schwarze-sonne-fekete-nap-polo
odin-es-holloi-hugin-es-munin-polo
viking-iranytu-polo
schwarze-sonne-viking-fekete-nap-odinista-ferfi-triko
valhalla-var-rad-norveg-waffen-ss-tobororzoplakat-polo
waffen-ss-gotz-von-berlichingen-ss-pancelgranatos-hadosztaly
szleipnir-odin-lova-viking-polo
feher-fajvedo-ku-klux-klan-polo
valhalla-az-istenek-csarnoka-polo
schwarze-sonne-himzett-galleros-polo-fekete-nap-himzett-galleros-polo

Kövess minket: TELEGRAMVK — HUNDUB

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

Míg a Tanácsköztársaság uralma alatt Budapest a munka ünnepére készült, tőle nem egészen száz kilométerre, Komáromban a város lakóit egészen más dolog foglalkoztatta. A január óta cseh megszállás alatt sínylődő északi városrészt akarták felszabadítani. A próbálkozást véres megtorlás követte.

Kevéssé ismert, annál véresebb epizódja a magyar történelemnek a komáromiak 1919-es próbálkozása az éppen formálódó trianoni határok korrigálására. Az év tavaszán a megszálló csehek kegyetlen mészárlással válaszoltak a város felszabadítására szervezett akcióra.


Békés megszállás

1918 decemberében az I. világháborúban győztes hatalmak a Duna-Ipoly vonalában jelölték ki a Magyarország és Csehszlovákia közötti demarkációs vonalat, vagyis nagy, összefüggő magyar többségű területek kerültek megszállás alá. Komárom esetében ez azt jelentette, hogy a város kettészakadt, Dunától északra fekvő részét a csehek vehették birtokba.

Cseh légionisták röviddel Komárom megszállása után az eltorlaszolt dunai hídfőnél (balra)


amerikai-konfoderacios-allamok-zaszlaja-polo
white-pride-worldwide-triko
valknut-runa-kor-odinista-viking-polo
waffen-ss-nord-onkentes-ss-hegyihadosztaly-polo
leibstandarte-ss-adolf-hitler-sportjelveny-galleros-polo
awb-afrikaner-weerstandsbeweging-del-afrikai-bur-ellenallas-polo
benito-mussolini-polo
szleipnir-odin-lova-viking-polo

A csehszlovák hadsereg 1919. január 10-én ért Komáromba, és mint Számadó Emese, a város Magyarországnál maradt részében működő Klapka György Múzeum igazgatója elmondta, a felvidéki magyar területek megszállása békés folyamat volt. A magyar lakosság ugyanis ekkor még abban bízott, hogy ideiglenes állapotról van szó, mivel a békeszerződésről még folytak a tárgyalások.

Megijedtek a csehek, elhatározták magukat a magyarok

Március 21-ig, a tanácsköztársaság kezdetéig viszonylag nyugodt volt a helyzet a demarkációs vonal mentén. A magyarországi kommunista hatalomátvétel után azonban a csehszlovák kormány megijedt, attól tartott, hogy az általa ellenőrzött területeken is zavargások lesznek, esetleg a vörösök ott is győznek.

A cseh megszállók ezért szükségállapotot vezettek be, és megakadályozták a Komárom két felét összekötő hídon való átjárást, így családokat szakítottak ketté. Ezzel párhuzamosan – bár a béketárgyalásokon még nem született végleges döntés a határokról – elkezdték lecserélni a régi magyar közigazgatási vezetőket, illetve azokat a munkatársakat, akik nem esküdtek fel a csehszlovák államra. Az ő helyükre a megszállók hűséges csehszlovák kinevezetteket ültettek.


Mindez egyre inkább érlelte a gondolatot, hogy az idegen hadsereget valamiképpen ki kell verni Komárom északi feléből. Az akció előkészítésében mindkét part lakosai részt vettek – északon hajógyári munkások, délen a magyar hadsereg tagjai, de győri vagongyári dolgozók, tatabányai, oroszlányi bányászok, tatai polgárok, szőnyi földművesek is a kezdeményezés mellé álltak.

Egy ideig jól haladt a felszabadítás

Az első próbálkozás április 28-án zajlott, a magyarok azt tervezték, hogy a hajógyári munkások megrohamozzák a híd csehszlovák hídőrséget, majd a déli oldalról meginduló magyar erők visszaveszik a várost. Az akció azonban nem sikerült, a hídőrség nagyon stabilan tartani tudta magát, amiben korabeli vélemények szerint árulás is szerepet játszhatott.

A déli városrész magyarjai azonban nem nyugodtak bele a kudarcba, és április 30-a éjszakájára újabb tervet dolgoztak ki a csehek kiverésére. A támadás annak ellenére is megindult – a lakosság teljes összefogásával –, hogy a tanácsköztársaság vezetése letiltotta azt. A munkások, parasztok és katonák a közúti és a vasúti hídon, valamint a Dunán csónakkal is rohamoztak.

