Kövess minket: TELEGRAMVKONTAKTE

Megosztás:

Köztudott, hogy a világ államai, szinte kivétel nélkül, mára alaposan eladósodtak, és a Covid-krízis csak tovább súlyosbította a helyzetet, hovatovább tarthatatlanná téve egyesekét.

Némi fogalmat alkothatunk magunknak a baj mértékéről, ha tudjuk, hogy Németország, az EU gazdasági lokomotívja 75 év alatt mintegy 2000 milliárd euró államadósságot halmozott fel.

Ezt az összeget járványelhárítás ürügyén Merkel és stábja 2020 elején a duplájára szándékozott emelni. (Corona-krise. Staatverschuldung dürfte rapide steigen, deutsche-bank.de, 2020. április 24.) Ennek ellenére a koronavírus-járvány gazdasági hatásai következtében minden második német bizonytalannak érzi a jövőjét, minden harmadik a jövedelemcsökkenése és a növekvő infláció miatt aggódik, minden ötödik pedig attól fél, hogy elveszítheti a munkáját. (People in Germany „plagued by economic worries”, survey finds, iamexpat.de, 2021. február 13.)

Tavaly június végére a világ kormányai és központi bankjai már legalább 15 ezer milliárd dollárt fordítottak a járvány és következményei elleni harcra, mindennel együtt az emberi számítás szerint felfoghatatlan 250 ezer milliárd dolláros summára növelve a „világ adóssághegyét”. (Bringt die Corona-Krise den Schulden-Ballon zum Platzen?, dw.com, 2020. június 24.) Az Egyesült Államok államadósságának szintje jelenleg már Olaszországéval vetekszik. (The U.S. now has a debt level that rivals Italy, fortune.com, 2021. január 14.) Olaszország az EU (Görögország után) második leginkább eladósodott országa, tavaly első negyedévi adatok szerint az éves GDP-je 138 százalékát kitevő államadóssággal. (National debt in EU countries in the 1st quarter 2020 in relation to gross domestic product, statista.com, 2020. augusztus 26.) A világ államai tehát többé-kevésbé a nemzetközi finánctőke ellenőrzése alá kerültek.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy George Soros újabban egy általa nyilván zseniálisnak tartott ötlettel házal a probléma kezelése érdekében. Szerinte eljött az ideje annak, hogy az államok megbarátkozzanak az „örökös adósság” gondolatával. (George Soros: „Les obligations perpétuelles pourraient se révéler trés utiles pour l’Europe”, lemonde.fr, 2021. január 22.) A koncepció egyszerű és egyáltalán nem új. Hogy ne kelljen visszafizetnie egy szerződéses adósságot, az állam elrendeli, hogy az általa felvett kölcsönnek többé nincs meghatározott esedékességi ideje. Ez konkrétan azt jelenti, hogy csak az évi kamatokat lehet törleszteni, lehetővé téve a csődbe jutott államnak, hogy ne használja a csúnya „fizetésképtelenség” szót, amely szokás szerint menekülésre készteti a hitelezőket, miközben gyakorlatilag fizetésképtelenné vált, mert többé már nem törleszti a kölcsönvett tőkét.

Soros prédikációja egyértelműen az Európai Központi Bank malmára hajtja a vizet, amely Christine Lagarde-dal az élén lényegében erre az intézkedésre készül, mert az EU meglévő államadósságainak törlesztése újabb államkölcsönök felvételét implikálja, amire a tagállamok érdeklődés (vagyis potenciális hitelezők) híján rövidesen képtelenek lesznek. Elkerülendő a tőke Európából való pánikszerű menekülését, nyilvánvalóan nem lesz semmiféle előzetes értesítés, vagyis az államadósságok örökös államkötvényekbe történő konvertálása egyik napról a másikra fog bekövetkezni a kamatszintek mesterségesen alacsony szinten tartása mellett.

Mivel az EU tagállamai közül Görögország, Olaszország, Portugália, Franciaország és Spanyolország az éves nemzeti összterméke (GDP) szintjét elérő vagy már jócskán meghaladó eladósodottsága miatt a fizetésképtelenség határán kénytelen lavírozni, égető szükségük van folyamatos pénzforrásokra a „no border” – vagyis a szó szoros és átvitt értelmében is határtalan – szocializmus feneketlen kútjának (a nyugdíjak, a bürokrataapparátus bérterhe, a bevándorlók jólétét szolgáló szociális programok stb.) táplálásához.

A numerikus euró bevezetése a pénzmozgás totális ellenőrzését célozza, hogy maximális hatékonysággal működhessen a terv végső fázisa: az állampolgárok és vállalkozások drasztikus megadóztatása, tekintet nélkül arra, hogy az ennek következtében megnövekedő termelési költségek tovább fogják rontani az európai termékek versenyképességét a világpiacon. Az Európát sújtó afroázsiai népességcserés gyarmatosítás (afrikai és közel-keleti, elsöprő többségükben képzetlen férfiak tömegeinek importálása) révén a rendszergazdák ezt a marxista rendszert látják el mindenre elszánt és bármire kész zsoldosokkal a nyugdíjak zavartalan folyósításához állítólag elengedhetetlenül szükséges harmadik világbeli munkaerő európai „delokalizálásának” propagandisztikus cégére alatt. Ezzel a retorikával biztosítják maguknak a nyugati demokráciák legerősebb választói blokkjának számító nyugdíjasok támogatását, ugyanakkor egyre erősebb gazdasági, kulturális és fizikai nyomásnak teszik ki a deklasszálódó fehér középosztályt, a multikulturális gettókban puszta túléléssel próbálkozó és csupán a létminimumhoz szükséges szinten megfizetett őshonos munkásságról nem is beszélve.

A tömeges migránsbehozatal révén ugyanis – a GDP mesterséges növelése és a társadalom rendszerrel szembeni ellenálló képességének szétzilálása mellett – a nemzetközi tőke igényeinek megfelelően alacsonyan tartható az általános bérszínvonal, amint azt az ír jegybank is kikotyogta. (Not enough migrants arriving to keep pay down – Central Bank, independent.ie, 2019. július 30.) Az Európai Szovjetunió ötvenéves terve tehát az őshonosok számára: soha le nem járó és kötelező békekölcsönjegyzés a nyakukra telepített néger és muszlim milliók békéjének és békességének megváltása fejében – fejpénz (dzsizja) gyanánt, hogy a nyakukon maradhasson a fejük, legalábbis ideiglenesen.

Ami pedig Soros ötletét illeti, magától adódik a felvetés: ha makro- (állami) szinten kivitelezhető és működik, akkor mikro- (állampolgári) szinten nyilván még inkább. Ha tehát ki tudja lobbizni a banksztercimboráinál, hogy az állampolgároknak is csak egy minimális kamatot kelljen fizetniük a tőlük felvett kölcsönök után, és mindezt a tőketartozás lejárati idejének a végtelenítésével, akkor népszerűsége minden bizonnyal az egeket ostromolná világszerte. Talán még nálunk is. Remélhetőleg ez eléggé inspiráló számára ahhoz, hogy akcióba lépjen. Csak várjuk ki.