Kizárták a választásokból a görög nacionalistákat

Kövess minket -on és -en!

Kizárta a május 21-i általános választásokból a görög legfelsőbb bíróság a nemzetszocialista gyökerű Arany Hajnal párt párt egykori szóvivője alapította Görögök (Ellinisz) nevű politikai formációt.

A döntéssel jóváhagyta az úgynevezett jogállamiságot „rendkívül” tiszteletben tartó demokrata törvényhozók által korábban elfogadott törvénymódosítást, amellyel a nacionalista erők kizárása volt a cél.

A februárban megszavazott törvénymódosítás kizárja a választásokon való részvételből a „komoly bűncselekmények elkövetésében bűnösnek talált” politikusok által vezetett pártokat, illetve azokat, amelyek „nem szolgálnák a demokratikus alkotmány szabad működését” − közölte az MTI.

Hírek

Ennek megfelelően Iliász Kaszidiarisz volt törvényhozó és az általa vezetett Görögök párt nem indulhat a május 21-i választásokon.

Iliász Kaszidiarisz azután alapította meg a Görögök nevű pártot, hogy 2020-ban tizenhárom évi börtönre ítélték. A bíróság a bevándorlók és szélsőbaloldaliak, antifák ellen fellépő Arany Hajnal vezető tagjaként találta őt bűnösnek. A pártot az 1980-as években alapították nemzetiszocialista csoportként, de később már úgy határozta meg magát, hogy szélesebb körű nacionalista ideológiát képvisel, ennek ellenére folyamatos elnyomással néztek szembe.

Kövess minket -on és -en!

Három nemzetiszocialista férfit „jelentős” szabadságvesztésre ítélhetnek, miután bűnösnek találták őket egy leeds-i mecset elleni terrortámadás megtervezésében.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Lipcsében az antiimperialista és szélsőbaloldali migránsok (Migrantifa) készültek összecsapni a filoszemita, németellenes szélsőbaloldaliakkal (Antifa Ost).

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Keresztes-Fischer Ferenc, magyar királyi belügyminiszter a Magyar Nemzeti Szocialista Párt - Hungarista Mozgalmat 1939. február 24-én feloszlatta, a Mozgalom, illetőleg a párt helyiségeit a rendőrséggel megszállatta.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

Érvényét vesztette a Hammerskins Deutschland nevű szervezet két évvel ezelőtti betiltása. A lipcsei bíróság ugyanis helyt adott több tag és regionális alcsoportnak a belügyminisztérium betiltási határozata ellen benyújtott kereseteinek - számol be a Spiegel.

A Mussolini család egykori vidéki háza Olaszország északkeleti részén, Emilia Romagnában található, Forli városában. Az épület tele van a Duce relikviáival: a telefon, amelynek segítségével a római kormányt hívta, egyenruhája, imádott motorbiciklije.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

1937. szeptember 9-én Adolf Hitler rakta le a Deutches Stadion alapkövét Nürnbergben. Bár nekiálltak megépíteni a világ legnagyobb, 400 ezer fős stadionját, végül sosem készült el, a második világháború keresztbe verte a gigantikus tervet.

Elképesztő pénzt költött és ezreket internált a magyar kommunista vezetés, hogy a jugoszláv határon kiépítse a „magyar Maginot-vonalat”. Nem volt semmi értelme.

1940. augusztus 30-án Joachim von Ribbentrop német birodalmi, valamint Galeazzo Ciano gróf olasz külügyminiszter, a román királyi kormány által Erdély ügyében döntőbíráskodásra felkért nagyhatalmak képviselőiként, a bécsi Belvedere palotában kihirdették döntésüket.

A sikeres magyar propagandának is köszönhető, hogy az 1930-as évek második felére már London és Párizs is elismerte egy szolid határkorrekció jogosságát.

Szálasi Ferenc 1946. évi Börtönnaplójának február 28-i bejegyzésében ezt olvassuk: "Ma reggel kivégezték Imrédy Bélát. Nyugodjék békében. A Nemzet vértanúja volt."

Azok, akik ma a szabadságért harcolnak - ezek a bátor emberek, akik az életüket és a vagyonukat kockáztatják fajuk és kultúrájuk védelmében -, az idejük és energiájuk nagy részét azzal töltik, hogy meghatározzák és leírják az "ellenséget".

A Német Birodalom legerősebb hadosztályai a címbéli felsorolásból kerültek ki. Az alábbi cikkünkben ezeket a hadosztályok hasonlítjuk össze, elsősorban a hadrendet, a fegyverzetet és az újításokat tekintve.

A Krím-félszigeten nem volt nagy számú a fegyveres őrök csoportja. A Fekete-tenger veszi körül, a kontinenssel csak egy híd köti össze. Ezen illetékteleneknek átmenni pedig lehetetlen. Érthető, hogy az őrök unatkoztak, amit fokozott a helyhez kötöttség is.

A mindenkori baloldal szerint a faj csak egy társadalmi konstrukció, ugyanúgy nem determinál semmit, mint azt újabban hangoztatják a biológiai nemekkel kapcsolatban.

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol nem létezik pénz és magántulajdon, betiltják a vallást, nyakig begombolt fekete ruhában kell járnunk, nem hordhatunk szemüveget, nem olvashatunk könyveket, nem mehetünk moziba, és az érzelmeinket sem mutathatjuk ki.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

A magyar történelem leghírhedtebb népképviseleti voksolását 1947. augusztus 31-én tartották, amely „kék­cédulás” választásként vonult be a nemzeti emlékezetbe.