A szovjetek atombombát készültek dobni a Holdra a hidegháború idején

Kövess minket -on és -en!

Újabban nyilvánosságra került titkos iratok tanúsága szerint a Szovjetunió atombombát akart robbantani a Holdon.

A legfelső szovjet vezetés tervei értelmében egy rakétára szereltek volna atomtöltetet, amelynek romboló ereje hasonló lett volna a Hirosimára mért atomcsapáséhoz.

A szovjet vezetés 1958-ban adott megbízást az erre vonatkozó tervek kidolgozására - mondta el a moszkvai Német Történeti Intézetben dolgozó Matthias Uhl. A történész nemrég fedezte fel az orosz állami levéltárban, majd hozta nyilvánosságra az erről szóló jegyzőkönyveket. Erről a Mitteldeutscher Rundfunk (MDR) német regionális médiatársaság adott hírt először.

Hírek

Uhl szerint a legfelső szovjet vezetés tervei értelmében egy rakétára szereltek volna atomtöltetet, amelynek romboló ereje hasonló lett volna a Hirosimára mért atomcsapáséhoz. A művelet célja hidegháborús erőfitogtatás lett volna. Szovjet tudósok azonban figyelmeztettek, hogy a rakétaindítás során felrobbanhat az atomtöltet, ami beláthatatlan következményekkel járt volna. Ezért a tervet néhány hónappal később feladták.

Kövess minket -on és -en!

A melbourne-i nemzetiszocialista Jacob Hersant elmondta: örül, hogy visszanyerte szabadságát, miután letöltötte egyhónapos börtönbüntetését „tiltott náci tisztelgés nyilvános bemutatása” miatt.

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

Immár világos, hogy az Irán elleni háború elindításakor Donald Trump súlyosan alábecsülte Irán kormányát, katonai erejét és népét. Irán megtámadása során ismét a cionista érdekeket helyezte az amerikaiak és a világ érdekei elé.

„Meg kell bosszulnom, érted? Ha ezt kiteszed, elkaplak és megöllek. Nem érdekel, mi lesz belőle. Ez tönkre fog tenni. Ez az egyetlen dolog, amiért élek”– így fenyegette meg Dan Burros amerikai nemzetiszocialista és a Ku-Klux-Klan (KKK) prominens tagja a New York Times újságíróját, amikor az egy interjú alkalmával elmondta neki: tud Burros zsidó származásáról.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

Egy alsó-ausztriai vendéglő április 20-án – Adolf Hitler születésnapján – felvette az étlapjára a diktátor egykori kedvenc ételét, a tojásos nokedlit. Az eset hatalmas botrányt kavart – írja a Heute.at.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

A Nordic Sun Kulturális Központ idén februárban nyitotta meg kapuit. Azóta a szélsőbaloldal támadásainak kereszttüzében áll. Idén márciusban több napon át tartó rongálás-sorozat vette kezdetét, amelyet a Momentum erzsébetvárosi szervezete vállalt magára.

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

1953 júniusában hasadt fel az első komolyabb repedés a második világháború után a kelet-közép-európai országokban erőszakosan berendezkedő szovjetrendszer addig stabilnak tűnő falán.

Dieppe kis csendes halászvároska Normandia keleti peremén, a Bethune folyócska tölcsér alakú torkolatának két oldalán terül el a La Manche csatornánál.

Kádár ugyan nem törekedett rá, de Rákosi és Nagy Imre küzdelmében egyfajta harmadik erőnek tekintették őt. Kifelé a pártvezetés egységét mutatta, a színfalak mögött viszont elvi és gyakorlati okokból is Rákosihoz állt közelebb, és tudta, ha a főtitkár bukik, akkor neki is mennie kell.

Dr. Eduard Bloch „Páciensem, Hitler” címû írása eredetileg a Collier Magazinban jelent meg, két részben, 1941. március 15-én és március 22-én.

1944. április 3-áról 4-ére virradó éjjelen érte az első bombatámadás Budapestet. A 15. amerikai légi hadsereg pusztító, rengeteg polgári áldozatot követő csapása volt a nyitánya annak a csapássorozatnak, mely kis híján az ország teljes szovjet megszállásáig tartott.

A szíriai polgárháborúból menekülő szenegáli asztrofizikusoknak köszönhetően egy unalmas és dohos, 470 fős provence-i falucskára csodálatos újjászületés vár lakosságának 20 százalékos növekedése folytán.

Interjú Grendel Lajossal, amely az 1945. júniu­­si ligetfalusi magyarok ellen elkövetett etnikai tisztogatásról, tömegmészárlásokról szól. 

Egy kicsit furcsa lehet elsőnek, hogy a négerek szolgáltak volna a rabszolgatartó államok hadseregében. Pedig megtörtént, ám ezt nem szokták megemlíteni az Amerikai Konföderációs Államokkal kapcsolatban.

A multikulturalizmus belső feszültséghez és végül véres konfliktushoz vezet a nemzetállamokban, amint azt a hadviselés hat­ezer éves történelme bizonyítja.

A németek már 1942-ben elkezdtek tervezni egy olyan tankot, ami mellett a brutális méreteiről hírhedt Királytigris harckocsi nagyjából úgy nézett volna ki, mint egy dodzsem.

1919. június 24-én robbant ki a tanácsköztársaság ellen szervezett legjelentősebb felkelés. A törekvés elbukott. Árulás, rossz időzítés, szervezetlenség, naivitás, ezek egyszerre okolhatóak a kudarcért.

Mindenki tud a „katasztrofális” augsburgi magyar vereségről, a tájékozottabbak a merseburgi vereségünkről is hallottak már, de abszurd módon, legtöbben csak a fejüket vakarnák, ha győztes csatánkat kéne említeni abból a korszakból, amikor egyébként győzelmet győzelemre halmoztunk.