségesek versenyt futottak az atomfegyverek megalkotásáért.

A fejlesztést végül sajnos elbukta Németország, az uránjának nagy része azonban eltűnt.

Szakértők egy csoportja olyan módszert dolgozott ki, amely segíthet az urán eredetének meghatározásában – számol be az Amerikai Kémiai Társaság (ACS) oldala. A projekt részleteit az ACS őszi ülésén fogják ismertetni.

Németország világháborús uránkockáinak egy részét a szövetségesek lefoglalták. Jon Schwantes, a projekt vezető kutatója szerint az egyik ilyen mintát az amerikai Pacific Northwest National Laboratory (PNNL) komplexumában őrzik, de senki sem tudja, hogy miként került oda. A PNNL emellett más urándarabokhoz is hozzáfér. Schwantes szerint elsődleges céljuk annak kiderítése, hogy a kockák valóban a német atomfegyver-programból származnak-e.

A világháború végén a németek több száz, 5 centiméter élű uránkockát szereztek be, ezek közül 600-at tudtak lefoglalni a szövetségesek. A sugárzó anyag egy részét az amerikai atomprogramban is felhasználhatták, egyes kockák pedig gyűjtőkhöz, illetve tudományos intézményekhez kerültek.

A PNNL a mintáját arra akarja felhasználni, hogy a hatóságok számára könnyebbé tegye a nukleáris anyagok azonosítását. A kutatók a korábbi analitikus technikákat módosítva, illetve törvényszéki eljárásokra alapozva kezdték el vizsgálni az intézményben őrzött úgynevezett Heisenberg-kockát.

Amikor a kockák elkészültek, szinte teljesen tiszta uránt tartalmaztak, az anyag egy része azonban bomlása során tóriummá és protaktíniummá alakult. Az összetétel elemzése így segíthet meghatározni az adott kocka korát. A bevonat vizsgálata szintén hozzájárulhat az eredet felméréséhez, a Heisenberg-csoport tagjainál például cianid alapú anyagokat használtak.

Maradj velünk kapcsolatban:
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE

      

      

Maradj velünk kapcsolatban:
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE