Kövess minket: TELEGRAMVK — HUNDUB

Valaha, réges-régen, még a II. világháborúban volt egy erődítményekből álló védvonal, melyet a később legyőzhetetlennel minősített szovjet haderő sem tudott áttörni. Árpád-vonalnak hívták…

A Magyar Királyi Honvédség három védelmi vonalat jelölt ki a várható orosz támadással szemben, a Kárpátok előhegyeiben húzódó Hunyadi-állást, a valójában soha ki nem épült Szent László-állást és a Keleti-Beszkidektől a Berecki-havasokig húzódó, Árpád-vonalat.

Az Árpád-vonal két végpontja között légvonalban több, mint a 600 kilométer a távolság. Nem volt kis vállalkozás a kiépítése. Még az is kérdéses volt, hogy érdemes-e egyáltalán ilyen védvonalak kiépítésével foglalkozni, hiszen a németek már a háború elején bebizonyították, az áttörhetetlennek hitt erődrendszerek nagyon jól festenek egy szemlén, de nem sokat érnek a valóságban. Ékes példa volt erre a franciák remekül, az I. világháborús tapasztalatok alapján kiépített Maginot-vonala, amelyet a Wehrmacht nem csupán trükkösen megkerült, de három helyen át is tört. A hasonló szovjet védvonalak sem tudtak ellenállni a Blitzkriegnek (villámháború), Vörös Hadsereg nem tudta velük feltartóztatni az akkor még nyerésben lévő németeket.

A magyar védvonal terveinek kidolgozásához már 1940 őszén hozzákezdett az Erődítési parancsnokság. Természetesen szó nem volt – de anyagi lehetőség sem – a Maginot-vonalhoz hasonló erődítményrendszer kiépítéséről. Az Árpád-vonal a terepviszonyok adta lehetőségeket kihasználó, vasbetonból épített tüzelőállásokból és az azokat támogató védelmi létesítményekből, figyelőállások álló rendszer volt. Kiépítése szinte az utolsó pillanatig, egészen 1944-ig tartott.

És hogy vizsgázott?

Kiválóan. A dübörgő szovjet gőzhenger, a 4. ukrán front 1944 augusztusától három ízben próbált áttörni az erődzáron, mindannyiszor sikertelenül. A hihetetlen ember és anyagi fölényben lévő támadó erők nem boldogultak az ezeréves magyar határokat védő magyar és székely határőr csapatokkal.

Aztán 1944. augusztus 23-án –már az első világháborúból jól ismert módon – Románia szövetségest váltott, így a 3. és 4. Ukrán front szabad utat kapott, délről megkerülhette a Kárpátokat. Ez az átkaroló hadművelet azzal jár, hogy a védelmi rendszernél rendületlenül kitartó csapatokat ki kellett vonni az állásaikból, nehogy körbe zárhassa őket a Vörös Hadsereg. A magyar kormány ekkor még nem látta elérkezettnek az időt a háborúból való kiugrásra, ezért – a németekkel közösen – ellentámadást indítottak. A 2. magyar hadsereg helytállásának köszönhetően az egyesült szovjet és román erők közel egy hónapig nem voltak képesek betörni az Erdélyi-medencébe, így nem sikerült kivitelezniük a tervüket, a Kárpátalján harcoló 1. magyar hadsereg és német csapatok bekerítését.

A többi meg - ahogy mondani szokták -, történelem. Az oroszokat már nem lehetett megállítani. Szeptember 21-én fel kellett adni Aradot és a szovjetek huszonharmadikára elérték Magyarország trianoni határait.

Az iskolai történelemkönyvekben sokáig úgy szerepelt – magam is így tanultam -, hogy a támadó Vörös Hadsereg Battonyánál lépte át a magyar határt. A legenda szerint azért állította ezt a szocialista történetírás, mert a kommunista rezsim nagyhatalmú külügyminisztere, Puja Frigyes e község szülötte volt. A valóság az, hogy a Lökösháza-Battonya-Nagylak vonalában több ponton is a mai Magyarország területére léptek.

Az Árpád-vonalról még csak annyit, hogy a szovjetek a háború alatt és után is több tanulmányt készítettek a magyar védelmi rendszerről, elvégre ez volt Európában, a II. világháború idején, az egyetlen védelmi vonal, melyet a támadók nem tudtak harcban elfoglalni.

