Kövess minket: TELEGRAMVK — HUNDUB

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Az éleződő osztályharc elméletét az 1948-as kommunista hatalomátvétel után Magyarországon is alkalmazták. A Sztálin által megfogalmazott teória azzal magyarázta az egyre alacsonyabb életszínvonalat és a fokozódó terrort, hogy a szétzúzott kizsákmányoló osztályok maradványai a szocialista építőmunka sikerei láttán egyre elkeseredettebb ellenállást tanúsítanak, ezért végezni kell velük.

Az állampárt mindenható vezetőjének, Rákosi Mátyásnak az instrukciói így szóltak: "...ha bajok vannak, lehetetlen, hogy ne legyen benne az ellenség keze... kicsit mélyebben vágjuk ki az üszkös részt inkább, mint hogy benne maradjon a méreganyag..., ahol a fát vágják, ott a forgács is hullik."

Az ellenség listájára igen könnyű volt felkerülni, ide számítottak az arisztokraták, a gyárosok, a kispolgárok, a kulákok, a közép- és gazdagparasztok, az "ingadozó" középparasztok, a gyanús értelmiségiek, a "klerikális reakció" képviselői, a munkát kerülő lumpenproletárok, a trockisták, a titóisták, a kozmopoliták, a nacionalisták, a béketábor ellenségei, a munkásosztályt eláruló "álfasiszta" szociáldemokraták és így tovább.

Rizsföld a Hortobágyon (kép forrása: osszkep.hu)

Az első tömeges magyarországi kitelepítés 1950. június 22-éről 23-ára virradó éjjel kezdődött, a déli határsávból deportálták a hortobágyi pusztába az "osztályidegen elemeket". Az ÁVH által irányított műveletet a legnagyobb titoktartás és szervezettség jellemezte. A végrehajtó szervek válogatás nélkül deportáltak egész családokat, sokszor az éjszaka közepén, csak néhány percet, esetleg órát hagyva a készülődésre.

Budapesten 1951-ben kezdődött meg a kitelepítési akció, arra hivatkozva, hogy a fővárosban kevés a lakás. A döntést május 5-én szűk körű bizottság hozta meg, amelynek Rákosi Mátyás, Gerő Ernő államminiszter, az Államvédelmi Hatóságot (ÁVH) vezető Péter Gábor és Házi Árpád belügyminiszter volt a tagja.

Az intézkedés lényegében deportálás volt, mert az 1939. évi honvédelmi törvényhez kiadott két rendeletre alapozták, amelyek lehetővé tették, hogy azokat, akiknek jelenléte a közrend, közbiztonság vagy fontos állami érdek szempontjából káros az ország bizonyos területein, a rendőrhatóság kitiltsa, és az ország más helyén őrizet alá helyezze. 

A szabad ég alatt

Budapestről május 21. és július 18. között 13-14 ezer embert költöztettek Békés, Heves, Hajdú-Bihar és Szolnok megyei kényszerlakhelyre, pontos számukat nem ismerjük. A kitelepítésekkel csaknem 5300 lakás vagy lakrész "szabadult fel", ezeket a párt- és államapparátus munkatársai kapták meg, de valamennyi jutott belőle a nagycsaládos munkásoknak, továbbá művészeknek, tudósoknak is.

A hivatalos jelentés szerint "1951. május 21-től június 15-ig Budapestről a következő nemkívánatos elemeket telepítették ki: hat volt herceget, 52 volt grófot, 41 volt bárót, valamint hozzátartozóikat, 10 volt horthysta minisztert, 12 volt horthysta államtitkárt, 85 volt horthysta tábornokot, 324 volt horthysta törzstisztet, 67 volt csendőr- és rendőrtisztet, 30 volt gyártulajdonost, 46 volt bankárt, 53 volt gyárigazgatót, 93 volt nagykereskedőt, 105 volt nagybirtokost, valamint hozzátartozóikat. A kitelepítettek lakásait dolgozók, elsősorban sztahanovista vagy nagycsaládos ipari munkások kapták meg."

A kitelepítetteket többnyire mezőgazdasági épületekben (barakkok, istállók, juhhodályok) helyezték el, és mivel ezek lakhatóvá tétele az ő feladatuk volt, kezdetben a szabadban laktak. Aki betöltötte 12. életévét, annak - folyamatos rendőri felügyelet mellett - napi 12 órát kellett dolgoznia, az őrök folyamatosan bántalmazták, megalázták őket.

A zárt területet engedély nélkül nem hagyhatták el, látogatókat havonta egyszer, az őrparancsnok engedélyével fogadhattak. A megszokott körülményeikből kiszakított, mindennemű ellátás és anyagi jövedelem nélkül maradt, a mezőgazdasági munkához nem értő kitelepítettek az első időszakban csak azért nem haltak éhen, mert - a hatalom cinikus számításai ellenére - a befogadásukra kényszerített családok segítették őket.

A kitelepítéseknek az 1953 júliusában megalakult Nagy Imre-kormány vetett véget, de az intézkedések áldozatai nem kaphatták vissza lakásukat, sokszor még eredeti lakóhelyükre sem térhettek vissza.

Fotóarchívum

adolf-hitler-es-benito-mussolini-az-olasz-hadsereg-diszsorfala-elott-velenceben-a-fuhrer-italiai-latogatasa-soran-1934-junius-14-16
a-ii-vilaghaboru-feledesbe-merult-pillanatai-budapest-ostroma
nemet-erok-kelet-ukrajna-tersegeben-harkov-visszavetele-utan-1943-marcius
adolf-hitler-beszel-a-nemzetiszocialista-nemet-munkaspart-gyulesen-a-lustgarten-parkban-berlinben-a-munka-unnepen-1936-majus-1
adolf-hitler-a-lustgartenben-a-berlini-palota-erkelyen-beszel-az-1932-es-nemetorszagi-elnokvalasztasi-kampany-idejen-1932-aprilis-4
nemet-gyerekek-egy-hitlerjugend-ifjusagi-talalkozon-a-grunewaldi-stadionban-berlinben-1934-marcius
adolf-hitler-a-nemzetiszocialista-part-felvonulasanak-resztvevoit-koeszoenti-a-nemetorszagi-braunschweigben-1931-februar-2
nemet-harckocsizok-panzer-vi-tiger-i-nehezharckocsi-seruelt-lanctalpat-cserelik-kurszk-tersegeben-a-keleti-fronton-1943-junius
tiger-i-nehezharckocsi-es-stug-iii-rohamloveg-a-narvai-csataban-1944-februar
philippe-petain-and-adolf-hitler-talalkozoja-montoire-sur-le-loirban-franciaorszagban-a-hatterben-paul-schmidt-es-joachim-von-ribbentrop-1940-oktober
a-hitlerjungend-tagjai-hermann-goering-42-szueletesnapjan-koeszoentik-a-birodalmi-marsallt-1935-januar-1
a-fuhrer-latogatasa-a-labadozo-walter-scherff-wehrmacht-dandartabornoknal-1944
otto-carius-nemet-pancelos-asz-217-es-toronyszamu-tiger-i-nehezharckocsija-a-keleti-fronton-1944-tel
adolf-hitler-es-eva-braun-a-fuhrer-blondi-kutyajaval-es-egy-masikkal-obersalzbergben-bajororszagban-1942-junius-14
benito-mussolini-es-adolf-hitler-talalkozoja-a-nagynemet-birodalom-fovarosaban-berlinben-1937-szeptember
finn-katona-koelyoekrokakkal-a-keleti-fronton-1942
a-leibstandarte-ss-adolf-hitler-panceloshadosztaly-katonainak-taktikai-megbeszelese-eszak-franciaorszagban-1944-tavasz
francia-somua-s35-francia-harckocsikkal-vonul-fel-a-wehrmacht-miutan-egyetlen-puslakoves-nelkul-bevettek-parizst-1941
hitlerjugend-tagok-taborozas-koezben-hangszereiken-jatszanak-1930-as-evek
tiger-i-nehezharckocsik-oesszeszerelese-egy-nemetorszagi-gyarban-1945
nemet-tigris-tank-oroszorszagban-harckocsiarokba-ragadva-1943-tavasz
a-nemzetkozi-olimpiai-bizottsag-tagjai-hitler-birodalmi-kancellar-vezetesevel-vonulnak-be-az-olimpiai-stadionba-berlinben-1936-junius-21
adolf-hitler-beszel-a-nemet-muveszetek-napjan-muenchenben-1939-julius
wehrmacht-katonak-pihenoje-nyugati-hadjarat-idejen-valahol-hollandia-es-belgium-hataran-1940-majus
adolf-hitler-fuhrer-es-kancellar-horthy-magdolnat-kiseri-a-berlini-charlottenburg-palotaban-a-magyar-kormanyzo-es-felesege-nemetorszagi-latogatasakor-1938-augusztus-25
nemet-tigris-nehezharckocsi-legenysege-pihenon-tuneziaban-1943-tavasz
tiger-i-nehezharckocsik-epitese-egy-nemetorszagi-gyarban-1944
spanyol-oenkentes-a-kek-hadosztalybol-geppuskaval-a-kezeben-sztalingrad-hataraban-1943-tavaszan
adolf-hitler-a-nemzetiszocialista-nemet-munkaspart-gyulesen-tart-beszedet-nurnbergben-1934-szeptember-5-10
frontszolgalatot-teljesito-hitler-ifjak-panzerfaust-panceltoro-fegyvereket-szallitanak-a-frontra-a-nagynemet-birodalom-vegnapjaiban-1945