rudolf-hess-a-beke-martirja-polo
waffen-ss-florian-geyer-ss-lovashadosztaly-polo
nagy-magyarorszag-polo
white-pride-world-white-polo
waffen-ss-langemarck-onkentes-ss-granatoshadosztaly-polo
thor-mit-uns-viking-runa-noi-triko
schwarze-sonne-viking-fekete-nap-odinista-ferfi-triko
waffen-ss-leibstandarte-ss-adolf-hitler-panceloshadosztaly-lssah-polo

A nagyhatalmak magyar szempontokat elutasító álláspontja és a felvidéki magyarokat sújtó "nyomásgyakorlás" révén a prágai kormánynak 1946 elejére sikerült a magyar kormányt megegyezésre kényszerítenie a határmódosítás nélküli lakosságcseréről.

(Múlt-Kor)

Az egyezmény értelmében a csehszlovák hatóságok annyi magyart telepíthettek át Magyarországra, amennyi szlovák önként távozott onnan. A kitelepített magyarokat szállító első szerelvény 1947. április 12-én, az utolsó 1949. június 5-én indult, e két időpont között szinte naponta vitték a kijelölt családokat ingóságaikkal együtt Magyarországra. Az Országgyűlés április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját 2012. december 3-án ellenszavazat nélkül országgyűlési emléknappá nyilvánította.

Az 1918-ban az Osztrák-Magyar Monarchia romjain létrejött Csehszlovákia határai közé kisebbségként mintegy egymillió magyar is bekerült. A csehszlovák államot az 1938-as müncheni egyezményben a fasiszta Olaszország és a náci Németország - a nyugati nagyhatalmak asszisztálásával - feldarabolta. A többségében németek lakta Szudéta-vidék Németországhoz került, a Felvidék déli, magyarlakta sávját az 1938. november 2-ai első bécsi döntés visszaadta Magyarországnak. Szlovákia 1939. március 14-én kikiáltotta függetlenségét, másnap a magyar hadsereg bevonult Kárpátaljára, Cseh- és Morvaországot pedig közvetlen német fennhatóság alá vonták.

A második világháború után az újjáalakult Csehszlovákiában az 1945. április 5-ei kassai kormányprogram a magyarokat és a németeket kollektívan tette felelőssé az ország "felbomlasztásáért". Az Edvard Benes államfő által május és október között életbe léptetett és 1946-ban törvényerőre emelt dekrétumok közül 33 közvetlenül vagy közvetve e két nemzetiség alapvető jogait korlátozta, az 1945. augusztus 2-án hatályba léptetett 33. számú dekrétum pedig megfosztotta őket állampolgárságuktól is. A 88. számú rendelet lehetővé tette a közmunkaszolgálatot az ország teljes területén, e dekrétum nyomán 1945-46 telén mintegy 40 ezer felvidéki magyart deportáltak fűtetlen marhavagonokban a csehországi Szudéta-vidékre. A rendeletek emellett lehetővé tették a magyarok földjeinek elkobzását, elbocsátásukat állásukból, hivatalos nyelvhasználatuk és kulturális egyesületeik betiltását.

E dekrétumok kiadásában nagy szerepet játszott, hogy az 1945. júniusi potsdami konferencián a nagyhatalmak nem engedélyezték a magyarság egyoldalú kitelepítését, csak a lakosságcserét, a tiszta szláv állam megteremtésén fáradozó csehszlovák kormánynak ezért más módszereket kellett találnia a magyar kisebbség felszámolására. Kiűztek 36 ezer, 1938 előtt magyar állampolgárságú személyt, internálták a pozsonyi, a kassai, a komáromi magyarokat, lakásaikat elkobozták. Beindult a reszlovakizáció, ami lehetőséget adott "az évszázadok során elmagyarosodott szlovákoknak az anyanemzethez való visszatérésre", gyakorlatilag a vagyonelkobzástól és a kitelepítéstől való megmenekülésre, az állampolgári jogok megszerzésére. Az akció során 423 ezer megfélemlített, fenyegetett magyar adta be kérvényét, és a hatóságok 327 ezret nyilvánítottak közülük szlováknak.

A nagyhatalmak magyar szempontokat elutasító álláspontja és a felvidéki magyarokat sújtó "nyomásgyakorlás" révén a prágai kormánynak sikerült a magyar kormányt megegyezésre kényszerítenie a határmódosítás nélküli lakosságcseréről. Az 1946. február 27-én Budapesten aláírt lakosságcsere-egyezményt a magyar parlament 1946. május 14-én cikkelyezte be. Az egyezmény értelmében a csehszlovák hatóságok annyi magyart telepíthettek át Magyarországra, amennyi szlovák önként távozott onnan. A prágai kormány várakozásával ellentétben azonban - hiába folyt szabályszerű toborzási kampány a magyarországi szlovákok körében - mindössze 60 ezren (egész pontosan 59 774-en) jelentkeztek áttelepülésre, míg Szlovákiából 76 616 magyart szállítottak Magyarországra.

