Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Egy hétköznapi történet rendkívüli véget ért az egyik elszakított országrészben. A nyugat-felvidéki Vágegyháza-Alsózáros vagy Zárosegyháza nevű községben egy gazda ekéje szántás közben valami keménynek ütközött, amiről azt hitte, egy szikla.

A Yahoo News beszámolója szerint nem ez volt az első alkalom, hogy a bosszantó „szikla” a gazda útjába került, de úgy döntött, hogy ez lesz az utolsó. Félbehagyta a szántást, és ásót ragadott, hogy eltakarítsa a földből. Arra viszont biztosan nem számított, hogy egy második világháborús leletre talál majd.

Ahogy ásott, egy kör alakú betonszerkezet kezdett előbukkanni – írta a Szlovák Köztársaság Műemlékvédelmi Hivatala december 11-i sajtóközleményében. A cseh határnál fekvő Chocholná-Velčice (Tarajosvelcsőc) község Facebook oldalán október 17-én megosztott fotókon az ásatás folyamata látható. A részben betemetett objektum szinte kráterre hasonlít.

Egy fél időkapszula a második világháborúból

A tisztviselők a gazda leletét egy géppuskafészek alsó feleként azonosították, amelyet a német Wehrmacht használt a második világháború idején. Ezeket a géppuskafészkeket kugelstand és kugelbunker néven is ismerték. A mainál jóval kisebb területű, első szlovák nemzeti állam a tengelyhatalmak részeként Németország, Olaszország, Japán és nem utolsó sorban Magyarország szövetségeseként harcolt a háborúban, így talán még csonka Magyarországon fellelhetőnél is több relikvia maradt fenn a gúnyhatáron túli területeken ebből a korszakból. Köztük a most felfedezett és ehhez hasonló géppuskafészkek. Ezek a védelmi szerkezetek vasbetonból készültek, és gömb alakúak voltak, a tetejükön egy lyukkal. Ahogy a közleményben áll, géppuskások vagy más gyalogsági katonák számára használták őket menedékként és lőállásként. 

A Műemlékvédelmi Hivatal szerint 1945-ben, a második világháború utolsó hónapjaihoz közeledve Tarajosvelcsőc mintegy két hétig a frontvonal mentén feküdt. A  német hadsereg védte a falut az előrenyomuló szovjet és román seregekkel szemben, mielőtt végül visszavonult. Ez idő alatt a német katonaság géppuskafészkekkel erősítette meg pozícióját.

Háborús relikviák nyomában

A hivatal kiküldött szakértői ezután a teljes zárosegyházi mezőt átvizsgálták fémdetektorokkal, de nem találtak más leletet. A leletek hiánya arra utal, hogy ez a géppuskafészek valószínűleg nem volt aktív használatban a háború ideje alatt.

A tisztviselők úgy vélik, valamikor a második világháború után a géppuskafészek felső részét megsemmisíthették, valószínűleg azért, mert zavarta a szántást. A föld alatti építményről teljesen megfeledkeztek – egészen mostanáig.

A tisztviselők becslése szerint a német erők a második világháború alatt akár ezer géppuskafészket is használtak az úgynevezett „Szlovákia” mai területén. A háború befejezése után egyes építményeket leromboltak, másokat a helyükön hagytak, és néhányat virágcserépként, játszótéri eszközként vagy más tárgyként hasznosítottak újra.

A tarajosvelcsőci géppuskafészket a Trencséni Múzeumba helyezték át.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Megszólaltak a német közmédiának azoknak a feltételezett elkövetőknek a szülei, akiket a tavaly februári budapesti támadások elkövetése miatt köröznek.

Az emberiség egyik óriási bravúrja a nemzetiszocializmussal kapcsolódik össze: ötven éve a holdra szállás magába olvasztotta a III. Birodalom történetének egy részét.

Miután fogságom 52. napján, 1945. március 15-én elhagytuk a gödöllői poklot, csalárd módon áthajtottak bennünket Budapest helyett Monoron át Ceglédre.

„A közelgő győzelem lehetőséget ad Németországnak az európai zsidókérdés megoldására, ami véleményem szerint kötelességünk is. A kívánatos megoldás: minden zsidót kitenni Európából.

1945. január 30-án süllyesztette el egy szovjet tengeralattjáró a Balti-tengeren a többségében második világháborús menekülteket szállító Wilhelm Gustloff német személyszállító hajót. 

Az emigrációs hungarista sajtó évtizedeken keresztül főmunkatársának számító Koós Kálmán hosszú betegség után, 2006. júliusában, 91 éves korában a Colorado állambeli Denverből (USA) tért meg a teremtőjéhez.

A ceglédi táborban 1945 elején mint elhurcoltakat bevagoníroztak bennünket, azzal a mesével, hogy Debrecenbe visznek, és ott az új magyar hadsereg tagjai leszünk.

„Vádat emeltek négy férfival és egy nővel szemben, akik egy marokkói férfira a származása miatt támadtak rá” – közölte a Fővárosi Főügyészség az MTI-vel.

A „náci fasizmus” elleni partizánharcot éltette Ilaria Salis, a Magyarországon fogva tartott és az olasz szélsőbaloldal által az európai parlamenti választásokon jelöltként indított terrorista a második világháború végére emlékező olaszországi ünnep alkalmából.

Mint tüzér – aki megjárta a Don-kanyar poklát – 1944. november 4-én estem szovjet fogságba Dunaföldvárnál.

Hernádnémetiben sokan éltünk német vagy németes nevűek (Schmidt, Fuchs stb.). 1945. január 23-án kora délelőtt két karszalagos nemzetőr azzal keresett meg, hogy várnak a községházán az anyakönyvi adatok pótlására.

A berlini rendőrség és az Állami Bűnügyi Rendőrség vizsgálatot indított az Alternatíva Németország (AFD) ellen, amiért a párt székházának teraszára egy integető hóemberfigurát helyeztek ki.

Az angolszász szövetségesek 1943 nyarán elkezdett és a második világháború végéig megállás nélkül folytatott hadászati bombázóoffenzívája füstölgő romhalmazzá változtatta Németországot, ami bosszúért kiáltott az égre.

Úgynevezett „tiltott önkényuralmi jelkép” használatának vádjával bíróság elé állítják Björn Höckét, az Alternatíva Németországnak (AfD) német ellenzéki párt Türingia tartományi vezetőjét – közölte a hallei tartományi bíróság.

A rezsim intenzív pszichológiai hadviselést folytat az őshonosok ellen, nehogy olyan következtetéseket vonjanak le, amelyek megkérdőjeleznék a tömeges bevándorlást és a többrasszú társadalmat.