Maradj velünk kapcsolatban:
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE

Kövess minket: TELEGRAM — VK — TWITTER

A migránsok európai inváziója, a világjárvány és az ukrajnai háború Szerbiában is a szélsőjobbnak kedvezett, amely a Facebookról és a Twitterről történt kitiltását követően a Telegramon vetette meg a lábát.

A belgrádi Vreme hetilap és hírportál elemzése szerint a szerb szélsőjobb „átalakuláson” ment keresztül az elmúlt tizenöt évben, a nagy utcai tiltakozásokat követően a közösségi médiába költözött át, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború hatására azonban megkezdődött az „újraébredés kora” és az új tagok bevonzása.

Dubravka Stojanović, a belgrádi Filozófiai Kar történészprofesszora, a jobboldali szervezetek kutatója, az említett hetilapnak/portálnak nyilatkozva úgy vélte, hogy minden a szélsőjobb malmára hajtja a vizet, ami az elmúlt években történt.

Stojanović hozzátette, hogy a szerb szélsőjobb „minden erejét az emberek egzisztenciális félelmeiből meríti”, ami lehetővé teszi számukra, hogy „erős érzelmekkel operálva éljenek vissza ezekkel a félelmekkel”.

A 2021 augusztusi és szeptemberi vakcinaellenes tiltakozásokhoz a szélsőjobboldali csoportok tagjai is csatlakoztak, bár nem feltétlenül ők vezették vagy szervezték azokat.

Zoran Buljugić, az egyik ismert szerb nacionalista – aki gyakran házigazdája azoknak a rendezvényeknek, amelyeken német nacionalista partnerekkel tűnik fel, és egyben a Szerbiáért élek mozgalom szakértői tanácsának elnöke is. A mozgalmat Jovana Stojković vezeti, Buljugić és Stojković is a Saša Radulović vezette Szuverenisták (Suverenisti) listáján szerepelt az áprilisi választásokon, de nem érték el a parlamenti küszöböt, ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy a szerb szélsőjobb megjuhászodott.

A szélsőjobboldali nézetek terjesztésének új közösségi platformja Szerbiában is egyértelműen a Telegram, miután a Facebook és a Twitter algoritmusai „rosszindulatú tartalomnak” minősítik a bejegyzéseiket és blokkolják a nacionalista személyeket. Ugyanakkor a Telegramon nincsenek korlátozások.

A szervezeteknek a honlapjait időnként törlik az internetről is, mint például a Szerb Nemzeti Front honlapjával korábban már előfordult, bár azért ez nem számít általános jelenségnek.

A Szerb akció (Srbska akcija) nevet viselő profilnak a Telegramon mintegy 1200 követője van, ami nem sok, de nem is kevés, viszont működő honlappal rendelkeznek, amelyen a legutóbbi cikkek egyike a szerb hatalom visszaállításáról szól Koszovó északi részén, de írtak a „bűzös” EuroPride-ról és Srebrenica szerb részről 27 évvel ezelőtt történt felszabadításáról is. Korábban ők is a járvánnyal kapcsolatos elméletekről cikkeztek, és eltervezték Belgrád megtisztítását az LMBT-emberektől, de foglalkoznak az ukrajnai háborúval kapcsolatos témákkal is.

A honlap a Hőstett és harc! alcímet viseli, felkiáltójellel, és ennek szellemében cikkek és fotók jelennek meg a Donbászban harcoló és a Szerb Akcióval együttműködő orosz nacionalista önkéntes egységről, a Birodalmi Légióról (Imperijska legija), amely vallásháborúnak tekinti mindazt, ami Ukrajnában történik. A Vreme értékelése szerint radikális nézetei miatt ezt az egységet még a hivatalos Kreml sem kedveli, erre azonban a belgrádi hetilap nem hoz fel bizonyítékokat.

A szintén a Telegramon működő Zentrope csatornának körülbelül 1300 követője van, ugyanakkor a Carostavniknak csak alig ötszáz, nekik viszont van honlapjuk a Blogspoton, amelyen a Wehrmachttal együttműködő Dimitrije Ljotić szerb fasiszta politikust, az egykori fasiszta Zbor alapítóját tanítóként tisztelik.

A nacionalisták csatornáit kedvelők és követők nem feltétlenül tagjai ezeknek a szervezeteknek, viszont nagyon sokan vannak, akik legalább részben szimpatizálnak az elképzeléseikkel, ők viszont láthatatlanok és megszámolhatatlanok.

A Vreme szerint ez arra utal, hogy a szerb társadalom erőteljesen hazafias része elfogadja a nacionalista ideológiákat, és szerbnek, nem pedig szélsőségesnek tekinti az antiglobalista eszméket.

Azok a szélsőjobboldali szervezetek és vezetők jó része, amelyek, illetve akik a nyugati orientáltságú erők vezetése alatt álló Szerbiában működtek a kétezres évek első évtizedében, akkori formájukban ma már nem léteznek. Ez vonatkozik például az Obrazra vagy az 1389 mozgalomra, valamint azok összes későbbi derivátumára.

Jovan Bajford szociálpszichológus szerint ennek az az oka, hogy sok eszme és elképzelés, mint például az Oroszország iránti szimpátia, Koszovó problémájának előtérbe helyezése vagy éppen a 90-es évek háborúinak szemlélete – nagyrészt megegyezik azzal, amit a Szerbiában kormányzó Szerb Haladó Párt képvisel.

A Szerb Akció, a Zentropa és a Carostavnik hivatalosan nem támogatja a jelenlegi szerbiai kormányzatot, de mint beszédeikből és cikkeikből kiderül: barátibb pillantásokat vetnek rájuk, mint az elődeikre.

A tervek szerint szeptemberben rendezik meg Belgrádban az Europride-ot, és hogy ezek a szervezetek erre miként reagálnak, az majd kiderül, ám mindenesetre máris látható a növekvő ellenszenv a buzifelvonulással szemben.

Egyáltalán nem zárható ki, hogy a jobboldali parlamenti ellenzék egyes részei hangosan tiltakoznak majd az esemény ellen, ami mozgósíthatja és arra késztetheti a parlamenten és a Szerb Haladó Párton belüli és kívüli szélsőjobboldali erőket, hogy az utcán hallassák a hangjukat.

Tovább gerjesztheti a feszültséget, hogy növekszik a szerb ortodox egyház berkeiben uralkodó ellenszenv az LMBT-propaganda iránt, aminek a napokban már nyilvános jelei is voltak.

Egyelőre úgy néz ki, hogy a buzifelvonulás még megtartható, bár tekintve a szerb elnök legutóbbi televíziós interjújára, már ez sem biztos, Aleksandar Vučić ugyanis nem zárta ki, hogy a felvonulásra „biztonsági okokból” nem kerül sor.

      

Maradj velünk kapcsolatban:
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE

      

Maradj velünk kapcsolatban:
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE