Maradj velünk kapcsolatban:
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE

Kövess minket: TELEGRAM — VK — TWITTER

A lengyelországi Stargard város melletti Kluczewo repülőtéren 2011-ben kiemeltek a földből egy darabjaira robban német Panzerkampfwagen IV Ausf. J típusú harckocsit.

A feltételezhetően a 10. SS "Frundsberg" Páncélos Hadosztályhoz tartozó harckocsit valószínűleg a saját személyzete robbantotta fel, miután a második világháború végén a reptérért vívott harcok során mozgásképtelenné vált. A harcok elvonulta után a helyreállítás során a roncsot vélhetően csak bedózerolták egy közeli bombatölcsérbe és betemették földdel.

A sírjában nyugodott egészen addig, amíg 2011. április 19-én a lengyel hadtörténeti múzeum munkatársai civil cégek közreműködésével meg nem kezdték a roncsok kiemelését. Sorra kerültek elő a földből a harckocsi különböző elemei. Külön az alváz, a felépítmény, a szétrobbant torony és rengeteg különálló részegység. A belső robbanás nyomai egyértelműen látszottak a maradványokon - a torony jobb oldala szinte teljesen megsemmisült, a fenékpáncél és a felépítmény, valamint az alváz bal hátsó része is kifelé robbant szét.

A lengyelek célja a harckocsi lehető legteljesebb helyreállítása - újjáépítése volt, ami a hadtörténeti múzeum poznani harckocsi múzeumában folyt. Minden kiásott darabot alaposan megtisztítottak és újra lealapoztak. A motort és a sebességváltót - amiket már nem lehetett újra használhatóvá tenni, és a sorban helyreállított egyes alkatrészeket az összeszerelésig kiállították és megtekinthetők voltak a hadtörténeti múzeum kołobrzegi fegyver múzeumában.

Ezután 2015-ben poznanban, mint egy nagy kirakóst, elkezdték összehegeszteni az egyes darabokat, amivel 2016. júliusára végeztek.

Majd a teljes, helyreállított harckocsit visszaszállították a kołobrzegi múzeumba, ahol most már szabadon megtekinthető.

A Panzerkampfwagen IV Ausführung J harckocsi

A Panzerkampfwagen IV (4. Páncélozott Harcjármű) a német hadsereg, a Wehrmacht páncélos haderejének a gerince és egyben igáslova is volt a második világháborúban. A típus fejlesztését 1934-ben kezdték meg, és az első A jelű alváltozat (Ausführung A) első példányai 1936-ban készültek el. A második világháború előtti katonai doktrínának megfelelően ez a gyalogság közvetlen támogatására kifejlesztett típus volt. Elsődleges célpontjai az erődítmények és páncélelhárító állások voltak. Emiatt erősebb páncélzattal és nagyobb kaliberű, 7,5 cm-es, de rövidebb csövű és így ezáltal kisebb kezdősebességű, KwK 37 L/24 harckocsiágyúval rendelkezett, mint a harckocsik elleni harcra szánt Panzerkampfwagen III cirkáló tank.

Két Panzerkampfwagen IV Ausf. A egy lengyel településen 1939-ben

A háború gyorsan bebizonyította - főleg a keleti front tapasztalatai, hogy a német páncélosok mind páncélzat és tűzerő tekintetében alul maradnak az ellenséges - főleg szovjet típusokkal szemben. Szerencsére a Panzer IV jó alapot biztosított a fejlesztéshez, így egyre növekvő páncélzattal és erősebb fegyverzettel, több alváltozaton keresztül végig a Werhmacht univerzális közepes harckocsija maradt.
Utolsó alváltozata a "J" jelű volt, ami már erősebb páncélzattal, kiegészítő kötény páncéllal és hosszú csövű, nagy kezdősebességű harckocsiágyúval volt felszerelve. A jellemzője volt még, hogy a háború végi nyersanyag hiány, és a gyártás idejének lerövidítése miatt minden feleslegesnek ítélt alkatrészt elhagytak róla, illetve egyszerűsítettek, vagy a számát csökkentették.

Panzerkampfwagen IV Ausf. J 1945-ben egy Waffen-SS alakulat állományában

A Panzer IV harckocsiból összesen közel 8.600 darab épült, de ehhez a számhoz jön még az alváza felhasználásával épített közel 5.000 darab egyéb harcjármű, úgy mint: rohamlövegek, páncélvadászok, légvédelmi páncélosok, önjáró lövegek.

A 10. SS "Frundsberg" Páncélos Hadosztály

A 10. SS "Frundsberg" Páncélos Hadosztály címere

A Waffen-SS 10. Páncélos Hadosztályát 1943-ban állították fel, elsődlegesen a Német Munkaszolgálat (Reichsarbeitsdienst (RAD)) állományából besorozott férfiakból. Nevét Georg von Frundsberg (1473-1528) bajor születésű német zsoldoskapitányról kapta, aki az 1.500-as évek elején, az itáliai háborúkban tanúsított kiváló hadvezéri képességei következtében szerzett lovagi címet és tett szert nagy elismerésre.

A hadosztály 1944. áprilisában az ukrán Tarnopolnál esett át a tűzkeresztségen. Nyáron már Franciaországban a szövetségesek ellen harcolt, ahonnan jelentős veszteségeket szenvedve Hollandiába vonult vissza. Itt nagy szerepe volt a brit Montgomery tábornagy 1944. szeptemberi, Market-Garden hadműveletének a meghiúsításában. Az év végén újra feltöltötték és 1945. januárjában a keleti frontra vezényelték. Pomeránia és Szászország területén harcolt, majd a szovjetek elől fokozatosan visszavonulva végül csehszlovák területen adták meg magukat az amerikai csapatoknak.

Maradj velünk kapcsolatban:
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE

      

      

Maradj velünk kapcsolatban:
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE