Kövess minket -on és -en!

Egy fehér patriótát, akit Ausztráliában bűnösnek találtak abban, hogy megszegte a tavaly elfogadott elnyomó törvényt, amely megtiltja a nemzetiszocialista köszöntés nyilvános használatát, börtönbe küldenek a nézeteiért.

Az első bírósági ítélet után a 25 éves Jacob Hersant csak a büntetési tárgyalás során tudta meg, hogy börtönbe kerül, bár a bíró még később hoz döntést a büntetés időtartamáról. A magát nemzetiszocialistának valló fehér férfi szabadlábon marad a következő meghallgatásáig, amelyre november 8-án kerül sor.

Hersant az első ausztrál, akit az új, elnyomó törvény alapján elítéltek, de nem sikerült megfélemlíteniük, mert az ítélet után azt mondta: „Tényleg végzem a nemzetiszocialista köszöntést, mivel nemzetiszocialista vagyok.” Az említett gesztust a Victoria megyei bíróság előtt mutatta be 2023. október 27-én, amikor egy másik tárgyalás miatt jelent meg.

A bíró akár egy év börtönbüntetést és 24 000 ausztrál dolláros (körülbelül 16 000 amerikai dollár) pénzbírságot is kiszabhat; azonban a tárgyaláson azt mondta, hogy „relatívan mérsékelt börtönbüntetést” szeretne kiszabni, jelentsen ez bármit.

Jacob Hersant a bírósági eljárás ebédszünetében azt nyilatkozta, hogy „semmit sem sajnál” és „készen áll, hogy börtönbe menjen a nézeteiért.”

Ausztráliában a karlendítés nyilvános használatát 2022. október 27-én tiltották be, amikor a Victoria állam parlamentje elfogadta a törvényt, amely a „náci szimbólumok” és a „náci köszöntés” nyilvános használatát bünteti. Az új törvény értelmében a politikailag nem megfelelő viselkedés akár egy év börtönbüntetéssel és pénzbírsággal is járhat.

Kövess minket -on és -en!

Cikkünkben az amerikai, a német, a szovjet és más haderők harcászati felderítési alakulatait, módszereit és hírszerzését hasonlítjuk össze az alapvető jellemzőiket tekintve.

Egy párizsi zsidó férfit megtámadott két fiatal, akik megpróbálták megerőszakolni, miután felfedeztek a telefonján egy izraeli zászlót.

Elhunyt 99 éves korában, még január 14-én Irmgard Furchner, az egykori stutthofi koncentrációs tábor titkárnője – közölte az itzehoe-i ügyészség szóvivője.

1924-ben hunyt el az az ember, aki a németek ügynökeként érkezett Oroszországba 1917-ben, s akit halála óta nem temették el. Torz eszméi, melynek alapján társaival Szovjetunió néven új államot alapítottak, legalább százmillió ember halálához vezettek.

Októberben kapta meg a Fővárosi Törvényszék kérelmét az Európai Parlament elnöke, amiben kérik Ilaria Salis mentelmi jogának felfüggesztését. 

1971. február 5-én halt meg az oroszországi Gorkijban (Nyizsnyij Novgorod) Rákosi Mátyás kommunista politikus, volt miniszterelnök, "Sztálin legjobb magyar tanítványa", a magyar történelem legsötétebb korszakának névadója.

A soha nem létezett zsidó-keresztény kultúrát (amely egy filoszemita politikai termék) megvédeni igyekvő Magyar Péter egy keménynek gondolt odamondással kezdte beszédét a közmédia épülete előtt.

Hanna S., egy német antifa terrorista ellen emeltek vádat Németországban. A német ügyészek szerint a vádlott feltételezhetően ahhoz a bandához tartozott, amely erőszakos támadásokat hajtott végre Budapesten.

Talán furcsán hangzik tőlem, de kezdem megsajnálni az izraelieket. Szomorú és szánalmas azt látni, hogy mi mindent kell elszenvedniük a Hamász, a Hezbollah és a húszik részéről. 

A ma már közel 100 éves nő 1943-1945 között a stutthofi tábor parancsnokának volt a gépírónője, és a bíróság szerint „elképzelhetetlen, hogy ne vette volna észre, mi történik körülötte”.

Archív filmfelvétel került elő a Magyarország történő német bevonulásról, ami 1944. március 19-én történt. A film tanúsága szerint a magyarok barátságosan fogadták a szövetséges csapatokat.

A Magyar Nemzeti Arcvonal egykori vezetője nem a börtönben akar meghalni, ártatlanságát hangoztatja. Megszólalt több érintett is.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.

Felmérések szerint az amerikai nép nem akar háborút. Legalábbis momentán még nem, de csak médiakampány kérdése az egész. Kezdetben a második világháborúba is vonakodott belépni, aztán a sajtónak köszönhetően már égett a vágytól, hogy Sztálin segítségére siessen.

Focsaniból Krasznogorszkba kerültünk. Itt vettek minket először névjegyzékbe, még számot is kaptunk, egyenkénti kihallgatás után.