A kitelepített magyarokat szállító első szerelvény 1947. április 12-én, az utolsó 1949. június 5-én indult, e két időpont között szinte naponta vitték a kijelölt családokat ingóságaikkal együtt Magyarországra. A Szovjetunió teljes támogatását élvező Csehszlovákia a párizsi békekonferencián még azt is el akarta érni, hogy a reszlovakizáció és a lakosságcsere után megmaradt mintegy 200 ezer magyart is egyoldalúan áttelepíthesse, de ezt az amerikaiak megvétózták. Egy ideig több ezer magyart tartottak szlovákiai munkatáborokban, az érintett magyarok számát a cseh történészek 30-40 ezerre, a szudétanémet szövetségek negyedmillióra becsülik.

Az 1948. februári kommunista hatalomátvétel után enyhülés következett. Az 1948. október 25-ei törvény hűségeskü letétele után visszaadta a magyar nemzetiségűek állampolgárságát, a kényszer szülte reszlovakizációs nyilatkozatokat azonban csak 1954-ben érvénytelenítették. A két ország 1949. július 25-ei megállapodása értelmében az áttelepített magyarok vagyona fejében Csehszlovákia elengedte a Magyarország által fizetendő 30 millió dollárnyi háborús jóvátétel hátralévő részét. Ugyanakkor a Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezését, az elkobzott vagyonok visszaadását a kommunizmus összeomlása után sem Csehszlovákia, sem az 1993 óta önálló cseh és szlovák állam nem tűzte napirendre.

A magyar Országgyűlés 2012. december 3-ai határozatában rögzítette, hogy szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített magyarokról, valamint azt is, hogy támogatja a kitelepítéssel kapcsolatos megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését. Az Országgyűlés emellett kifejezte nagyrabecsülését mindazoknak, akiket az adott időszakban csehországi kényszermunkára deportáltak, és ebben a szenvedésekkel teli helyzetben is igyekeztek megőrizni magyarságukat.

wehmarcht-polo
panzerdivision-waffen-ss-totenkopf-ss-panceloshadosztaly-triko
waffen-ss-maria-theresia-ss-onkentes-lovashadosztaly-polo
valknut-runa-kor-odinista-viking-polo
wewelsburg-schwarze-sonne-fekete-nap-noi-triko
odin-es-holloi-hugin-es-munin-polo
schwarze-sonne-fekete-nap-kapucnis-pulover
heinz-guderian-wehrmacht-tabornok-polo

Fotóarchívum

a-nemet-grossdeutschland-hadosztaly-katonai-lanctalpat-cserelnek-egy-tigis-i-es-nehezharckocsin-egy-roman-varosban-1944
a-kampfgruppe-peiper-tigris-nehezharckocsija-villers-bocage-tersegeben-franciaorszagban-1944
a-fuhrer-udvozli-a-spanyol-polgarhaborubol-visszatero-condor-legio-csapatait-2
elfeledett-pillanatok-a-tortenelemben-a-iii-birodalom-ritkan-latott-szines-fotoi-2
tiger-i-nehezharckocsik-epitese-egy-nemetorszagi-gyarban-1944
hitler-ifjak-frontlatogatason-az-egyik-lovashadosztalynal-a-keleti-fronton-1944
a-nemet-wehrmacht-pzkpfw-vi-ausf-h-tiger-i-harckocsija-kiallitva-oroszorszagban-1943
nemet-tigris-nehezharckocsi-municioval-es-uezemanyaggal-valo-utantoeltese-a-keleti-fronton-1944
frontszolgalatot-teljesito-hitler-ifjak-panzerfaust-panceltoro-fegyvereket-szallitanak-a-frontra-a-nagynemet-birodalom-vegnapjaiban-1945
a-leibstandarte-ss-adolf-hitler-panceloshadosztaly-katonainak-taktikai-megbeszelese-eszak-franciaorszagban-1944
nemet-harckocsizok-tigris-nehezharckocsijuk-arnyekaban-pikinkeznek-a-keleti-fronton-1943-nyar
nemet-katona-tuzharcban-a-harkovi-varosi-harcok-soran-ukrajnaban-1942
a-volkswagen-konszern-atadasi-ceremoniaja-wolfsburgban-1939
pz-kpfw-vi-tiger-nehezharcskocsik-az-507-nehezpancelos-osztalybol-nyugat-ukrajna-tersegeben-1944-tavasz
nemet-tiger-i-nehezharckocsi-loszerrel-valo-feltoeltese-kurszk-tersegeben-oroszorszagban-1943-nyar
nemet-pak-36-a-breszt-litovszki-csataban-1941
a-hitlerjugend-ifjainak-felvonulasa-wormsban-nemetorszagban-1938
nemet-katona-posztol-egy-mozgaskeptelen-tiger-i-nehezharkocsi-mellett-villers-bocage-varosaban-franciaorszagban-1944-junius
hitlerjugend-tagok-taborozas-koezben-hangszereiken-jatszanak-1930-as-evek
nemet-lofogatok-es-egy-tigris-nehezharckocsi-talalkozasa-a-szovjetunioban-1943-1944-tel
panzerkampfwagen-vi-tiger-i-nehezharckocsi-ii-viktor-emanuel-olasz-kiraly-szobra-elott-romaban-olaszorszagban-1944-februar
sdkfz-251-fellanctalpas-harcjarmu-egy-panzerkampfwagen-vi-nehezharckocsi-nyomaban-tuneziaban-1943
hugo-jaeger-archiv-a-reich-monumentalis-pillanatai-szinesben-23
elhagyott-nemet-fegyverzet-proskurovnal-ma-khmelnitsky-1944-marcius