Fotóarchívum

walter-krueger-nemet-waffen-ss-tabornok-a-fuehrer-szueletesnapjan-egy-tigris-nehezharckocsin-allva-tart-beszedet-1943-aprilis-20
pzkpfw-vi-ausf-e-tiger-i-nehezharckocsik-a-csatamezon-oryol-oroszorszag-tersegeben-1943-julius
nemet-katonak-franciaorszagban-a-6-hetes-villamhaboru-soran-sean-varosaban-1940
adolf-hitler-fuhrer-es-kancellar-megerkezik-a-nemzetiszocialista-nemet-munkaspart-nagygyulesere-a-nurnbergi-zeppelin-mezon-1938-szeptember-6
nemet-sdkfz-9-fallanctalpas-vontat-egy-tigris-nehezharckocsit-a-citadella-hadmuvelet-elokeszueleti-koezben-kurszk-szovjetunio-1943-junius
elfeledett-tortenelem-a-iii-birodalom-emlekezetes-pillanatai-szinesben-2
a-hitlerjugend-ifjainak-felvonulasa-wormsban-nemetorszagban-1938
nemet-katonak-egy-stug-iii-as-fedezekeben-a-keleti-fronton-1943
elfeledett-pillanatok-a-tortenelemben-a-iii-birodalom-ritkan-latott-szines-fotoi-2
a-ii-vilaghaboru-cenzurazott-pillanatai-keleti-front-1941
a-hitlerjugend-tagjai-a-harci-kikepzes-reszekent-tavkoezlesi-kabelt-fektetnek-1930-as-evek
wehrmacht-gyalogsag-es-panzerkampfwagen-vi-tiger-i-nehezharckocsi-a-keleti-fronton-1944-januar
adolf-hitler-a-bajtarsaival-jobbrol-a-negyedik-mint-szakaszvezeto-a-franciaorszagi-fromelles-tersegeben-1916
nemet-harckocsizok-panzer-vi-tiger-i-nehezharckocsi-seruelt-lanctalpat-cserelik-kurszk-tersegeben-a-keleti-fronton-1943-junius
a-leibstandarte-ss-adolf-hitler-panceloshadosztaly-tigris-tankja-eszak-franciaorszagban-1944-tavasz
adolf-hitler-es-dr-robert-ley-latogatasa-az-ordensburg-vogelsang-nemzetiszocialista-elitkepzo-iskolaban-eszak-rajna-vesztfaliaban-1937-aprilis-20
adolf-hitler-az-birodalmi-vezetokepzo-iskola-elso-vegzos-osztalyaval-muenchenben-1931-julius
adolf-hitler-jobbrol-a-masodik-mint-szakaszvezeto-a-franciaorszagi-fromelles-tersegeben-a-bajtarsaival-1915-majus
adolf-hitler-az-1923-as-muencheni-hatalomatveteli-kiserlet-evfordulojan-tartott-felvonulason-muenchenben-1933-november-9
adolf-hitler-a-bajtarsaival-balra-lent-mint-szakaszvezeto-a-franciaorszagi-fournes-en-weppes-tersegeben-1916-julius
gerhard-bremer-a-leibstandarte-divizio-ss-obersturmfuhrere-mosolygo-ukran-lanyokkal-pozol
pz-kpfw-vi-ausf-b-tiger-ii-koenigstiger-nehezharckocsik-es-legenyseguek-pihenon-nyugat-magyarorszagon-1945-tavasz
a-hitlerjugend-tagjainak-harcaszati-kikepzese-nemet-tisztek-altal-1930-as-evek
a-kampfgruppe-peiper-tigris-nehezharckocsija-villers-bocage-tersegeben-franciaorszagban-1944
a-das-reich-ss-panceloshadosztaly-tiger-i-nehezharckocsijai-kurszk-tersegeben-oroszorszagban-1943-junius
erhard-milch-hermann-goering-adolf-hitler-es-sa-vezer-viktor-lutze-a-luftwaffe-horst-wessel-repueloszazadanak-alapitasakor-1936-aprilis
a-vilaghaboru-kitoeresekor-a-muencheni-odeonsplatzon-tartott-gyulesen-adolf-hitler-tunik-fel-a-toemegben-1914-augusztus-2
a-121-szamu-kiralytigris-nehezharckocsi-a-balatonnal-a-tavaszi-ebredes-offenziva-idejen-1945
nemet-pzkpfw-vi-ausf-e-tiger-i-nehezharckocsi-es-szemelyzete-a-harkov-szetlott-belvarosaban-ukrajnaban-1943
adolf-hitler-bejelentette-az-amerikai-egyesuelt-allamok-elleni-haduezenetet-a-nemet-reichstag-tagjainak-a-kroll-operahazban-berlinben-1941-december-11