Maradj velünk kapcsolatban:
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE

Kövess minket: TELEGRAM — VK — TWITTER

Izrael által megalakulása óta mindössze a második alkalommal beterjesztett intézkedést, a „holokauszttagadás” elleni küzdelmet célzó határozatjavaslatot az ENSZ Közgyűlése konszenzussal elfogadta.

„Az állásfoglalás a nácik által a hitleri végső megoldás megvalósításának koordinálására szervezett Wannsee-konferencia 80. évfordulóján került elfogadásra a plénum által” – írja az Új Kelet című zsidó szupremácista lap.

Izrael először 2005-ben terjesztette a Közgyűlés elé azt a határozat javaslatot, amely révén a testület az auschwitzi koncentrációs tábor szovjetek általi elfoglalásának évfordulóját, január 27-ét a „holokauszt nemzetközi emléknapjává” nyilvánította.

A zsidó állam ENSZ nagykövete, Gilád Erdán által a plénum elé terjesztett kezdeményezést, A/76/L30 határozat számmal, 114 ország támogatásával az ENSZ Közgyűlése bejegyezte.

A várakozásoknak megfelelően csak Irán lógott ki a sorból. Az Iszlám Köztársaság képviselője, országa nevében – amelynek vezetői nagy múltra tekintenek vissza a holokauszt hitelességének megkérdőjelezésében – azt mondta, hogy a határozat Izrael újabb kísérlete, hogy „kihasználja a zsidó emberek múltbeli szenvedését az elmúlt hét évtizedben elkövetett bűncselekmények fedezeteként.”

Teherán azonban korábban nem fizette be az ENSZ-tagsági díját, amely különböző [vétó] jogokat biztosítana számára, ilymódon küldöttsége megfosztva a kikényszeríthető hivatalos szavazás jogától, amellyel megbuktathatta volna a javaslatot, nem járt sikerrel és végül a kezdeményezést konszenzussal jóváhagyták.

Az állásfoglalás egy konkrét besorolással jelöli meg a „holokauszt tagadását”, a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (International Holocaust Remembrance Alliance – IHRA) által összeállított munkadefiníciót használva. Ezenkívül a jelenség üldözése érdekében az aláíró országok által várhatóan meghozható intézkedéseket is előírja, ugyanakkor megköveteli, hogy a közösségi média hálózatai távolítsák el azokat a bejegyzéseket, amelyek az IHRA definíciója szerint érintettek az elhajlásban.

Erdán az állásfoglalást ismertető beszédében hangsúlyozta, hogy „a holokauszt tagadása rákként terjed. Szemünk láttára terjedt el. Azért terjedt el, mert az emberek úgy döntöttek, hogy felelőtlenek és kitérnek a felelősségre vonás elől.”

„Ahogy a holokauszt túlélők száma csökken, a holokauszt tagadása úgy növekszik ijesztő sebességgel. A túlélők számának csökkenésével egyidejűleg a fiatalabb generációkat a közösségi médiában arra tanítják, hogy kételkedjenek a valóságban, és bízzanak a megtévesztésben” – folytatta, hozzátéve azt is, hogy a közösségi platformok „kibújnak a felelősség alól.”

Ugyanakkor felhívta a figyelmet a szolgáltatók „felelősségére”, akik arra hivatkoznak, hogy ők csak a felületet és a szolgáltatást biztosítják, így a tartalom nem kérhető számon rajtuk és kijelentette, hogy „kikerülve a felelősséget, a gonoszság egyre inkább nőni fog, ilymódon a közösségi média óriásai nem bújhatnak el többé a platformjaikon terjedő gyűlölet mögé”.

A kezdeményezéshez „társsegítőként” a cionisták által megszállt Németország is csatlakozott, amikor felajánlotta segítségét a tárgyalási folyamatban.

„Németország történelmi felelőssége, hogy életben tartsa a holokauszt emlékét, és teljes mértékben tudatában vagyunk annak, hogy ezzel kapcsolatban különleges kötelezettségeink vannak” – nyilatkozta Antje Leendertse, az ENSZ német megbízottja a határozat elfogadása után.

      

Maradj velünk kapcsolatban:
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE