Kövess minket: TELEGRAMVK — HUNDUB

A trianoni békediktátum után a magyar politikai vezetés egyik fő célkitűzése a területi revízió lett.

Éppen ezért, miután a Szovjetunió 1940. június 28-án megszállta az első világháború után Romániához került Besszarábiát, s ráadásul Bukarest nem tanúsított semmiféle ellenállást, a szovjet sikereken felbátorodva a magyar kormány is agresszívebben lépett fel Romániával szemben.

Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter még aznap üzenetet küldött Budapestre, melyben tájékoztatta a Teleki-kormányt, hogy az olaszok, illetve a németek engedékenységre szólították fel Romániát, azonban Magyarországnak sem szabad elragadtatnia magát, mivel az súlyos következményekkel járhat. Csáky István külügyminiszter ígéretet tett arra, hogy a magyarok alkalmazkodni fognak a tengelyhatalmak tanácsához, viszont kilátásba helyezett egy esetleges a magyar intervenciót is. Az Erdélyre vonatkozó magyar igényt azonban a román kormány elutasította. A magyar fél ezért a román határra vezényelte hadseregét. Az ügyet még sürgetőbbé tette, hogy a sorozatos német győzelmek a háború közeli végét ígérték, valamint, hogy Románia július 1-jén felmondta az ország területi épségére vonatkozó brit garanciát, vagyis Erdély megtartása érdekében a Németországhoz közeledett.

Végül sikerült elérni, hogy 1940. augusztus 16-án, a romániai Szörényváron a két állam delegációi tárgyalóasztalhoz üljenek. Azonban az augusztus 16-24. között lezajlott magyar-román tárgyalások a „süketek párbeszédének” bizonyult. Egyre világosabbá vált, hogy a magyar-román vitát csak a tengelyhatalmak döntőbíráskodása, vagy egy katonai akció oldhatja csak meg. A kétoldalú tárgyalások megrekedése végül odáig vezetett, hogy nem is a magyar, hanem a román kormány kérte fel döntőbíráskodásra Németországot és Olaszországot.

Románia ezért bízott a tengelyhatalmak kedvező döntésében, Horthy és Teleki azonban úgy vélte, még a háború is kedvezőbb lett volna a nagyhatalmak döntésénél, hiszen ezzel Magyarország egyértelműen Németország mellett kötelezi el magát. A német befolyást a német–magyar kisebbségvédelmi egyezmény még tovább erősítette.

A bécsi Belvedere-palotában Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter által 1940. augusztus 30-án, délután 3-kor kihirdetett második bécsi döntés Észak-Erdélyt és a Székelyföldet Magyarországnak ítélte, ugyanakkor szavatolta a megmaradt román területek integritását. Ez a döntés tehát főként a magyaroknak kedvezett, s így érthető, hogy az új határvonalak kihirdetésekor Mihail Manoilescu román külügyminiszter el is ájult.

A hatpontos döntőbírói határozatot, már csak a német és az olasz külügyminiszterek írtak alá. A második bécsi döntés kijelölte az új, de „végleges” magyar-román határt, kimondta, hogy a román csapatoknak két hét alatt kell kiüríteniük az átadandó területeket, rendelkezett arról, hogy a Magyarországra átkerülő román nemzetiségű állampolgárok, és a másik országba átköltözni kívánó állampolgárok ügyét „nagylelkűen és előzékenyen kell kezelni”, végül pedig előírta, hogy ha a két fél nem tud megegyezni valamelyik kérdésben, úgy azt végérvényes elbírálás végett a német és az olasz kormány elé kell terjeszteni.

Az átcsatolt terület közel 43.000 km2 volt, 2,4 millió lakossal, melynek 54%-a, (1,3 millióan) volt magyar. Visszakerült Szatmárnémeti, Nagyvárad, Kolozsvár, Nagykároly és Marosvásárhely, továbbá Máramaros és a Székelyföld. A magyar hadsereg 1940. szeptember 5-én lépte át a határt, s szeptember 13-ára ért el az új román-magyar határra. A nagyváradi és szatmárnémeti bevonuláson Horthy Miklós kormányzó is részt vett.
Magyarországon a második bécsi döntést a közvélemény nagy lelkesedéssel fogadta, melyet érthetően hatalmas revíziós sikerként tartottak számon. A Teleki-kormány azonban nem adta fel a lehetőségét annak, hogy a későbbiekben Dél-Erdélyt is megpróbálja visszaszerezni.

(forrás: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum)

Fotóarchívum

a-leibstandarte-stug-iii-rohamloevege-manstein-offenzivajanak-vegen-harkov-tersegeben-1943-marcius
wilhelm-keitel-walther-von-brauchitsch-es-adolf-hitler-a-terkepek-felett-folytat-megbeszelest-a-fuehrer-maganvonatan-1941-aprilis
panzerkampfwagen-vi-tiger-i-ausf-e-nehezharckocsi-municioval-es-uezemanyaggal-valo-utantoeltese-a-keleti-fronton-1944-augusztus
adolf-hitler-a-bajororszagi-landsberg-boertoenbol-valo-szabadulasat-koevetoen-1924-december-20
adolf-hitler-fuhrer-es-kancellar-horthy-magdolnat-kiseri-a-berlini-charlottenburg-palotaban-a-magyar-kormanyzo-es-felesege-nemetorszagi-latogatasakor-1938-augusztus-25
panzerkampfwagen-vi-ausf-e-tiger-i-nehezharckocsi-gyartasa-folyamatban-1944
pzkpfw-vi-ausf-e-tiger-i-nehezharckocsi-es-szemelyzete-uton-olaszorszagban-1944
nemet-tigris-nehezharckocsik-az-orosz-telben-a-keleti-fronton-1944-januar-februar
adolf-hitler-es-benito-mussolini-a-muencheni-konferencia-elott-muenchenben-1938-szeptember-29
tiger-i-nehezharckocsi-helyreallitasa-a-keleti-fronton-1944-februar-wehmeyer
werner-von-blomberg-haduegyminiszter-hitler-kancellar-es-hindenburg-birodalmi-elnoek-tarsasagaban-potsdamban-1933-marcius-21
a-fuhrer-udvozli-a-spanyol-polgarhaborubol-visszatero-condor-legio-csapatait
nemet-fellanctalpas-sd-kfz-251-halad-elore-egy-langolo-feherorosz-faluban-1941-junius-26
alfred-jodl-heinz-guderian-wilhelm-keitel-adolf-hitler-es-karl-otto-saur-a-ruegenwalde-katonai-tesztpalyanal-1943-marcius-19
sebesuelt-hitlerjugend-legelharitok-kituentetest-vesznek-a-batorsagukert-1943-vege
porsche-fele-lovegtornyokkal-szerelt-panzerkampfwagen-vi-b-konigstiger-kiralytigris-nehezharckocsik-canteloup-kozeleben-franciaorszagban-1944-julius
adolf-hitler-hermann-goring-es-joachim-von-ribbentrop-a-vasuti-kocsi-elott-amiben-a-francia-vezetok-alairtak-a-kapitulaciot-1940-junius-22
adolf-hitler-a-kutyajaval-blondival-a-sasfekeszekben-bajororszagban-datum-ismeretlen
adolf-hitler-latogatasa-az-ordensburg-vogelsang-nemzetiszocialista-elitkepzo-iskolaban-eszak-rajna-vesztfaliaban-1937-aprilis-20
adolf-hitler-es-kueldoettsege-megtekinti-a-parizsi-eiffel-tornyot-franciaorszag-terdre-kenyszeritese-utan-1940-junius-23
iii-borisz-bolgar-car-es-adolf-hitler-vezer-es-kancellar-talalkozoja-1940
adolf-hitler-nemet-fuehrer-es-birodalmi-kancellar-talalkozoja-neville-chamberlain-brit-miniszterelnoekkel-a-dreesen-hotelben-bad-godesbergben-a-hatterben-joachim-von-ribbentrop-1938-szeptember-22-24
a-nemzetkozi-olimpiai-bizottsag-tagjait-adolf-hitler-birodalmi-kancellar-vezeti-be-az-olimpiai-stadionba-berlinben-1936-junius-21
nemet-tiger-i-nehezharckocsik-helyreallitasa-a-keleti-fronton-1944-februar
spanyol-oenkentes-a-kek-hadosztalybol-geppuskaval-a-kezeben-sztalingrad-hataraban-1943-tavaszan
a-fuhrer-latogatasa-a-labadozo-walter-scherff-wehrmacht-dandartabornoknal-1944
reszben-alcazott-tiger-i-nehezharkocsi-kurszk-oroszorszag-tersegeben-1943-nyar
elfeledett-pillanatok-a-tortenelemben-a-iii-birodalom-ritkan-latott-szines-fotoi
nemet-gyerekek-egy-hitlerjugend-ifjusagi-talalkozon-a-grunewaldi-stadionban-berlinben-1934-marcius
gerd-von-rundstedt-tabornagy-terepszemlet-tart-a-nemet-12-hitlerjugend-ss-pancelos-hadosztaly-egysegeinel-eszak-franciaorszagban-1944-januar