Egy 2004-es ásatás során bukkantak rá 17 ember, főleg gyermekek maradványaira egy északkelet-angliai, középkori kútban.

A maradványok elemzéséből kiderült, az áldozatok 5–10 év közötti zsidó származású személyek voltak, akiket valószínűleg antiszemita indíttatásból tettek el láb alól a helyi kereszteslovagok 1190 körül.

Az északkelet-angliai Norwich területén végzett ásatások során feltárt maradványok közül hat ember DNS-ét vizsgálták meg a londoni természettudományi múzeum, valamint brit és német egyetemek kutatói.

A kutatók erőteljes egyezéseket találtak a modernkori askenázi zsidók DNS-ével.

A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány szerint a leletek egybevágnak egy történetileg is feljegyzett antiszemita pogrommal, amelyet helyi kereszteslovagok és segítőik vittek véghez 1190. február 6-án, Norwichban.

Kifejezetten antiszemita jellegű zavargásról számol be a korszak egyik krónikása, Ralph de Diceto is Imagines Historiarum II. című művében. Azt írja: „A Jeruzsálembe igyekvők közül sokan elhatározták, hogy először a zsidókra törnek, mielőtt a szaracénokra rontanának”.

A krónikából kiderül: 1190. február 6-án a városban minden zsidót lekaszaboltak, akit csak otthonában találtak, csak néhány túlélő volt, aki a helyi kastélyba menekült.

A kútban talált maradványok elemzéséből kiderült, hogy a vizsgált, 5–10 éves áldozatok rokonok voltak, DNS-ük pedig olyan genetikai betegségek nyomait tartalmazta, amelyek ma leginkább a zsidóság egyik legősibb ága, az askenázi zsidók népességében fedezhetők fel.

A maradványok egyedi elhelyezése is arra utalt, hogy az áldozatok tömeges, betegség miatti elhalálozás vagy mészárlás áldozatai lehetnek, ugyanis szokatlan pozícióban, fejjel lefelé voltak a kútba dobálva.

Korábban az ősi zsidó maradványok DNS-ét nem lehetett megvizsgálni a sírok megbolygatását tiltó vallási előírások miatt, ezért a lelet újdonságként szolgálva azt tanúsítja, hogy az ismert genetikai betegségek az eddig becsült 600 évnél hosszabb ideje lehetnek jelen az askenázi populációban.