Mikor a Vörös Hadsereg elfoglalta Kelet-Poroszországot, német gyermekek tízezrei maradtak szülők és bármiféle felügyelet nélkül.

A "farkasgyemekek" (németül: Wolfskinder) erdőkben és romok között húzták meg magukat, az idősebbek próbáltak gondoskodni a fiatalabbakról, gyakran azonban a kemény tél miatt nem élték túl az elhagyatottságot.