Egy ideig elég jól haladt az akció, ezúttal sikerült likvidálni a hídőrséget, és benyomulni az északi városrészbe, ám hajnali négy-öt óra körül a megszállók erősítést kaptak a 30-40 kilométerre fekvő Érsekújvárról.

Lövés nélkül öltek

A friss csehszlovák csapatok érkezése után a magyar harcolók menekülni kezdtek a hidakon át, és csónakokon is, de nagyon sokan nem érték el a túlpartot, és az északhoz tartozó Erzsébet-szigeten rekedtek. Az ő sorsuk megpecsételődött, a cseh légionisták akiket megtaláltak közülük, halomra gyilkolták. Az egyik visszaemlékező szerint – akinek bokrok mögött hason csúszva sikerült kijutnia a mészárlás helyéről – a csehek az elkapott magyarokat egytől-egyig felkoncolták. A szigeten talált embereket általában lövés nélkül kínozták és ölték meg a legionisták, de olyan menekülők is voltak, akiket a Dunába lőttek.

Számadó Emese szerint ma biztosan annyit lehet tudni, hogy amikor hajnalban véget értek a harcok, a hajtóvadászat után hivatalos adatok szerint százhúsz halottat szedtek össze a szigeten. Az áldozatok száma azonban ennél sokkal magasabb is lehet, mert egyes források szerint a csehek nagyon sok holttestet a Dunába dobáltak, hogy ne derüljön ki, valójában mennyi embert öltek meg. Olyan is volt, aki ugyan élve el tudott szökni az északi partról, de menekülés közben vízbe fulladt – tette hozzá a szakember a helyiek által csak véres május elsejeként emlegetett eseményt felelevenítve.


Nem bírta nézni az orvos

A leszámolás brutalitására jellemző, hogy nagyon sok holttestet nem tudtak azonosítani, amikor másnap az áldozatokat kiterítették a temetőben. Az agnoszkálás a nagy többségnél, százkét esetben volt sikertelen, aminek egyik oka az volt, hogy a meggyilkoltak egy része nem helybéli volt, másrészt a holttestek rettenetes állapotban voltak. Az adatok felvételére kirendelt két orvos közül az egyik nem is bírta elvégezni a feladatát, mert rosszul lett a látványtól – tette hozzá a múzeumigazgató.

A Komáromi lapok újságírója néhány nappal a tragédia után így írt: „Kezünkben megremeg a toll, amikor a kiállott borzalmakat kellene leírnunk és megütnünk a szenvedésnek és fájdalomnak igazi hangját, mely a város minden polgára lelkén átviharzott.”

A százhúsz magyar áldozatot teljes csendben temették el – az azonosítatlan többséget tömegsírba –, mert a hatóságok féltek a negatív visszhangoktól, az esetleges újabb lázadástól. Ezzel szemben a harcokban elesett tizenöt csehszlovák katonát hatalmas pompával, hősöknek kijáró tiszteletadással kísérték végső útjukra. Az akkori magyar politikai vezetés, vagyis a Tanácsköztársaság irányítói a komáromi felszabadítási kísérletet helyi magánakciónak minősítették.


meine-ehre-hei-t-treue-himzett-galleros-waffen-ss-polo
joachim-jochen-peiper-ss-standartenfuhrer-polo
odin-foisten-polo
szleipnir-odin-lova-viking-polo
gungnir-odin-landzsaja-viking-polo
white-pride-world-wide-triko
heinz-guderian-wehrmacht-tabornok-polo
waffen-grenadier-division-der-ss-hungaria-polo

Újraszínezték volna

A tömegsír fölé 1929-ben észak-komáromi közadakozásból emlékművet emeltek, majd a Magyarországnál maradt Dél-Komáromban a vasúti hídfőnél, a magyar támadás egyik kezdőpontjánál avattak emlékművet, ami a mai napig megtalálható. Utóbbi annak is köszönhető, hogy a második világháború után szocialistává lett Magyarországon a komáromi akciót munkásmozgalmi megmozdulásként próbálták beállítani.


Megemlékezés az 1919-es komáromi áttörés áldozataira emlékeztek az észak-komáromi katolikus temetőben, az áldozatok tömegsírjánál

Számadó Emese elmondása szerint ez azonban a múlt hamis értelmezése, mert bár vörös katonák és frissen leszerelt egyenruhások is részt vettek a támadásban, a csehek kiverésére a szervezett akció a társadalom minden rétegét összekapcsolta. Mindenkit egy cél vezérelt, Komárom visszafoglalása.

(Vasárnapi újság / Kossuth Rádió nyomán)


odin-es-holloi-hugin-es-munin-polo
white-power-polo
szleipnir-odin-lova-viking-polo
thor-mit-uns-viking-runa-ferfi-triko
wewelsburg-schwarze-sonne-fekete-nap-kapucnis-pulover
panzerdivision-waffen-ss-totenkopf-ss-panceloshadosztaly-polo
szalutalo-ku-klux-klan-tag-polo
michael-wittmann-waffen-ss-hauptsturmfuhrer-pancelos-asz-polo

valhalla-var-rad-norveg-waffen-ss-tobororzoplakat-polo
jelentkezz-a-hunyadi-ss-hadosztalyba-polo
wewelsburg-schwarze-sonne-fekete-nap-ferfi-triko
wewelsburg-schwarze-sonne-fekete-nap-himzett-galleros-waffen-ss-polo
rudolf-hess-a-beke-martirja-polo
schwarze-sonne-fekete-nap-noi-triko
odin-foisten-polo
waffen-ss-division-das-reich-ss-panceloshadosztaly-polo

Fotóarchívum

amerikai-katona-elfogott-tiger-i-nehezharckocsival-pozol-tunis-koezeleben-eszak-afrikaban-1943
nemet-waffen-ss-csapatok-egy-tiger-i-nehezharckocsi-kisereteben-kurszk-tersegeben-oroszorszagban-1943-junius
a-hitlerjugend-tagjai-partszlogenekkel-a-kerekparjukon-worms-varosaban-nemetorszagban-1930-as-evek
nemet-tiger-i-es-panther-harckocsik-vonulnak-a-kurszki-csataban-1943-julius
josef-dietrich-adolf-hitler-es-heinrich-himmler-a-birodalmi-kancellaria-bejarataban-a-fuehrer-szueletesnapi-uennepsegen-1937-aprilis-20
panzerkampfwagen-vi-tiger-i-nehezharckocsik-vonulnak-at-egy-szantofoeldoen-eszak-franciaorszagban-1944-tavasz
panzer-v-panther-ausf-d-kozepes-harckocsik-erdelyben-a-roman-arulas-utani-visszavonulaskor-magyarorszagra-1944-augusztus-szeptember
nemet-pancelosparancsnok-tiger-i-nehezharcskocsi-loevegtornyabol-kemleli-a-terueletet-a-szovjetunioban-1943
hitlerjugend-tagok-edzest-tartanak-a-nemet-evangelikus-templom-mellett-sanghaj-varosaban-kinaban-1936-majus-1
pzkpfw-vi-tiger-i-nehezharckocsi-es-legenysege-a-loretoi-szuz-maria-templom-arnyekaban-romaban-1944-februar
mussolini-ciano-goring-es-hitler-az-emelveny-elott-hallgatja-joseph-goebbels-propagandaminiszter-beszedet-a-duce-berlini-latogatasa-alkalmaval-1937-szeptember-28
a-ii-vilaghaboru-cenzurazott-pillanatai-keleti-front-1941
vitez-nagybanyai-horthy-miklos-kormanyzo-es-adolf-hitler-fuhrer-es-kancellar-a-nemet-vezer-mercedes-kabriojaban-kielben-1938-augusztus-22
csoportkep-a-nagykanizsai-nyilaskeresztes-parttagokrol-1930-as-evek-vege
hitlerjugend-tagok-a-tavaszi-napejegyenloseg-napjan-tuzugras-koezben-1937-junius
panzerkampfwagen-vi-b-tiger-ii-avagy-koenigstiger-kiralytigris-nehezharckocsi-budapesten-a-panzerfaust-hadmuvelet-idejen-1944-oktober
benito-mussolini-es-adolf-hitler-a-muencheni-konferencia-elott-muenchenben-a-hatterben-hermann-goering-es-wilhelm-keitel-1938-szeptember-29
felvonulas-es-katonai-parade-adolf-hitler-50-szuletesnapjan-berlinben
a-nemet-grossdeutschland-hadosztaly-katonai-lanctalpat-cserelnek-egy-tigis-i-es-nehezharckocsin-egy-roman-varosban-1944
a-vilaghaboru-ritka-fotoi-szinesben-a-waffen-ss-katonai
a-hitlerjugend-tagjai-a-birodalmi-partnapokon-vonulnak-fel-a-nuernbergi-zeppelin-mezon-1930-as-evek
az-1933-januarjanak-vegen-letrejoett-hitler-kormany-goering-hitler-papen-krosigk-frick-blomberg-hugenberg
hugo-jaeger-archiv-a-reich-monumentalis-pillanatai-szinesben-23
adolf-hitler-a-bajororszagi-landsberg-boertoenbol-valo-szabadulasat-koevetoen-1924-december-20
hitlerjugend-tagok-zaszlofelvonasi-ceremoniara-gyuelekeznek-a-szervezet-zaszlaja-alatt-1930-as-evek
finn-katona-koelyoekrokakkal-a-keleti-fronton-1942
a-das-reich-ss-panceloshadosztaly-tiger-i-nehezharckocsija-harkov-ukrajna-tersegeben-1943-aprilis
adolf-hitler-fuhrer-es-kancellar-megerkezik-a-nemzetiszocialista-nemet-munkaspart-nagygyulesere-a-nurnbergi-zeppelin-mezon-1938-szeptember-6
a-das-reich-panceloshadosztaly-pzkpfw-vi-ausf-e-tiger-i-nehezharckocsijai-kirovograd-ukrajna-tersegeben-1943-december
nyilaskeresztes-katonak-egy-m1940-40mm-es-mawag-manfred-weisz-ag-tankelharito-agyuval-budapesten-1944-oktober-15