Kövess minket -on és -en!

Egy fehér patriótát, akit Ausztráliában bűnösnek találtak abban, hogy megszegte a tavaly elfogadott elnyomó törvényt, amely megtiltja a nemzetiszocialista köszöntés nyilvános használatát, börtönbe küldenek a nézeteiért.

Az első bírósági ítélet után a 25 éves Jacob Hersant csak a büntetési tárgyalás során tudta meg, hogy börtönbe kerül, bár a bíró még később hoz döntést a büntetés időtartamáról. A magát nemzetiszocialistának valló fehér férfi szabadlábon marad a következő meghallgatásáig, amelyre november 8-án kerül sor.

Hersant az első ausztrál, akit az új, elnyomó törvény alapján elítéltek, de nem sikerült megfélemlíteniük, mert az ítélet után azt mondta: „Tényleg végzem a nemzetiszocialista köszöntést, mivel nemzetiszocialista vagyok.” Az említett gesztust a Victoria megyei bíróság előtt mutatta be 2023. október 27-én, amikor egy másik tárgyalás miatt jelent meg.

A bíró akár egy év börtönbüntetést és 24 000 ausztrál dolláros (körülbelül 16 000 amerikai dollár) pénzbírságot is kiszabhat; azonban a tárgyaláson azt mondta, hogy „relatívan mérsékelt börtönbüntetést” szeretne kiszabni, jelentsen ez bármit.

Jacob Hersant a bírósági eljárás ebédszünetében azt nyilatkozta, hogy „semmit sem sajnál” és „készen áll, hogy börtönbe menjen a nézeteiért.”

Ausztráliában a karlendítés nyilvános használatát 2022. október 27-én tiltották be, amikor a Victoria állam parlamentje elfogadta a törvényt, amely a „náci szimbólumok” és a „náci köszöntés” nyilvános használatát bünteti. Az új törvény értelmében a politikailag nem megfelelő viselkedés akár egy év börtönbüntetéssel és pénzbírsággal is járhat.

Kövess minket -on és -en!

Akármennyire hihetetlen, a cionisták által megszállt alpesi országban nem tiltott a nemzetiszocialista jelképek használata. Úgy tűnik, ez nemsokára megváltozhat.

Elhunyt 99 éves korában, még január 14-én Irmgard Furchner, az egykori stutthofi koncentrációs tábor titkárnője – közölte az itzehoe-i ügyészség szóvivője.

Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nemzetiszocialistákkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.

Kiadták annak a német katonának a memoárját, aki az első világháborúban együtt harcolt a fiatal Adolf Hitlerrel, és bepillantást nyert annak az embernek a gondolkozásába, aki aztán a történelem – Jézus Krisztus után – legismertebb embere lett.

1944. december 24-étől 1945. február 11-éig a magyarnémet helyőrség 50 napon keresztül szállt szembe a Budapestet ostromló, hatalmas túlerőben levő szovjet hadsereggel, de február 11-én sem adta meg magát, hanem kitörést hajtott végre északi-északnyugati irányba a szovjet ostromgyűrűn keresztül.

Elképesztő pénzt költött és ezreket internált a magyar kommunista vezetés, hogy a jugoszláv határon kiépítse a „magyar Maginot-vonalat”. Nem volt semmi értelme.

Amióta megnyílt, azóta áll szélsőbaloldali támadások középpontjában a Nordic Sun Kulturális Központ Budapest VII. kerületében, írja a Magyar Jelen.

Felmérések szerint az amerikai nép nem akar háborút. Legalábbis momentán még nem, de csak médiakampány kérdése az egész. Kezdetben a második világháborúba is vonakodott belépni, aztán a sajtónak köszönhetően már égett a vágytól, hogy Sztálin segítségére siessen.

Három náció volt az óriási lágerben: németek, japánok és magyarok. Nekünk, magyaroknak a japánok jelentették a szenzációt. Voltak vagy tízezren. Az atombomba ledobása után magát megadó mandzsúriai hadsereg egy része került ide. Fegyelmezettségük, összetartásuk csodálatra méltó volt.

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

Öt Québecben szolgáló katonát függesztettek fel, miután előkerült egy 2023-as felvétel, amelyen egy házibulin nemzetiszocialista karlendítést mutatnak be.

Az 1945 telén a budai Várban rekedt magyar és német katonák ostromgyűrűt áttörő támadási kísérlete, a háború és az európai történelem egyik legtragikusabb és leghősiesebb pillanata.

A lövedék kifejezetten agitációs röplapok kiszórására készült. A megsárgult papírok közel 80 évet töltöttek el egy A-462 típusú szovjet propagandagránát belsejében.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

Egy haredi zsidót, aki az osztrák fővárosban a zsinagógába tartott, körbevettek egy nemzetiszocialista csoport tagjai. Az osztrák hazafiak lehúzták a zsidó kippáját, majd távoztak.