Tömeggyilkosságért csukják börtönbe a 95 éves auschwitzi könyvelőt

Kövess minket -on és -en!

Jogerőre emelkedett az egykori auschwitz-birkenaui munkatábor egyik utolsó élő őrét, Oskar Gröninget meghurcoló ítélet - közölte a német szövetségi legfelső bíróságra hivatkozva az MTI.

A most 95 éves német férfit négy év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélték, mert arra jutottak, hogy zsidók százezreinek legyilkolásában bűnrészes.

A legfelsőbb bíróság helybenhagyta a lüneburgi tartományi bíróság tavaly júliusi ítéletét, amelyben azt mondták, hogy legkevesebb háromszázezer gyilkosságban bűnrészeses a táborban 1944. május 16-tól július 11-ig, az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) idején végzett szolgálatai miatt az idős német úr.

Hírek

A védelem a vádlott felmentését kérte a bíróságtól, majd az ítélet felülvizsgálatát kérte. A legfelső bírósághoz fordult több mellékvádló is, ők azt akarták elérni, hogy ne bűnrészesként, hanem társtettesként ítéljék el az egykor a Waffen-SS kötelékében szolgálató német matuzsálemet. A legfelsőbb bíróság minden felülvizsgálati kérelmet elutasított.

A jogerős ítélet szerint Gröning számos okból bűnös a tömeggyilkosságokban. Az SS tagjaként legkevesebb három napon (!) a tábor vasútállomásának peronján teljesített szolgálatot, legfőbb feladata az Auschwitzba szállított emberek csomagjainak őrzése (!) volt. "Jelenléte a rámpán a fenyegetettség érzésének fenntartásához is hozzájárult, aminek az volt a funkciója, hogy csírájában fojtsa el az ellenállás és a menekülés gondolatát" - fejtette ki nézeteit a bíróság arról, hogy szerintük miképpen lett tömeggyilkos Oskar Gröning.

Az auschwitzi könyvelő néven is emlegetett idős úr a legfelsőbb bíróság szerint abban is bűnös, hogy hasznosították a táborba szállított zsidók értéktárgyait, és feladatai közé tartozott a zsidók felügyelete, valamint a menekülési kísérletek megakadályozása.

Kövess minket -on és -en!

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

Egy héttel ezelőtt Lyonban antifasiszták csoportosan halálra rugdostak egy 23 éves hazafias diákot, Quentin Deranque-t.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Immár világos, hogy az Irán elleni háború elindításakor Donald Trump súlyosan alábecsülte Irán kormányát, katonai erejét és népét. Irán megtámadása során ismét a cionista érdekeket helyezte az amerikaiak és a világ érdekei elé.

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának „Rewards for Justice” (RFJ) programja akár 10 millió dolláros jutalmat kínál azoknak, akik olyan információkkal szolgálnak, amelyek négy, az amerikai kormány által külföldi terrorista szervezetnek (FTO) minősített, Európában működő antifa csoport pénzügyi működésének megzavarását eredményezhetik.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

A Szent István csatahajó építése idején nemzeti ügy volt, a sajtó rendszeresen nyomon követte a magyar hajógyártás legnagyobb vállalkozásának minden mozzanatát.

Több mint száz éven át működött katonai létesítményként. Wünsdorf-Waldstadt városát sokáig csak Kis-Moszkvaként emlegették, ahonnan mindennap indult vonat a rendes, nagy Moszkvába.

A világháborús légi harcokban a légi fölényt a vadászgépek vívták ki. Azok teljesítményében pedig igen nagy szerepe volt a hajtóművek teljesítményének. A mostani cikkünkben ennek járunk utána a Luftwaffe esetében.

1945-től 1990-ig, kerek 45 éven át Magyarországnak a szovjet csapatok általi, 1944–1945-ös elfoglalását "felszabadítás" névvel illették az alsó-, közép- és felsőoktatásban.

Noha gyászoljuk az eltávozását még 25 év után is, de tudjuk, hogy ő nem halt meg idő előtt, mint ahogy a „senki ember” meghal.

A kritikai fajelmélet nem annyira társadalomkritika, mint inkább a társadalmi felforgatás projektje két premisszával.

Az SS Vezetési Főhivatalának felállítási utasítását követően (1944. november 2.) Grassy József, az SS 25. fegyveres-gránátoshadosztályának parancsnoka törzsével Zalaszentgróton rendezkedett be.

Nincs annál szórakoztatóbb, mint amikor a balliberálisok azzal szembesülnek, hogy a való világ jelenségei ellentmondanak az ideológiai dogmáiknak.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Az amerikai feketék sok olyan dologban hisznek, ami nem létezik, olyannyira, hogy azt lehet mondani, egy másik dimenzióban élnek, miközben a miénkben beszélnek.

Benito Mussoliniről és fasiszta rendszeréről az amerikaiak olyan képet alkottak, amely jelentős mértékben a második világháborús propaganda terméke.

519 ellenséges harckocsi, csaknem 1000 harcjármű, 150 löveg, 4 páncélvonat, 70 partra szállító jármű, egy-egy cirkáló, romboló és csatahajó kilövése – röviden így foglalható össze az egyik legeredményesebb, legtöbb kitüntetéssel rendelkező második világháborús német katona, a pilótaász Hans-Ulrich Rudel katonai teljesítménye.