Kövess minket -on és -en!

Interjút adott a Magyar Jelennek T. Zoltán, akit viperákkal és paprikasprayvel felfegyverkezett antifabűnözők vertek össze február 10-én egy budapesti dohánybolt előtt.

A férfi a lapnak elmondta, a „bűne” mindössze annyi volt, hogy terepmintás nadrágot és katonai bakancsot viselt.

– Az első és legfontosabb kérdés: hogy vagy?

– Köszönöm, most már javulgatok azért. Sokkal jobb a közérzetem – minden szempontból. Még a jobb szemem nem az igazi, de már az is sokat javult. Illetve a bordám, amit vagy viperával vagy boxerrel ütöttek, még minden reggel fáj, sőt napközben is bizonyos mozdulatoknál. Éjszaka pedig nagyjából olyan, mint ha teniszlabdán aludnék.

– Az eddigi egyetlen interjúdban, amit a Pesti Srácoknak adtál, arról beszéltél, hogy a postán szólított meg ismeretlenül egy magyar nő, hogy mész-e a Kitörés túrára. Mit válaszoltál neki?

– Azt, hogy még egyszer sem vettem részt a túrán, és idén sem tudok menni, mert vasárnap dolgoznom kell. Ugyanakkor azt is elmondtam, hogy vannak ismerőseim, akik mennek.

Azt már csak neked teszem hozzá, hogy egyébként szó sincs róla, hogy elhatárolódnék a Kitörés túrától, úgy gondolom, a teljesítésével méltó módon lehet megemlékezni a hazáért elesett katonahősökről.

– A nőn kívül, aki megszólított, volt más magyar a téged hátulról, viperákkal megtámadó antifa csoportban?

– Ezt nem tudom megmondani, mert a támadás közben egyikőjük sem szólalt meg. Csak utólag értesültem róla, hogy a többi esettel együtt 15 elkövetőt azonosítottak, akik közül 11 külföldi, 4 pedig magyar.

– Mit gondolsz, miért pont téged támadtak meg?

– Ezt egyedül ők tudják. Amikor megtámadtak, fogalmam sem volt róla, mi történik, de a rendőrök szerint – illetve utólag összerakva a képet – a ruházatomat szúrhatták ki.

Terepszínű nadrág és katonai surranó volt rajtam.

– Tagja vagy olyan szervezetnek, ami az antifabűnözők megítélése szerint „kirekesztőnek”, „rasszistának”, esetleg „neonácinak” minősülhet?

– Nem. Mindössze egy X. századi hagyományőrző íjászegyesület tagja vagyok, aminek semmi köze a politikához. De nem hiszem, hogy ennyire képben lettek volna, valószínűleg tényleg a ruházatom miatt kerültem a célkeresztjükbe.

– Korábban ért bármilyen atrocitás az öltözködésed miatt?

– Nem. Ez volt az első.

– Ha jól tudom, jelenleg vidéken tartózkodsz, családi körben. Tervezed, hogy visszatérsz a budapesti munkahelyedre?

– Nehéz kérdés. Eddig azt gondoltam, hogy mivel nem kifejezetten a személyem ellen irányult a támadás, hanem a ruházatom alapján szúrtak ki, a felépülésemet követően visszamegyek dolgozni a gazdagréti dohányboltba. Viszont a családom éppen a napokban közölte velem,

hogy ha újra a fővárosban leszek, egy nyugodt percük sem lesz.

Bennem nincs félsz, de miattuk elgondolkodtam.

– Több baloldali portál is legitimálta az antifa támadásokat, a HVG egyik bloggere például azt írta: „a neonácik egynémelyikét el nem ítélhető módon összeverték”. Mit gondolsz erről?

– Azt kívánom a szerzőnek, hogy őt is olyan „el nem ítélhető módon” verjék össze, mint engem és a másik hét ártatlan áldozatot. El nem tudom mondani, mennyire felháborítanak az ilyen vélemények. Hogy létezhetnek ennyire gonosz emberek, akik így gondolkodnak?!

Egyébként pedig nem vagyok neonáci.

– Voltak, aki az eset után megkerestek és támogatást nyújtottak bármilyen szempontból?

– Igen. Ismerősök és ismeretlenek is megkerestek, hogy kifejezzék jókívánságaikat. Ez hatalmas erőt adott és nagyon jól esik még most is. A támadást követő három napom végig azzal telt, hogy Messenger-üzentekre és SMS-ekre válaszolgattam. Illetve talán elmondhatom, hogy anyagi jellegű támogatásokat is kaptam.

– Most már szinte biztosra vehető, hogy a támadóid antifabűnözők voltak. Mit gondolsz a Mi Hazánk javaslatáról, miszerint terrorszervezetté kellene nyilvánítani az Antifát?

– Abszolút támogatom. Donald Trump Amerikában már megpróbálkozott ezzel, de nem járt sikerrel.

Remélem, itthon a kormány elejét veszi az olyan támadásoknak, mint ami engem is ért, és terrorszervezetté nyilvánítja az Antifát.

– Mit üzensz a többi áldozatnak?

– Sajnálatomat és szolidaritásomat fejezem ki feléjük – annál is inkább, hogy hölgyek is vannak közöttük. És persze mindannyiuknak mielőbbi teljes gyógyulást kívánok!

Kövess minket -on és -en!

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

A német rendőrség a minap másodszorra hajtott végre több tartományban razziát a Der Schelm nevű nemzetiszocialista könyvkiadó ellen. Ezzel egyidőben Spanyolországban és Lengyelországban is végrehajtottak az ottani hatóságok házkutatásokat a német rendőrállam kérésére.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Tíz éve T. L. és dr. Kőfaragó-Gyelnik Vilmos barátaimmal a budai hegyek s villák között sétálgattunk. Tele aggodalommal mérlegeltük a lehetőségeket és tárgyaltuk meg Horthy Miklós kormányzó október 17-re tervezett, de a német elhárító szolgálat által már ismert „kiugrási szándékát”.

Amerikában a Goldman Sachs korábbi vezérigazgatója egy 2008-as típusú válság szagát érzi. Lloyd Blankfein, aki 2006 és 2018 között vezette a bankot, megkongatta a vészharangot a 3 billió dolláros amerikai magánhitelpiacon. 

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Több órára csatatérré változtak Torinó utcái, ahol szélsőbaloldali tüntetők csaptak össze a rendőrökkel szombaton. A baloldali pártok Milánóban is tüntettek az amerikai idegenrendészet (ICE) embereinek jelenléte ellen a téli olimpiai játékokon.

Lakossági bejelentés alapján egy körülbelül 25 fős, Wehrmacht-egyenruhát viselő csoportot igazoltatott szombaton a berni kantoni rendőrség a Simmental-völgyben.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.