Kövess minket -on és -en!

Jogerőre emelkedett az egykori auschwitz-birkenaui munkatábor egyik utolsó élő őrét, Oskar Gröninget meghurcoló ítélet - közölte a német szövetségi legfelső bíróságra hivatkozva az MTI.

A most 95 éves német férfit négy év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélték, mert arra jutottak, hogy zsidók százezreinek legyilkolásában bűnrészes.

A legfelsőbb bíróság helybenhagyta a lüneburgi tartományi bíróság tavaly júliusi ítéletét, amelyben azt mondták, hogy legkevesebb háromszázezer gyilkosságban bűnrészeses a táborban 1944. május 16-tól július 11-ig, az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) idején végzett szolgálatai miatt az idős német úr.

A védelem a vádlott felmentését kérte a bíróságtól, majd az ítélet felülvizsgálatát kérte. A legfelső bírósághoz fordult több mellékvádló is, ők azt akarták elérni, hogy ne bűnrészesként, hanem társtettesként ítéljék el az egykor a Waffen-SS kötelékében szolgálató német matuzsálemet. A legfelsőbb bíróság minden felülvizsgálati kérelmet elutasított.

A jogerős ítélet szerint Gröning számos okból bűnös a tömeggyilkosságokban. Az SS tagjaként legkevesebb három napon (!) a tábor vasútállomásának peronján teljesített szolgálatot, legfőbb feladata az Auschwitzba szállított emberek csomagjainak őrzése (!) volt. "Jelenléte a rámpán a fenyegetettség érzésének fenntartásához is hozzájárult, aminek az volt a funkciója, hogy csírájában fojtsa el az ellenállás és a menekülés gondolatát" - fejtette ki nézeteit a bíróság arról, hogy szerintük miképpen lett tömeggyilkos Oskar Gröning.

Az auschwitzi könyvelő néven is emlegetett idős úr a legfelsőbb bíróság szerint abban is bűnös, hogy hasznosították a táborba szállított zsidók értéktárgyait, és feladatai közé tartozott a zsidók felügyelete, valamint a menekülési kísérletek megakadályozása.

Kövess minket -on és -en!

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

Egy aktív életmód- és önvédelmihálózat az edzés és testvériség szellemében ismerteti meg az amerikai tinédzsereket a nemzetiszocialista, fajvédő ideológiával. 

Egy héttel ezelőtt Lyonban antifasiszták csoportosan halálra rugdostak egy 23 éves hazafias diákot, Quentin Deranque-t.

Egy namíbiai helyi politikus, aki a Führer nevét viseli, sorozatban ötödször is mandátumot fog szerezni, a szavazatok 85 százalékának megszámlálása után.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

1944. február 15-21. között Magyarországra látogatott Lorenz SS-Oberführer, a VoMi vezetője, hogy tárgyalásokat folytasson Basch népcsoportvezetővel a toborzások eddigi elért és a jövőben elérendő eredményeiről.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Hans Baur altábornagy évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.